Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-172

172. ortfrágos ülés november 24. 1876. 239 lezettség megszűnt: nem értem, hogy jön az ez évi költségvetésbe mégis nem 40, hanem 60 milliónak a kamatja? hiszen a minister ur azt mondta, hogy vajon a kölcsön másik fele realisálható-e ? azt a jelenlegi európai conjecturák mellett megmondani nem lehet. Ha ez igy van, nem értem, hogy lehet előirányzatba hozni oly kölcsönnek a kamatait, melynek megkötésére jelenleg egyátalában semmi kilátás nincs és egyátalában semmi kötelezettség vagy szerződés nem létezik; előirányoztatik pedig 20 milliónak kamatja ós talán % vagy 3

/

4 évre. Igen, de a minister ur nem azt mondja, hogy a consortinm már most 20 milliót fog azon másik 40 milliós kölcsönből adni; hanem azt mondja, hogy hiszen conversio is van czélbavéve, tehát eonvertálunk 20 milliót a 153 millióból, t. i. azt, a mi ónsuly gyanánt fekszik azon consortium tárczájában. Ha ezen operatió egy nagyobb operatióba belefoglalva megtörténik: akkor még értem, hogy mintegy kárpótlásul ezen dolgot átvesszük a többivel együtt; de hogy ezt magában vegyük át: azt nem értem; nem pedig azért, inert a conversióra nézve semminemű különbséget nem tehet az, hogyha nekünk 1878-ban 153 vagy csak 133 milliót kell is fizetnünk, — ha azt fizetni nem birjuk. Ha tehát csak arról volna szó, hogy egy részét eonvertáljuk: akkor convertálhatjuk azt másfél év múlva is, midőn annak az ideje lejár ós addig legalább a kamat közti különbözetet nem leszünk kénytelenek fizetni; mert hogy a conversio után többet fizetünk, mint most: az kétséget nem szenved. Ezen okoknál fogva ós ezen szempontokból kívántam volna ón kimutatást és felvilágosítást a két kölcsön állásáról; erre nézve pedig felvilágosításokat mindazon kimutatások, azon költségvetési indokolások, expose-k és más mindenféle okmányok, melyekre a minister ur hivatkozott, nem nyújtanak. A pénzügyminister ur azután, támogatván saját budget-je realitását, a bevételi előirányzatok valódiságát, azt mondja, hogy ő az előirányzott bevételeket leszállította körülbelől 17 millióval. Az igaz; s hozzáteszi bizonyos nehezteléssel, h®gy ezen tekintetben elismeréssel egyrészről sem találkozott. Én megvallom, hogy e tekintetben ón tökéletesen igazat adok a minister urnák; igaz, hogy leszállította a bevételi előirányzatot körülbelől 17 millióval, s ennyiben kétségtelenül érdeme van neki, mert ennyivel reálisabbá tette a budgetet és ennyivel leszállította a bevételi előirányzatot azon scáláról, melyre a szédelgés korszakában felvitték. Az volt akkoron a törekvés, hogy csak mennél többet lehessen költeni, hanem hogy a deficzit igen nagyra emelkedni ne látszassék: felemelték egyfelől a kiadásokat, de másfelől a bevételeket is. így jöttek azután a budget-be végtelen nagy bevételek s egyszersmind nagy kiadások s a minister ur fölismerte, hogy ezek bizony nem reális előirányzatok és igy azokat fokonként leszállította Elismerem azt is, hogy helyesen tette, midőn nem egyszerre szállította le az egészet, mert csakugyan igen furcsán jött volna ki, ha egyszerre azt mondja, hogy a bevételek körülbelől 20— 25 millióval kisebbek lesznek, mint á mennyire azok a múlt évben előirányoztattak. Ez nagy benyomást tett volna, s azért e helyett a minister ur fokonként szállítja le az előirányzatot. A mi kifogásom azonban nekem ós másoknak is van, az abból áll, hogy ezen leszállítások után is a minister ur nem szállította le az előirányzatot annyira, hogy az magát a realitást megüsse. Igaz, hogy a pénzügyminister urnák igen nagy könnyűsége van mind e számokkal kimutatni, hogy ez kétségtelenül be fog jönni; hanem tényleg és valóságban egy esztendőben sem jött be. Hiszen kimutatta ő már 1875-ben is, hogy azoknak az adóhátralékoknak okvetlen be kell jönniök; oly positivitással bemutatta nekünk azt. ugy a pénzügyi bizottságba^, mint itt a házban, hogy a legkevesebb, mit felvehet, 4 millió hátralék. A zárszámadások azt mutatják, hogy ebből bizony egy fillér sem jött be. Épen igy lesz az 1876. és 1877-ben. Én tehát nem állítom azt és soha sem állítottam, hogy a pénzügyminister reálisabbá nem tette a budgetet; hanem azt állítom, hogy időközben nem jött odáig, hogy a budget teljesen reális legyen, ós hogy ott állanánk s azt mondhatnók : ezen bevételt igazolja a tapasztalás, a jó esztendő valamivel többet, a rósz esztendő valamivel kevesebbet fog adni, de ez jogosult: mert tapasztaláson alapszik. Azt mondta a pénzügyminister ur, nem érti az általam tett azon kifogást, hogy az adókat emeltük 14—15 millióval és a bevétel végösszege mégis ugyanaz. Ezt a maga részéről nem érti, nem pedig azért, mert a most előadottak folyamában igyekezett kimutatni, hogy azért nem nagyobb a bevételek évi összege: mert 17 milliót a fedezetből kitörölt. Engedelmet kérek, az a kitörlött 17 millió a bevételekre semmi befolyással nem volt. Holt szám volt az a költségvetésben ; de az sem 1875-ben nem jött be, sem 1877-ben nem fogott volna bejönni. Tehát ez a tényleges bevételekre nézve semmi különbséget nem tesz. A mi pedig illeti azt, hogy a kezelési kimutatások ez évre nagy haladást mutatnak; én nem tudom, de a kezelési kiadásokat ugy, a mint vannak, megtekintettem, megvizsgáltam s azt találtam, hogy ez évben bejött, az első évnegyedben 48, a másodikban 44, a harmadikban 50 millió, összesen 142 millió. De miután közel 2 millió forint