Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-145
145 országos Ülés június 2 1876. 87 veivel ; de azt. hogy Szatmármegye ezúttal szabályoztatik, kétségbevonhatatlan igazságnak tartom. Ha állitásom ellenében a mélyen tisztelt belli gyminister ur érvényben kívánná tartani elébbeni állítását: akkor szemben a törvényjavaslattal, felállítanám az alternatívát, t. i. azt, hogy e törvényjavaslat által vagy Szatmármegye, vagy Kővárvidéke szabályoztatik. Ha e szabályozás Szatmármegyére vonatkozik: akkor a viszás helyzet, mely a mostani székhely fentartásával a szabályozás irányelveit csak illusoriussá tenné, tovább fenn nem tartható. Ha Kövárvidékének szabályozására vonatkoznék: akkor a mostani székhely fentartása szabálytalanabb helyzetet idézvén elő reájok nézve, mint volt régi állapotokban: akkor ez nézetem szerint nem a szabályozás, de valódi szabálytalanság szinót öltene magára. De a régi székhely további fentartására nem fogadhatom el indokul a mélyen tisztelt belügyminister ur nyilatkozatának azon utolsó részét sem, hogy ez ügyet a város ós megye előbb, kell hogy megbeszéljék. Elmondom okaimat, miért nem. Én meg vagyok győződve arról, hogy a t. belügyminister ur e czélzása a fennálló megye épületére vonatkozik. De bocsánatot kell kérnem, talán alkalmazható itt azon közmondás: „praetor minima non curat", — a ezél javítás a közkormányzat érdekében, — az épület csak eszköze a czélnak: mert nem a megye létezik a megyeházért, hanem megfordítva, a megyeház a megyéért. Állításom ig gát analóg esetekkel is támogathatom. Hivatkozhatom magára a kérdéses Kővárvidékre, melynek Somkuton igen tekintélyes megyeháza volt s kérdem: vajon e megyeház akadályozta-e a közkormán} 7 zat érdekében szükségessé vált intézkedések keresztülvitelét ? Felelet: nem. De hivatkozhatom az egyesült Szolnok-Doboka megyére is, hol tekintet nélkül arra, hogy Szamosujváron már kész megyeháza létezik, Deésen pedig ez hiányzik, maga a törvényjavaslat a székhelynek Deés városában! elhelyezését hozza javaslatba : pedig a két város közötti térkülömbözet nem tüntet fel a megye központosságával szemben oly aránytalanságot, mint Nagy-Károly és Szatmár. De nem tartom kellő indoknak a jelenlegi székhely fentartására e megbeszélés szükségét azért sem: mert Szatmár városa kötelező ajánlatot terjesztett a belügyminister úrhoz, melyben kinyilatkoztatta, hogy a székhely áthelyezése esetében kötelezi magát a közigazgatási helyiséghez szükséges épületeket 3 évre a megyének díj nélkül kiszolgáltatni és ha ezen idő alatt a megye építkeznék: akkor a megyeház felépítéséhez megkívántató telket, illetőleg helyiséget a megyének dij nélkül fogja kiszolgáltatni. Már én azt godolom t. ház, hogy e három év elég hosszú idő-tartam arra, hogy e kérdés a megye és város közt megbeszéltessék. De külömben is azt hiszem, hogy a törvényhozó-testülot erre vonatkozó érdemleges intézkedése nélkül e megbeszélés gyakorlati eredményre nem is vezetne. Mindezek után tehát én a mólyen tisztelt belügyminister ur hivatolt nyilatkozatának első részéből, abból t. i.: miként elismerni méltóztatik azt, hogy a székhelynek elébb-utóbb Szatrnárra kell áttétetnie: nem azon következtetést vonom, melyet a mólyen tisztelt belügyminister ur ; hanem annak épen ellenkezőjét, azt, hogy miután elvitázhatlan tény az, hogy Szatmármegye a Kővárvidékéből hozzácsatolt községek által csakugyan szabályoztatik, még azon esetben is, ha a kormány által czélba vett szabályozásnak keresztülvitele jövőre fentartatnék is: a mennyiben a megyei székhely jelen helyiségében sem a jövő szabályozási tervek keretében nem lehetne beilleszthető, sem a jelen követelményeit ki nem elégíti: már most Nagy-Károlyból Szatrnárra tétessék át. Én tisztelt ház, elsorolt indokaim figyelembe vételével, — miután a t. ház azon törvényhatóságoknál, melyek a területek szabályozása által érintve lettek, a székhelyek elhatározásának elvét is magáévá tette : üsztelettel kérem a t. házat, hogy ez érdemben beadott határozati javaslatomat elfogadni kegyeskedjék. Egyszersmind kérem a mélyen tisztelt belügyminister urat, hogy tekintettel arra, miként az általam beadott határozati javaslat tartalmát Szatmármegye túlnyomó többsége a képviselőházhoz beadott kérvénye által is már kérvényezte". Tekintettel arra, hogy a megye észak-keleti részében megszüntetett két városi municipiumnak bckebeleztetése kapcsában tetemes áldozatok árán lenne lehetővé téve 18 mértföldnyi távolságban közigazgatási ügyeik intézése. De végre, tekintettel azon körülményre is, hogy ezen székhely átváltoztatásának lehetőségét Szatmár városa kötelező ajánlatával már tetemesen megkönnyítette, beadott határozati javaslatomat maga részéről is elfogadni kegyeskedjék. Elnök: A határozati javaslat fel fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa Boros Bálint é.s társai határozati javadatát.) Határozati javaslat „a némely törvényhatóságok területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről" szóló törvényjavaslathoz. „Az 1. fejezet 1. §-a 3. pontja után 4. pontul felvétetik: Nagy-Károlyból' a székhely Szathmár-Némethi városba tétetik át.
