Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-172

172. or»záf?»s filés november 24. 187*. 247 hogy bírja, egyátalában kétségbe nem vonom; hanem kétségbe vonom azt, hogy a minis­terelnök ur és a többség politikája birja a nemzet többségének támogatását; — mondom lord Palmerston tudva, hogy a parlament többsége nem mindig a nemzet többsége, fölebbezte az ügyet a nemzethez, s a nemzet neki adott igazat, mert nagy többségben választotta meg az ő párt­jabeli embereket; mig az ellenzék emberei mind kimaradtak, annyira, hogy sajnálkozva vallotta be maga is, hogy azoknak ily nagy strages-t készí­teni nem akart. A háború természetesen tovább folyt. Én ezzel csak azt akartam bebizonyítani, hogy igenis keletkeznek határozatok, de nem gyakran; mert midőn a külügyi vita a parlament­ben előhozatik, nem azért hozatik elő, különösen az angol parlamentben, — mert itt méltóztassék meg­engedni, a magyar törvényhozás állása különbö­zik az angol parlament állásától, (Ugy van! kö­zépen.) nem azért hozatik fel, hogy ott liatarozat hozassák, és a kormány keze meglegyen kötve; hanem előhozatik azért, hogy a kormány tájékoz­hassa magát az iránt, hogy milyen nézet uralkodik e tekintetben a nemzet képviselői között. És midőn a ház egyik és másik oldaláról enuntiátio törté­nik az ily kérdésben: akkor visszavonatik a hatá­rozati javaslat és felette szavazás nem történik. És legyen megnyugtatva a ministcrelnök ur; én kezdettől fogva, mindjárt akkor, midőn a határo­zati javaslatot elvtársaimmal először közöltem, ki­jelentettem, hogy nem szándékom azt szavazás alá bocsátani; hanem szándékom egyedül az. hogy a háznak, a nemzet képviselőinek véleményét pro­vocáljam, hogy ebből a kormány tájékozhassa magát az iránt, hogy a nemzet a ház többségének közvéle­ménye mit kivan. Történtek is nyilatkozatok a háznak minden oldaláról, és a kormánynak alkal- j ma volt hallani, hogy történtek, nagyon világos ! és félremagyarázhatlan nyilatkozatok a török biro- | dalom területi épségének és függetlenségének sér- i tétlen feltartása mellett; mig a vele ellenséges Iá­: bon álló orosz birodalom érdekében és annak foglalási politikája mellett nem történt, legalább nyíltan egyetlen felszólalás sem. (Helyeslés) És én ezek után, mert a ház ezen oldaláról egy indítvány tétetett, mely minden ellenmondás nélkül maradt, sőt helyeseltetett: több joggal mondom, mint va­laha, hogy azon elvek, melyek abban foglaltatnak, csakugyan a magyar nemzet közvéleményének ki­fejezéseként tekinthetők. (Helyeslés a szélső balon.) Mint ilyent ajánlom azt az igen t. kormánynak becses figyelmébe. Egyébiránt alig szükség mon­danom, hogy a határozati javaslatot vissza fogom vonni. A ministerelnök ur azt mondja, hogyha egy ilyen vitában a ministerium nyilatkozatával a ház nincsen megelégedve, vagy ellenkezőleg a minis­terium ninesen megelégedve a háznak magatartá­sával : jogában áll akár az egyiknek, akár a má­siknak, biaalmi votumot provocálni. Ezt mi, ugy mond, tehetjük ós nagyon megkönnyítjük a dolgot: ha megegyezünk ^abban is, hogy kiben fogunk megbízni utánuk. Én azt mondanám az igen t. mi­nisterelnök urnák, hogy sok mindenféle gondjai között soha se törődjék azzal, mi történik ő utána; mert legyen meggyőződve, hogy mundus se ex­pediet utána is r épen ugy, mint más megbukott minister után. És én részemről csak azt mondom, hogy én soha sem támadnám meg egy kormány politikáját akként, hogy azt lelópésre kényszerit­sem : ha nem lennék bizonyos abban, hogy annak helyébe oly kormányt lehet állítani, melynek po­litikája az országra nézve jobb és hasznosabb. Én nem tartanám magamat soha feljogosítva arra, hogy én valamely kormányt akként támadjak meg, hogy azt lelépésre kényszerítsem : ha nem volnék rá elkészülve, hogy adandó alkalommal ós szükség esetében jobb politikát lehessen érvénye­síteni annál, melyet az előbbi kormány követett. En tehát azt mondom, hogy a mint, — az én felfo­gásom szerint, — az ellenzéknek nem szabad egy kormányt megtámadni, ha nincs elkészülve arra, hogy egy jobb kormányt léptessen annak helyébe: ugy ezt részemről sohasem teszem, és ezen értel­met kívánom tulajdonítani minden oppositiónak, hogy t. i. midőn a kormányt megtámadom, egy­szersmind elvagyok készülve, hogy adandó alka­lommal képes leszek ennél jobb, üdvösebb és a hazára nézve eredménydusabb politikát a mosta­ninak helyébe teremteni. (Helyeslés a szélső balon.) Nem szólottam volna felőle, de a ministerelnök ur maga hozta elő a budapesti egyetemi ,ifjúság tün­tetését. Tisza Kálmán ministerelnök (közbeszól.) Nem én hoztam elő! Simonyi Ernő: Én az ő beszédében is ol­vastam. Nem arra akarok refiectálni, a iniket Mocsáry képviselő ur mondott, hanem arra, hogy a ministerelnök ur kijelenté, hogy csalódott az egyetemi ifjúságban és sajnálatát fejezi ki ezen csalódása felett. Engedje meg a ministerelnök ur, de a buda­pesti egyetemi ifjúság ismét sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy csalódott a ministerelnök úrban. (De­rültség.) Megvallom, hogy e két csalódott közül én nem gondolom azt, hogy a ministerelnök ur­nák legyen több oka panaszkodni, mint az ifjú­ságnak. Különben e tekintetben minél kevesebbet mondunk : annál jobb; mert igen sok diplomatiai ügyességet ós tapintatot azon eljárás, mely ezen ügyben követtetett: nem igen tanúsít. (Helyeslés a szélső baloldalon) Én e kérdésről nem akarok most szólani; mert a mint értesültem, ha ez napirendre kerül: többet fog a ministerelnök ur mondani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom