Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.
Ülésnapok - 1875-161
36 161. országos ülés október 6. 1876. kívántam fektetni. 1875-ben ugyanis — a bevételek főbb rovatát vévén fel, — mely e fejezet megállapításánál a döntő — az eredmény a belföldi eladásból 23.038,000 frt volt, az 1876-ik évi eddigi eredmény azt mutatja, hogy a dohányjövedék bevételei az 1873, 1874 és l87ő-iki években sajnosán tapasztalt csökkenést ismét pótolják, a mennyiben amaz aránylag kedvező eredmény mutatkozik, hogy 1876 első felében 2 1 ) 2 "| 0-kal emelkedett a dohányjövedék jövedelme. Az ez utón elért % miliő frt többletet adtam csak az 1875-iki év tényleges eredményéhez s igy irányoztam elő az 1877-iki költségvetést. A sójövedők bevételeit körülbelül az 1876-ikival azonos összegben vettem fel; azonban 44,000 frttal mégis mérsékeltem az előirányzatot, a mi nem a belföldi só-eladás csökkenésére esik, hanem a keleti tartományokban dúló háború következtében a külföldi sókivitelnél bekövetkezett lényeges csökkenés által idéztetik elő. Az államjószágoknál az előirányzatot 189,428 forinttal mérsékeltem, daczára annak, hogy a tagosztályok folytán már 1877-ben 700 katasteri hold uj birtok fog jövedelmezni. Az ország azon részét, hol az államjavak feküsznek, ez évben ért nagy csapások következtében hátralékok fejében a múlt évben előirányzott 8°j 0-ot 5*|„-ra szállitottam le, hogy a számítás alaposabb legyen. A bányászatnál a nyersbevételeket leszállítottam 1.906,000 frttal, a minek okairól, mint a kiadásoknál már megjegyeztem, később fogok pár szóval megemlékezni. A bevételi tételeket tehát egészben emeltein 2.312,000 frttal, leszállítottam pedig és igy közelebb hoztam a tényleg elért eredményekhez 7.320,000 frttal, az apadás tehát összesen 5.008,000 frtot tesz, a mihez hozzájárul a sorsolási kölcsönnek 1876-ra még felvett 800,000 frtnyi bevétele, a mely 1877-ben a beállott viszonyoknál fogva nem várható; ugy hogy a bevételek egyes czimeinél 7.085,000 frtnyi leszállítást eszközöltem. Az 1877. évre tehát a most érintett leszállítások következtében, de ide számítva a fenérintett 2.312,000 frtnyi emelkedést, a bevételek 218.339,000 frttal irányozvák elő. Az 1877. évi költségvetési hiány, a bevételek eme leszállítása mellett tehát kitesz 15 070,926 frtot. (Halljuk! Halljuk! Az 1876. évi költségvetési hiány — mindég az időközben részint megszavazott, részint a törvényhozás megszavazása alá bocsájtott póthitelek beszámításával — kitett 15.317,377 frtot, és igy 1877-re 1876-hoz képest a hiány csak 246,445 frtnyi apadást mutat fel. Ha azonban, a mit a két végmérlet igazságos megítélésénél szem elől téveszteni nem lehet, hogy a bevételek 7.085,000 frttal valószínűbbé tetettek és igy közelebb hozattak a tényleges eredményekhez, ós 800,000 frt fedezete kiesett: akkor 7^ millió frtnyi illetőleg 8 1 !, milliónyi határozott javulást tüntet elő az 1877-re általam készített államháztartási mérleg, szemben az 1876-val. Azt hiszem t. ház, hogy az adott viszonyok közt a mérlegnek e kétségtelen javulása nem jelentéktelen akkor, ha figyelembe veszszük, mily jelentékeny haladás történt ez irányban már az 1876. évi költségvetés által. A kérdés, a mely ezen mérleg helyességének megítélésénél önként támad ós a melynek mily irányban eldöntésétől függ az e költségvetés fölött mondandó ítéletet, az: helyes-e és a rendelkezésre álló adatok számba vételével lehetőleg alaposan készült-e a bevételeknek előirányozata ? Olyan-e az, hogy az 1877. évi eredmények nem fognak-e oly arányukban megette maradni az előirányzatnak, mint maradtak a~ múlt éviek, midőn az egyes éveknek tényleges hiányai oly nagy összegekkel haladták meg az előirányzatot ? Már maga azon körülmény, hogy a múlt esztendőben körülbelül 8 millió frttal szállitottam le a fedezetet és az idén ismét 7 millió frtnyi leszállítást hozok javaslatba, azóta megnyitott uj jövedelmi források pedig nem jelentéktelen mérvben hatnak javitólag a mérlegre; továbbá hogy a kiadások ugy 1870-ra mint 1877-re nézve lényegesen — a két évet összevéve mintegy 15—10 millióval — megszorittak: már maguk ezen körülmények kétségtelenné teszik, hogy a válasz a íennebbi kérdésre csak is az lehet, hogy az 1877. évi tényleges eredmények lényegesen kedvezőbbek lesznek, mint az 1875. éviek is, és a különbözet a tényleges és az előirányzott hiány közt jelentékenyen kisebb lesz. Es a mint kisebb lesz az 1876-ik évi hiány az 1875-ik évinél, pedig az 1874-ik évinél 24 millióval volt kisebb: az 1877-ik évi mérleg ismét jelentékenyen apadó deficittel fog teljes valószínűséggel záródni. De t. ház. ón határozottabban akarom a t. ház elé állítani ama factorokat, melyek alapján a t. ház ítéletet mondhasson. Nem fogok — hogy tulhosszura ne nyujtsom előadásomat és túlságos sok részlettel no nehezítsem az áttekintést, — minden egyes fedezeti tétel elemzésébe bocsájtkozni, csak a főbb és a elöntő sulylyal bíró fedezeti tényezőket akarom a ház elé vezetni. A mi az egyenes adókat illeti, 1877-re az egyenes adók előirányzata, a késedelmi kamatok és az adóhátralékok nélkül, melyek nem folyó tartozási összegeket képviselnek, hanem a múltból származnak, 80992,000 frtot tesz. Ezen összeg megbirásánál két tényező dönt: 1-ször. Mennyi az egyenes adók fejében az ország évi tartozása, évi terhe, vagyis mennyi az előirt, a kivetési adó-összeg? a 2-ik: mik a befizetési eredmények? A kivetési összegeket véve figyelembe, az 1876. évi kivetés kitesz 83.200,000 frtot. Az előző
