Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-176

334 i?6. országot ülés forint, 1876-ra előirányozva volt 7.600,000 frt, ezen jövedelem azonban nem fog eléretni; hanem előreláthatólag az eddig befolyt tényleges eredmény szerint, mely október 13-káig 5 millió forintot tett, hozzászámítván az utólagos leszámításokat: 7 millió lesz a bruttó-bevétel. Ezek alapján, de figyelembe véve azt is, hogy az államvasutak részéről készpénzben beszállított tiszta jövedelem összege mennyi volt; a pénzügyi bizottság elégnek látja, hogy mint a tényleges eredménynek megfelelő összeg 7.600,000 frt vétessék fel brutto-bevételkéat. Azonban a kiadásokra nézve, melyek összesen az előterjesztés szerint 5.109,000 írtban vannak előirányozva — mi a múlt évben 5.136,000 frtra ment, — s tehát megtakarítást mutat fel az előter­jesztés, a pénzügyi bizottság még nagyobb mérvű megtakarítást vél elérhetőnek ,s a kiadásokat 5 millióban véli felveendőknek. Atalában meg kell jegyeznem, hogy ezen vasutak kiadási előirány­zatánál nem bocsátkozott a részletek bírálatába; mert oly szervezettel áll szemben, melyet a mi­nister állítása szerint befejezettnek nem lehet te­kinteni, de complicált voltánál fogva sem alkalmas e kérdés arra, hogy akár a pénzügyi bizottság­ban, akár itt a házban részletesen tárgyaltassék ; hanem csak átlag és nagyobb kiadási összegekben véve fel, összesen — mint említem — 5 millióban lenne megszavazandó, Es igy a pénzügyi bizottság javaslata szerint a bruttó-bevétel 7.600,000 írtban; az államvasuti kiadások összege 9 millióban és igy az összes jö­vedelem tehát 7.600,000 írtban lenne felveendő. És itt engedje meg a t. ház, hogy ezúttal reflectáljak Simonyi Ernő képviselő urnák utóbbi felszólalására, mely szerint kétségbe vonta Hyero­nymi képviselő urnák azon állítását, hogy az ál­lamvasutaknál örvendetes jövedelmi növekedés észlelhető, hogy ezen jövedelmi növekedés csak­ugyan megtalálható, mert mig 1874-ben 5.700,000 forint volt a bruttó-bevétel, a következő évben 700,000 forinttal több jött be és az azután követ­kezőben ismét néhány 100,000 forinttal több jött be, ugy hogy ezen jövedelmi szaporodás négy év alatt bruttó két milliót tesz, s igy tehát kétség­telen, hogy észlelhető ezen örvendetes haladás a jövedelem növekedésében. Ezek előre bocsátása után kérem a t. házat, méltóztassék az előirányzatot elfogadni. (Elfogadjuk!) Lichtenstein József: A pénzügyi bizottság jelentésében oly sok beesés és érdekes adatot hoz elő az államvasutakra nézve és viszonyítja azután azt más vasuttársulatokra vonatkozólag, hogy el­ismerést vagyok kénytelen szavazni a pénzügyi bizottságnak. Kiterjeszkedik a bizottság a tariffa­rendszer megismertetésére, mely az államvasutak­nál alkalmaztatik, felsorolván azon változásokat, november Í9. 1*76. melyeket az államvasutaknál észlelni lehet. A fel­sorolt jelentések közt látom, hogy megtörtént az is, a minek a bevett méterrendszer következtében megtörténnie kellett, hogy átment az államvasút kezelése is a bécsi és vám-mázsa kezeléséből a métersuly kezelésére. Hyeronymi államtitkár ur más argumentum hiányában azt monda ugyan tegnap, hogy a kü­lönbség az uj tariffáknál az, mely a méter és vámsuly közt van. Tudom, hogy sok kellemetlen­ség támad az itcze és a liter, továbbá a régi vámmázsa és a méter-mérték átszámítása közt; de bocsánatot kérek a t. államtitkár úrtól, tudom azt is, mi a különbség a méter-suly ós a régi vám­mázsa közt. Ugyanezen jelentése a pénzügyi bizdttságnak ismertetvén az államvasutak tariffáit, kimutatja, hogy az egységes árak csakugyan ugy vannak alkalmazva, hogy minél nagyobb távolság van igénybe véve, annál inkább reducáltatik a tariffa és igy csakugyan azon rendszer áll, hogy a nem­zetközi forgalom vétetvén alapul, a hosszú vonalak vétettek nagyobb tekintetbe. En legkevésbé sem kicsinjdem a nemzetközi forgalom nagyfontosságát; de azon véleményben vagyok, hogy nagyfontossággal bír a belíbrgalom is és magát a belforgalmat teljesen a tariffa-eine­Iés martalékának átengedni nem állhat Magyar­ország érdekében. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem szeretek példákra hivatkozni, azonban szokás mégis szóba hozni a külföld berendezését is. Belgium minta-államot képez, nemcsak műve­lődés és liberalismus tekintetében, de vasúti szem­pontból is minta-államnak tartják és Belgiumban olcsóbb a local-tariffa, mint a hosszú vonalak tariffája. A ki Belgiumon átutazott, az bizonyára Be­dáckert is használt és ezen könyvben megtalál­hatta már előre azon utasítást, hogy Verviers-be érve local-jegyet váltson, mert az körülbelül 30 "/„-el olcsóbb. Azt hiszem, hogy a belga vasúti rendszer ellen senki sem tehet kifogást és ott azon elv van elfogadva, hogy a local-forgalomra nagy súlyt kell fektetni, ugy a személy, mint az áru­szállításai tekintetében. A refactiákat illetőleg a minister ur oda nyi­latkozott, hogy ez rendkívüli immoralitás és ezen rendszer következtében a spediteurök milliókat tettek zsebre. Én e fölött bátor vagyok kételkedni; legalább nincs nyoma annak, hogy milliókat tettek volna zsebre. Én azon vélekedésben vagyok, hogy a spe­diteurök ezt részben visszaadták a termelőknek, nem adták ugyan külön vissza, hanem minthogy minden kereskedő kapott refactíát, ugy számították ki, hogy Debreczenből Stettinbe ennyi meg ennyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom