Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-144

144. országos ülés június 1. 1876. GI második érve, hogy mostanában a törvényhatóságoknak oly nagy és fontos teendője van az állami administratio közvetítése körül. Engedelmet kérek, ezt az egyet tán csak mégsem fogja állítani sem ő, sem a kormány, hogy a jelenleg megcsonkított megyének több befolyása van az állami ügyekre, mint volt hajdan azon megyének, mely mindenről rendelkezett. A megye rendelkezett az államutakról, az adóról, a tanügyről, szóval mindenről. Midőn önök mindent elvesznek a megyétől ós mindenüvé az államhatalmat teszik: azért akarják megbüntetni újból a megyét, mert az állami beavatkozást decretálták. A mi az utolsót illeti, hogy lehetetlenség volna ezt bevárni, hogy sok időbe kerülne és még azon esetben sem lehetne tudni, hogy oly helyen, hol három székhely versenyez és kettő leszavaztatik : bele fognak-e ezek nyugodni. De hogyan történt ez a múltban ? Láttuk, hogy a törvényhatóságok megállapították székhelyeiket és ez a közgyűlésen történt, szavazás utján ment végbe. Jele, hogy belenyugodtak. Azt mondja az előadó ur, hogy sokkal könynyebben hajlanak meg az országgyűlés előtt, mely országos szempontból indul ki, mint azok előtt, kik helyi érdekekből ítélnek. De természetes, hogy a megyékben helyi érdekekről van szó, csakhogy a sok helyi érdek összevetve képezi az országos érdeket. De átalánosságban kicsinylőleg, csaknem megvetőleg szólni a helyi érdekről: ezt nem tartom helyesnek. Én mindezek alapján pártolom Mocsáry t. képviselő társam módositványát. Tisza Kálmán ministerelnök: Azok után, a miket az előadó ur elmondott is a miket szerintem Helfy képviselő ur nem gyengített meg, igen keveset kell szólanom. Ha jól tudtam kivenni az indítványozó t. képviselő ur szavait, azt hiszem, ő múltkori nyilatkozatomat félre értette. Én ugyanis nem oly megyékről beszéltem, melyekbe két vagy több székhely esik vagy csak egy; hanem beszéltem arról, hogy oly megyénél lehetőnek tartom, melynek területe csak igen csekély mértékben változott; de nem tartom lehetőnek ott, hol nagy változás történt. E nézetem mellett most is megmaradok És méltóztassanak megengedni, mindenfelől hangsulyoztatik és még a legkisebb eltérés még ott is, hol ez okvetlen ül szükséges: rósz néven vétetik azon szempontból, hogy ha nem minden hatóságok concentráltatnak egy helyen. Én ezt nem tartom mindenütt kivihetőnek, de oda kell minden esetre törekedni. Már most hogyan fogjuk ezt elérni: ha elfogadtatik az, hogy a székhelyek felett határozzanak a megyék? Mert ekkor megkell változtatni az adóhivatal, az adófelügyelő, katonai, honvédelmi, törvénykezési hivatalok székhelyét és áttenni azokat más pontokra, és mihelyt a megye más: mindannyiszor utána kellene tenni a többi hatóságokat is. Engedelmet kérek, egy átalában évről-évre megújuló vándorlást kellene mindenhatóságnál behozni. Én tehát kérem, ne méltóztassék Mocsáry niódositványát elfogadni: hanem vegyük fel egyes poutonkint és a szerint, a mint a viszonyok vannak, határozzunk. Elnök: T. ház! A törvényjavaslatban az egyes pontokban az illető megyékre nézve a székhelyek is meg vannak határozva. Ez ellen adja be Mocsáry képviselő ur azon módositványát, hogy az első számtól kezdve a 22. számig a székhelyek kijelölésére vonatkozó bekezdések hagyassanak ki. Ha szavazásra a kérdést a szabályok szerint a bizottság szövegezésének el vagy el nem fogadására tűzöm ki: ez korántsem jelentendi azt, hogy azon megyék székhelye, melyek az illető pontokban megemlittetnek, más székhely ékül elhatározva vannak; hanem csak azt, hogy vajon helyesli-e a ház a bizottság azon eljárását, hogy a székhelyek itt a törvényben állapíttassanak meg? így kétféleképen lehet szavazni, vagy arra hogy Mocsáry módositványa elfogadtatik-e? vagy hogy a közigazgatási bizottság javaslata fogadtatik el azon értelemben, mely mint mondám, még nem jelenti az egyes megyék székhelyeinek megállapítását; hanem csak azt, hogy a ház a törvényjavaslatban a székhelyek iránt határozni akar. És így föltehetem a kérdést ez értelemben azon szövegezéssel, hogy elfogadja-e a ház a törvényjavaslatnak azon szabályát a közigazgatási bizottság szövegezése szerint, hogy a székhelyek az egyes pontokban állapíttassanak meg? Ha ezt a ház elfogadja: a módositvány akkor elesik. Elfogadja-e a ház a mondott értelemben a közigazgatási bizottság szövegezését? Kik elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A bizottság véleménye tehát elfogadtatván : a módositvány elesik és a székhelyek az előre bocsájtott vita után pontonként fognak megállapittatni. Molnár Aladár jegyző: (olvassa az ehö pontot.) Elnök: Az első pontra van-e észrevétel? (Nincs!) Észrevétel nem lévén, az elfogadtatott. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a második pontot.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele? Lukács Béla: T. ház! A törvényjavaslatnak ezen szakaszára vonatkozólag, a mely az újonnan alakítandó Szolnok-Doboka megyéről szól: van szerencsém a magam és Molnár Antal képviselőtársam nevében egy módositványt beterjeszteni. E módositvány azt tartalmazza, hogy a^ alakítandó megye székhelye ne Deés;*e, hanem.