Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-161

46 161. országos Illés október 6. 1876. vagy legalább is jogosult kilátást ad arra, hogy ezen ügy netán későbbi bonyodalmaiban is szemben bárkivel az egyetértést, melyet eddig megőriztek, meg fogják őrizni. A t. képviselő ur első és második kérdése a következő: 1. „Igazak-e a hírlapokban olvasható azon hirek, melyek szerint ujabb időben már nem is egyenként, hanem csapatonként vonulnak át az egyesült dunai fejedelemségeken orosz önkénytesek Szerbiába, sokan katonai egyenruhában; valamint igaz-e, hogy ugyanazon utón hadiszerek is szállíttatnak Oroszországból a szerbek számára ? S ha igazak ezen hirek, nem látta-e szükségesnek a közös külügyér a semlegességgel s nemzetközi joggal ellenkező ezen tények miatt felszólalni ? 2. A Magyarországon átutazott és Szerbiába tartó oroszok mindnyájan a „vörös kereszt" tagjai voltak-e, s igyekezett-e a kormány meggyőződést szerezni magának arról, hogy a helyszínére érve, csakugyan a betegek és sebesültek ápolásának szentelték-e magokat ?" A mi ezen két kérdés elsejét illeti, habár mint ez a dolog természetében fekszik, a hirek okvetlenül nagy mértékben nagyitvák is, nem czélom azt mondani, hogy Rumanián keresztül orosz önkénytesek nem vonulnak ós esetleg hadiszerek is nem szállíttathatnak ; bár természetesen a rumániai szállításokról én hivatalos értesítéssel nehezen bírhatnék. A mi a Magyarországon keresztül vonuló oroszokat illeti, azokra nézve és egész őszinteséggel megmondom, hogy igen is nagyobb részben voltak a veres kereszt-egyletnek tagjai; de voltak azonkívül rendes útlevéllel átutazó oroszok is. De a t. képviselő ur ezen kérdések alapján azt kérdezi, hogy tett-e valamit a közös külügyminister arra, hogy a semlegességnek Románián keresztül vonulás által való megsértését meggátolja, vagy az ellen felszóllaljon ? Én azt hiszem t. képviselőház, hogy nem a mi feladatunk azért, a mi egy másik államban történik: felszólalni, ós ha megsértetik a semlegesség más államon keresztül, a felszólalási jog illeti azon hatalmat, a melylyel szemben a semlegesség megsértetett; és ón részemről azt tartom, hogy igen nagy hiba volna Austria-Magyarország részéről, ha az ilyen esetekben, mint közbiró kivánna szerepelni, és megfeledkeznék arról, hogy a nagyon igaz magyar példabeszéd szerint mi szokott a közbirónak jutalma lenni. (Mozgás. Közbeszólás. Mi a jutalmai) Üssük a közbirót, ez a magyar példabeszéd. Azt gondoltam, hogy méltóztattak ösmerni ezen példabeszédet. Egyébiránt a mi azt illeti, hogy szerzett-e a kormánymagának meggyőződést, vagy igyekezett-e magának meggyőződóst szerezni az iránt, hogy a kik Szerbiába mentek: csakugyan a betegek és sebesültek ápolására mentek-e ? Nem tehetek róla t. ház, de megint azt mondom, hogy a t. képviselő ur ismét olyas valamit követel a magyar kormánytól, a mihez egy kormánynak a világon joga nincsen ós a mit, ha valaki Magyarországon akarna megkísérte ni: reméllem, hogy nagyon támogatna abban ő is, hogy azt visszautasítsuk. (Helyeslés.) Magyarországot illeti az, hogy a fenálló nemzetközi jog szerint megtartozik-e engedni s megengedi-e a keresztülvonulást itt; de a mint határainkat elhagyják, hogy egy más államban mi történik ? a felett zsandári hatalmat nem gyakorolhatunk. Különben annyit mondhatok a t. háznak, hogy az iránt, hogy a veres kereszttel és a keresztül vonulással történt visszaélésekről a közös külügyministerium utján az orosz kormány értesíttetett és teljes oka van hinnie és okunk van hinni, hogy ujabb időben a veres keresztre vonatkozólag a visszaélések elhárítására erélyesebb intézkedések tétettek. Az itten ugy mint másutt keresztülvonuló egyéb oroszokat illetőleg azok részint olyanok, kik az orosz hadsereg kötelékéből kiléptek, részint szabadságosak; de egész positivitással állithatom azt, hogy a legutolsó napokban az orosz kormány részéről a további szabadságolások betiltattak. Engedje meg a t. ház, hogy miután a keresztül vonuló oroszokról volt szó, ide kapcsoljam feleletemet Csernatony képviselő ur interpellátiójára, a melyben ő azt kérdi, hogy miért tartóztattak le folyó évi aug. 27. és 28-kán itt keresztül vonuló orosz alattvalók és mi okból történt ismét, hogy néhány nap múlva szabadon bocsájtattak ? A letartóztatás azért történt t. ház, mert már a vaggonokbán és később Budapestnek utczáin is a minden rendes városban fenálló rendőri szabályokkal ellentétesen viselték magukat; fegyverekkel hadonáztak, egy szóval rendőri kihágást követtek el. Es miután ez megtörtént, a rendőrség gyanúra ébresztetvén ezen eljárás által, kötelességének tartotta meggyőződést szerezni arról, hogy érvényes útlevelekkel vannak-e ellátva. Szabadon bocsátásuk pedig akkor törtónt, midőn az útleveleiknek helyessége és érvénye iránti kételyek maga az illetők kormányának nyilatkozata szerint elhárittattak, s ennek folytán tisztáztatott, hogy útleveleik és utazási okmányaik hitelesek és a fenálló szabályoknak megfelelnek. Én tehát részemről azt hiszem, hogy ugy a letartóztatás helyesen történt, mert az rendőri szabályokat megsérteni