Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-144

70 lá4 országos ülés június 1. 1816. vényszék megszüntetésével Deésen egyesitett tör­vényszók hivatalnokai is nem egyszer panaszkod­nak a miatt, hogy drága bér mellett sem tudnak alkalmas szálláshoz jutni s az uj megye székhe­lyének Deésre tételével még drágább lenne a rósz szállások bére ; holott Szamosujvárt a legalkalma­sabb épületek a legjutányosb bér mellett állnak a megyei tisztviselők rendelkezésére. De t. ház, különösen fontos és figyelmet ér­demlő az illető megye lakosságának érdeke. Maga Belső-Szolnokmegye egyik képviselője Simó Lajos t. barátom elismerte, hogy költséggel, — ő ugyan kicsinyeknek mondta azt, de a hogy én ismerem a viszonyokat, igen tetemes költséggel — lehetne Deésen az uj megyei központ számára alkalmas megyeházat állítni elő. Míg ellenben Szamosujvár szabad királyi város, melynek alkalmas, kényel­mes épületei vannak, ingyen ajánlotta fel az államnak a megyei központ számára szükséges hivatali és fogházi heljdségeket. Én t. ház, már ezen egy körülményt is ott, a hol semmi más tekintet nem szól más székhely mellett, elég fontosnak, sőt döntőnek találom tekin­tettel a megye szegény lakosságának érdekeire, indítványunk elfogadása mellett. De t. ház, felhozatott itt még az is, hogy Deésen van elhelyezve a törvényszék és az adó­hivatal. Mellőzve t. ház azt, hogy adóhivatal csak ugy van Szamosujvárt is, mint Deésen, a mi a törvényszéknek mint argumentumnak hangsúlyo­zását illeti: a javaslat álláspontja, de sőt maga a t. minister ur is elismerte, hogy azon magában véve helyes elv, hogy a törvényszók ós a köz­igazgatási székhely együtt legyen, nem volt min­den megyénél keresztülvihető. Már t. ház, ha oly városoknál, melyek egy­mástól sokkal távolabb esnek, az eltérést ezen elvtől helyesnek találta a t. ministerclnök ur : én megvallom, nem tudom belátni, — s sajnálom, hogy ez iránt mostani felszólalása sem tájéko­zott, — minő tekintetek vezették rá, minő köz­érdekek parancsolják azt, hogy Szamosujvárnál más mérték nyerjen alkalmazást ? miért kell akkor, midőn e várostól már a törvényszék elvétetett most még a megyei szókhelytől is megfosztani azt ? Hiszen t. ház, az állam érdeke nem az, hogy az egyik város virágozzék a másik romlásával és tönkre menetével; az állam jól felfogott érdeke az, hogy különösen oly városok mint Szamosuj­vár is, melyről inditványunk ellenzői is kénytele­nek voltak elismerni, hogy hazafiság tekintetében, mindig az első helyek egyikét foglalta el, hogy fiz állam intézményei által legalább annyi támo­gatásban részesittessnek, mint az ország többi városai, Hiszen t. ház, ha az egyik várostól min­dent elveszünk s ezáltal fejlődését meggátoljuk : meglehet, hogy a másik némi előnyt nyer ; csak­hogy sokkal többet nyer a közérdek akkor: ha mindkét városnak fejlődését lehetővé tesszük, mintha a legterhesb rendszabályok egész súlya az igaz­ság igényeivel ellentétben kizárólag csak az egyik városra nehezedik. Én t. képviselőház, nem akarom tovább indo­kolni a beterjesztett niódositványt, egyszerűen arra kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni azt az igazságnak, az államnak, az illető vidék lakossá­gának és a leendő uj megye tisztviselőinek jól felfogott érdekében. Méltóztassanak megengedni, hogy azzal vé­gezzem fölszolalásomat, miként ón itt a nemzet szivre előtt ünnepélyesen nyilvánítsam azon szi­lárd meggyőződésemet, hogy egyetlen egy igazsá­gos tekintet sem igazolhatja azt, hogy Szamosuj­vár szabad királyi város ugy sujtassék, mint az erdélyi hazarész egyetlen városa sem; hogy miután elvették tőle a törvényszéket, el törvényhatósági önállóságát, most még a megyei székhelytől is megfoszszák. Ismételve kérem indítványunk elfo­gadását. {Helyeslés.) Tisza László: T. ház! Igen röviden bátor leszek megjegyezni, hogy az előttem szólott t. képviselő urnák azon érvét, hogy Szamos-Ujvár — tagadhatatlan és ón is fájlalom — az illető székhely elvétele által károsodik, lerontja azon második oldalát az éremnek, hogy azt mondjuk, hogy ha Deésről megy el a székhely, akkor Deés fog károsodni. Hogy a t. képviselő urnák sokkal jobban fekszik szivén a Szamos-újváriak károso­dása, az meglehet ; de azt érvül el nem ismer­hetem. Érvem a mellett, hogy inkább Deésen mint Szamosujvárott legyen az uj megye központja: az, hogy legalább 80 000 lakosa el sem kerülheti Deést: ha Szamos-Újvárra akar menni, okvetlenül Deésen át kell mennie. Másik érvem az, hogy Dobokamegye szók­helye csak is a forradalom után tétetett át Sza­mos-Újvárra. Addig a megye gyűlései, mint mél­tóztatnak tudni, hol Dobokán, hol Bonczidán tar­tattak ; holott Szolnokmegye gyűlései évszázado­kon át Deésen tartattak. Ha tehát a történelmi okokat akarjuk méltatni : akkor Deésnek minden esetre kitűnő előnye van Szamos-Ujvár felett. De t. ház, az is tagadhatatlan, hogy a me­gye uj alakításánál sokkal nagyobb része marad meg Belső-Szolnoknak a maga egészében, mint Dobokának. Az egyenes logika követeli tehát, hogy miután igen t. képviselőtársam Molnár Antal ur oly nagyon csekély dolognak tartja az egy órai távolságot, mit azonban én nagynak tartok, azon egy órai távolság inkább a nagyobb complexum­ban lakó lakosoknak válnék javára, mint azoknak, kik a dolog természeténél fogva a megyébe be­osztattak. Én tehát teljes helyismeretein alapján az utak ós völgyek fekvéséből merített meggyőződésem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom