Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-175

176. országos Illés november 28. 1876. 295 tálunk ? Azt t. ház, hogy a mi például a tarifákat illeti, azok oly magasak, hogy ha azon változás nem történik: a forgalomnak múlhatatlanul tetemesen csökkeni kell. Különösen az ezidei október 1-től életbe lépett és a kormány helybehagyásával ellátott uj szabályzat annyira és oly hirtelen megdrágitá a vitelbéreket, hogy az ellen már eddig is az ország minden kereskedelem és iparkamarája és mindenki, ki a terén foglalkozik, hangosan feljajdult. Nézetem szerint a vasúti politikának egy főfontosságu ága a helyes, és nemzetgazdászati érdekekre fektetett tariffa-politika. Egy czélzatos tariffa-politika egész vidékek gazdasági vagy iparbeli viszonyait tönkre teheti, vagy felvirágoztathatja. Mióta azonban a magyar kormány az ösmeretes cartellhez beleegyezését adta: azóta alkalmat vett magának a délipálya kivételével minden pálya tariffáit tetemesen felemelni, és oly rendszert az october 1-től érvényes vitelbéreknél alkalmazni, mely egyátalán nem felel meg a magyar forgalmi érdekeknek. Tévedés azt hinni, hogy a tarifa emelés analóg a pályák jövedelmének szaporításával; a tarifaemelés egy bizonyos méidéken tul csökkenti a forgalmat és valóságos országos ealamitássá válhatilf. Egy kis összeállítás a régi és uj tariffák között talán meg fogja erről a t. házat győződtetni. Az október 1-én érvényben volt tariffák sokkal egyszerűbbek voltak, az ujjak először nagyon complicáltak. A régi tariffák szerint a vitelbérek például gabonánál, lisztnél és a legtöbb közönséges czikknél mennyiséghez nem voltak kötve és egy alap-ár számíttatott; most a vitelbérek nagyobbára bizonyos mennyiséghez és egyszerre egy fuvarlevelén való feladáshoz vannak kötve, mi a forgalmat tetemessen megnehezíti. így gabonánál azelőtt Temesvárról Budapestre került 1 vámmázsa 41.

5 krba, 2% a szállitási adó 0.

g krba, e szerint jött egy vámmázsa 42.

3 krba Temesvárról Budapestre és küldhető volt bármely mennyiség. Most köteles a feladó 200 mázsát küldeni és ez esetben Temesvárról Pestre a vitelbér mázsánként 47.

6 kr. ezüstben, ehhez 10% agióért 4.

7 kr. és 2% szállitási adót 1 krajezárt számítva és így most a fuvar gabonaért 53.

s kr. Temesvárról Pestig vámmázsánként és e szerint 11 krral vagyis 20%-al drágább. Kétszáz mázsánál kisebb küldemény tetemesen drágább. De 20%-al csak gabonánál mentek a tariffák feljebb, minden más áruczikknél a felemelés sokkal tetemesebb. így például a felső magyarországi vas fizetett ezelőtt minden mennyiség kikötése nélkül vámmázsánként Miskolczról-Nagyváradra33 mórtföldért 35 krt, most fizett 68 krt; JMiskolczról-Aradra 51 mértföldért 48 krt, most fizet 100 krt; Miskolczról-Brassóba 96 mértföldért 109 krt, most fizet 190 krt; Miskolezról-Kolozsvárra 53 mértföldért 66 krt, most fizet 106 krt; Miskolczról-Szebenbe 79 mértföldért 92 krt, most fizet 158 krt. £ Ez átlag 80—100% emelésnek felel meg. Azelőtt bankjegyben voltak az árak, most ehhez a 2% szállitási adón kívül a jelenleg 10%-os agio fizetendő. így van az szesznél, bornál és minden közönséges áruczikknél. Még feltűnőbb az emelkedés a tiszai pályánál, melyre annak legutóbbi közgyűlése óta az állam egyenes befolyást gyakorol ; ott gabonaért, szeszért, borért 30 mértföld után, előbb minden mennyiség kikötése nélkül 33 krt most fizetni kell ugyanezen távolságért 6tí krt, és a szállitási adó mellett az agio-pótlókot is. Ez teljes 100% emelés, sőt még több, és igy hogy ha azon befolyást, melyet az állam a tiszai vasút részvényeinek megvásárlásával nyert ós egy pár magyar embernek e pálya igazgató tanácsába való beválasztását ily magas áron kell az országnak a tariffáknál megtéríteni: akkor valóban e cserének nincsen mit örülni. Nem tagadom t. ház, hogy a cartell folytán megállapított uj tarifákban 5000 kg. vagy 100 mázsás küldeményeknél, a felhozott áraknál olcsóbb tariffák is vannak; de épen az a nehézség, hogy nádunk a gazdászat nem fejlett még annyira, az ipar és kereskedelem nem bír még oly dimensiókat, hogy rendesen egy áruból egy helyről egy hegyre, egy fuvarlevelén mindig 100 mázsa küldettessék. Ezen rendszabály tökéletesen lehetetlenné tenné a közép-birtokosnak, iparosnak vagy kereskedőnek a versenyt, a nagy mennyiségét-szállítóval pedig a nagykereskedelem mellett egy nagy contingensét képezi a kisebb forgalom is a forgalmi életnek, és ennek e monopolizáló rendszer mellett tönkre kellene menni. Az A) osztályba vannak például sorozva: bor, czement, fémek, vászon, olajok, sör, szesz, ezek mind oly mindennapi szükséget képező tárgyak, melyek magas vitelbért el nem tűrnek, és rendszerint egyszerre 100 mázsánál kissebb menynyiségben szállíttatnak: hol van tehát annak jogosultsága, hogy ha valaki ezen czikkekből 100 mázsát küld : akkor fizet például 40 mértföldért 42 kr.; ellenben ha 50 mázsát küld: akkor ugyan ezen distantia 77 krba kerül, tehát 35 kr. vagyis 85%-kral többe? Van az uj vasúti tariffa-rendszernek még egy hibája. Ugyanis az Á), B), 0) osztályok a differentialis. tarifa rendszerére levén fektetve, minden 75 Kilométer után bizonyos reductió történik a fuvar-számitásban. Igen, de hosszabb vonaloknál ez Magyarországon nem vehető igénybe: mert a pályák még nem csoportosíttattak, ós minden hosszabb vonalon egy csomó apróbb pályán kellvén keresztülmenni, mindenik minthogy külön kezelést, külön igazgatóságot képez, külön számítja fel az ő maximalis tarifáját