Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-144

Hé. országos ülés június 1 1876. 57 tetni; de hogy öröme nagyobb legyen, arról is biztosithatom, hogy azon másik törvényjavaslatot más fogja beterjeszteni. (Mozgás.) Igaz, arról, hogy mi az indoka annak, hogy a törvényjavaslat nélkül több más törvényeket végrehajtani nem lehet, igaz nem szólottam részletesen ; csak rámutattam magára a tényre, tettem pedig ezt azért: mert őszintén megvallom, nem hittem, hogy ezt a képviselőház kebelében még magyarázni kellene; de ha szükséges, röviden megmagyarázom. A közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslatot, én azt gondolom senki nem hiszi végrehajthatónak — vagy legalább nem hiheti, ha meggondolja a dolgot — azon 25 kis erdélyi törvényhatóságban, hol 11 oly szék is létezik, mely még alispánnal, választott tisztviselő-karral és a törvény értelmében alakított megyei bizottsággal sem bir, mely tehát a közigazgatási bizottság megalakítására teljesen képtelen. Tehát végrehajtani a közigazgatási bizottságról szóló törvényt az országnak legalább is volt erdélyi részeiben teljesen lehetetlen a nélkül, hogy a kikerekités megtörténjék; valamint nehézséggel járna Magyarország némely vidékein is. Hogy pedig ismét oda menjünk, hogy az ország egy részére csináljunk törvényt, a másikra nem : ezt én legalább helyes eljárásnak nem tartom. Á közigazgatási bizottságról szóló törvényt tehát a területi kiigazítás nélkül végrehajtani nem lehet; de a községi törvény módosításáról szóló novella, részint más ügyekben is, de fegyelmi ügyekben is fölebbviteli hatóságul jelöli ki a közigazgatási bizottságot. Hasonlót cselekszik a törvényhatósági tisztviselők ellen a fegyelmi eljárásról szóló törvény és igy midőn ezen két törvény a közigazgatási bizottságot jelöli ki. részint első fokú, részint fellebbviteli hatóságnak: természetesen ha nincs meg ezen hatóság, melyre az egész törvény alapítva van, lehetetlen azon két törvényt végrehajtani. Itt van a szász egyetem és a Királyföld rendezéséről szóló törvény. Ezen törvény megmondja, hogy a területi kiigazításnál fog az eddigi Királyföldnek az ország többi részeitől különleges helyzete megszüntettetni és épen ennélfogva — mert előbb nem is lehet — kimondja, hogy e törvény egyidejűleg a kiigazításról szóló törvénynyel fog életbe lépni, tehát végre nem hajtható ezen törvény sem. Az egészségügyi, a népiskolai, tanügyi hatóságokról szóló törvény ép ugy mint az adók behajtásáról szóló törvény mint hatóságot tekinti és veszi figyelembe a közigazgatási bizottságot. Ezek is tehát anélkül, hogy ezen hatóság meglegyen: vagy épen nem, vagy csak igen hiányosan, helytelenül hajthatók végre. (Igaz! Ugy van] a középen.) Azt gondolom, t. képviselőház, hogy a ki ezeket meggondolja: nem fogja kétségbe vonni, KÉPV. H. NAPLÓ 1875.-78 VII. KÖTET. hogy igenis e törvényjavaslat nélkül az eddig hozott közigazgatási törvények legnagyobb része végrehajthatatlan és végrehajthatatlan marad mindaddig, míg a területi kiigazítás ezen vagy más módon meg nem történik. Különben én nem mondtam azt, hogy a ki megszavazta a többi törvényeket: annak meg kell szavaznia ezt is. Én csak azt mondtam, hogy a ki jónak tartja, hogy a többi törvények életbe léptettessenek, a ki azokat jóknak tartja: annak meg kell ezt is szavaznia, mert különben ezek végrehajtása lehetetlen. (Igaz! Ugy van! a középen.) Egy furcsa okoskodást is hallottam tegnap és ez csak azért furcsa, mert nem átalában hozatott fel, hanem specialiter ezen kikerekités ellen mondatván, hogy ez azért is rósz, mert megzavarja az adózásban az egyenlőséget. Azt mondta ugyanis egy képviselő ur, hogy ha az egyik törvényhatóságtól elveszünk egy részt, annak terhe a domesticát illetőleg nagyobb lesz, a melyhez hozzáteszszük, azé kisebb lesz : meg van tehát zavarva az adózási egyenlőség. Ha valaki ezt hozza fel indokul minden kiigazítás ellen: annak van értelme ; de előre bocsátani, hogy akarunk kiigazítást, sőt akarunk továbbmenő kiigazítást, de ez a kiigazítás rósz, mert ha teszünk valamelyik megyéhez, kevesbítjük az adó terhét, ha elveszünk tőle, szaporítjuk: ennek csakugyan nincs értelme; mert az egyenlőtlen területeket egyenlőkké tenni vagy kiigazítani nem tudom, hol van ember, ki tudná a nélkül, hogy az egyikhez adjon valamit, a másiktól pedig elvegyen valamit. (Helyeslés a középen.) Az egész vita alatt mint valami roppant fontos — és ezt nem azért emelem itt ki, mintha én nem tartanám fontosnak, — de mint valami roppant fontosságú dolognak tüntettetett elő a javaslat megtámadói által ezen javaslat, a melyre nézve még isten tudja miféle előzetes tanulmány, bővebb megfontolás szükséges. Midőn ezt egymásután több szónoktól hallottam azon oldalról, már majdnem azt kezdtem hinni, hogy ez csakugyan komoly meggyőződésük, de azután nagyon megvigasztalt az egyik szónok azon oldalról, a ki bebizonyította, hogy ezen törvényjavaslat csak épen annyira fontos, mint a hajdani „chien courant" vadászatról és a porczió széna félfontjáról hozottak. Már ha csak ily fontossággal bir e törvényjavaslat: bizony igen kár volt e miatt annyi szép beszédet a levegőbe bocsátani. Simonyi Ernő képviselő ur, a ki jónak látta engem megróni, jónak látta elmondani, hogy ez meg az nem helyes, midőn minister mondja, — szólva pedig igazság szerint senkit nem bántó, mind a gyanúsítástól, mind a gorombaságtól nai gyón messze levő okoskodásról, — szives volt