Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-171

228 171. országos Ülés november 23. 1876. gyár viszonyokat s átalánosan kedvezőtlen európai és financziaíis viszonyokat; az legalább is engedni fog ítéletének szigorúságából: ha igazságos akar lenni. T. képviselőtársam Kállay Béni azt mondja, hogy a pénzügyi politikának ezen budgetben nyoma sines, nem egyéb ezen budget, mint összeadás, kivonás, nem egyéb, mint puszta száraz számok tömege. Pedig kérem , van ezen budgetben oly dolog is, a mi nem pusztán arithmetioa, csak gondosan meg kell nézni. Hát hiszi-e a t. képviselő ur, hogy azon megtakarítások csak ugy egyszerűen levonás műtéte által absolválhatók ? Mennyi rendezkedést, intézkedést kell végrehajtanunk egy élő és functionáló organismusnál, hogy e reducviók annak nemesebb részeit ne érintsék ! És az adóügy rendezése, a pénzügyi szolgálat gyökeres reformja semmi? És más egyéb dolog. Nem akarok azonhan hosszasabban foglalkozni e kérdéssel, csak annak megjegyzésére szorítkozom , hogy vigasztal engem ezen kemény ítélettel szemben az: hogy a t. képviselő ur ma, egy évvel tavalyi exposém után, kegyes azt mondani, hogy a tavalyi budgetben volt törekvés rendszeresség felé, mig ma még az sincs meg. Pedig tavaly ugyanazt mondta, mit az idei budgetről mond. Egy évvel ezelőtti ítéletét egy elismerő amendement-val toldotta tehát meg s ez vigasztal engem ; mert bárhol álljunk is egy évvel ezután egymással szemben : akkor talán megint mai ítéletét hasonlólag enyhíteni fogja. És gondolja meg a komoly és válságos időket, melyekben élünk, mikor emlékeztetni látszik, hogy nem teljesült minden, a mit tavaly a teendők közé soroltam. Nem mondtam, hogy mindez 1876-ban és egy keleti válság bekövetkezte esetére teljesedésbe fog menni. Ezek egy része hatalmunk körén túleső okok miatt természetesen elmarad. Azt mondja a t. képviselő ur és azt mondják elvtársai, hogy adóemelés és megakaritások. a minők a mieink: nem fognak bennünket bajainkból kivezetni. Zichy Nándor gróf t. képviselő ur azt mondja, hogy ezt a költségvetést csak azért fogadja el: mert ebben nincs adóemelés; a tavalyit nem fogadta el : mert abban adóemelés volt; tehát minthogy a t. képviselő ur ekkép formulázta álláspontját és ezen álláspontot magukévá tették többi t. társai : nem fogok talán ellenmondással találkozni a t. képviselő ur részéről, ha állítom, hogy ott állnak ezen a téren is, hol álltak azelőtt, midőn azt mondják, hogy adóemeléssel nem szabad és adóemeléssel nem is lehet bajainkon segiteni. A mi az első tételt illeti, régi controversia ez közöttünk, még azon időből, midőn ezen tételt báró Sennyey Pál igen t. képviselő ur ellenében körülbelül azon helyről, a hol most ő ül, védelmezni szerencsés voltam; régi controversia az, hogy állítottam és állítom ma is, hogy igenis egyedül adóemeléssel nem; de adóemelés nélkül, semmi esetre sem képzelhető oly politika, mely pénzügyeinken állandóan javíthatna. Ha az adók emelése ellen nyilatkoznak azok, a kik rámutatnak, egy olyan térre, minőre mutat pl. Mudrony Soma t. képviselő ur, ki egy 30—37 millió frtnyi fedezetre utalva, azt mondja, hogy adóemelés nem kell: mert oda kell csak nyúlni, ott van bő pénzforrás ; azt az álláspontot értem; de ha azok, kik ezen nézetben nem osztoznak, még pedig helyesen velem együtt, s kik sokkal feketébben látják a helyzetet, mint én, kik azt kétszeresen súlyosabbnak, rosszabbnak tekintik, mert a deficzitet sokkal nagyobbra teszik ; ha ezek azt állítják, hogy az adóemelés rendszabálya még sem kell, hogy anélkül kellene ós lehetne segiteni, anélkül kell gyógyítani a bajt, mely pedig szerintük még nagyobb, hogy ezen jövedelem fokozás nélkül is az ország valódi szükségletei kielégíthetők: engedelmet kérek, de ezt nem értem. (Elénk helyeslés a a középen.) Sennyey Pál báró, t. képviselő társam kisszerű, aprólékos megtakarításokról szólt. Meglehet, hogy az ő megtakarításai nagyobb szabásuak lennének. Egyre figyelmeztetem az igen t. képviselő urat. A kiadások három csoportba oszthatók, melyeket egymástól meg kell különböztetni: ha megtakarításokról beszélünk. Ott vannak először a szerződési kötelezettségek; ott vannak másodszor a hadsereg, a honvédség, egy szóval a védelmi czélok kiadásai ; s ott vannak harmadszor a beikiadások. Már engedelmet kérek, az elsőknek restrictióját kívánja azok természete; a másodsorban említett kiadások restrictiójáról nem gondolnám, hogy ma komolyan lehetne szólani, s nem gondolnám, hogy lehetett volna ina egy évvel ezelőtt ezen téren nagy eredményeket elérni: mert akkor talán nem állanánk nyugodtan bizonyos eshetőségek előtt, mint ma; ami a harmadik csoportot illeti: nem kétlem, hogy a t. képviselő ur rendelkezik oly varázserővel, melylyel ezekből az aprólékos megtakarításokból nagyokat tud csinálni; de méltóztassék meggondolni, hogy azoknak a nagyszabású megtakarításoknak, hogy a kiábrándulás be ne következzék, amitől ő óva int: — igen nagyoknak kellene lennie ; mert az ez által tett aprólékos szerény költség]eszállitások, a mikről oly kicsinylőleg méltóztatik nyilatkozni: kitesznek körülbelol 17 millió frtot, tehát kétszeresét a mi igazságügyi kiadásainknak, háromszorosát belügyiés többet, mint háromszorosát honvédelmi kiadásainknak. Mikor ezen 1874. óta tett aprólékos kiadások ily összegre rúgnak: akkor azon nagy szabású megtakarításoknak, ezekhez képest nagyon félek, olyanoknak kellene lenni, miket teljes mérvben realisálni alig lehetne, melyek után, ha az általam