Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-143
143. or&zágos ülés május 81. 1876 41 hogy vannak sokan kik a gyakorlati élet követelményeinek és a létező állapotoknak respeetálását elvnek el nem ismerik, s elvet csak az abstraot theoriák és merev chablonok kíméletlen alkalmazásában találnak. Én részemről t. ház, az ily privilegizált elvekből nem kérek többet; bár ne követték volna az elvek ezen nemét a bírósági szervezetnél sem. Ezen elvek köpenyébe t. ház, többnyire a eentralisatió szabadságölő ós életzsibbasztó tendentiája szokott burkolódzni; oly törekvés, mely alkotmányos fejlődésünk természetével annak helyes igényeivel ellenkezik, oly törekvés ; mely nálunk minden nevet, még a forradalmi tendentia nevét is inkább megérdemli, mint a oonservativ törekvés' arrogált nevét. Én, t. ház, azért sem tagadhatom meg hozzájárulásomat a törvényjavaslathoz, mivel élénken óhajtom a házi pénztárnak a megyék önmegadóztatási jogának, mint az önkormányzat egyik leglényegesebb attribútumának mielőbbi életbe viszszaállitását. Itt meg kell jegyeznem, hogy azt, miszerint a közigazgatási költségekre a házi pénztár behozatalával minden megyében egyenlő százaléka a mostani államadónak engedtessék át ; mert az állami kapcsolatból közigazgatás közös érdekéből folyó kötelességnek tartom azt, hogy az országnak vagyonosabb vidékei ne vonják meg ott, a hol szükséges, segélyüket a szegényebb vidékektől; azonban ép ugy ohajtandonak tartom, hogy e teher viselése a mennyiben fontos másnemű érdekek nem gátolják, a lehetőségig kicgyenlittessék. És erre a leghelyesebb és talán egyedül czélra vezető eszköz az, hogy a törvényhatóságok területei helyesen szabályoztassanak. Természetszerűleg folyik ebből az is, hogy mint többen az előttem szólottak közül, én is szükségesnek tartom a javaslatban foglaltakon felül még más területek szabályozását is. (Zaj.) Engedelmet kérek, ebből azonban nem juthatok azon következtetésre, hogy mivel a törvényjavaslat nem merit ki minden területi szabályozást, a mely előbb-utóbb elkerülhetetlenné fog válni, azért azt se fogadjam el, a minek helyes szabályozása már most proponálva van. Ezeket tartottam szükségesnek, t. ház, szavazatom indokolásául elmondani. Most fentartva magamnak a részletekhez való hozzászólás jogát, kijelentem, hogy a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Földváry Mihály: T. képviselőház! (Halljuk!) Egyátalában nem volt szándékom, a jelen vitában felszólalni; annyival kevésbé: mert épen azon helyről, melyről a közel múltban a lelkes védelmet és erőteljes érvelést megszoktuk, ez úttal egyátalában semmi indokot nem hallottam; értem a nagyon t. előadó urat, a ki ezúttal a törvényKEPV. H. NAPLÓ 1875-78. Yll. KÖTET, javaslat védelmére semmi fontos érvet sem hozott fel. Egyszerűen tehát csak szavazatommal akartam járulni Bánhidy .Béla t. barátom határozati javaslatához. Azonban a tegnapi vita alkalmával mondattak némelyek, a melyekre lehetetlen néhány szóval nem reflektálnom. Eógi dolog. t. ház az, hogy az átalános vita keretébe sok minden belefér. így láttuk tegnap, hogy a kedélyes humor, a metsző gúny, sőt a nem épen ildomos gyanúsítás is egymás után váltakoztak. A t. ministerelnök ur kedélyesen humorizált, anekdotázott, s én, megvallom ennek csak örülni tudok; mert ez azt bizonyítja, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat valószínű s általán remélt elvetése őt nem igen fogja confundálni, s reményünk lehet, hogy általa rövid idő múlva egy másik, kellőkép indokolt s átidomított törvényjavaslat fog a ház asztalára letétetni. Tóth Vilmos képviselő ur a javaslat lelkesült védelme közt, jónak látta már a gyanúsítás fegyverét is használni, s megemlékezett a legközelebb múlt napokban alakult uj pártról is, s azt monda, hogy a bécsi kiegyezés elvetése csak ürügyül szolgált arra, hogy a kormánynak minden áron oppositiót csináljon; holott e párt tagjai is mondották, hogy egyébként a szabadelvű kormányt és pártot mindenben támogatni fogják. Annak megjegyzése mellett, hogy valamint én nem habozom beismerni, hogy t. képviselő ur a kormányt egész őszinteséggel s minden hátulsó gondolat nélkül védi: ugy engedje viszont követelnem, hogy azon pártot ő se vádolja semmi furfanggal. (Élénk helyeslés.) Nyíltan kimondották e párt tagjai kilópósök indokát, s kimondották egyszersmind azt is, hogy függetlenül fentartják a cselekvés szabadságát, s a szabadelvű párt által a fusiókra vallott eredeti programhoz hiven ragaszkodnak. S higyje meg a t. képviselő ur. hogy mi sem lesz reánk nézve kellemesebb, mint ha e program megvalósításán fáradozó kormányt mi is támogathatjuk ; s ha ily eset áll elő : oly őszintén mindenesetre fogjuk azt tenni, mint teszi most a t. képviselő ur. (Elénk helyeslés.) Ha már felszólaltam, legyen szabad t. ministerelnök urnák egyik első pillanatban igen erősnek látszó érvelésére megjegyzést tenni. Tisztelt ministerelnök ur első beszéde végén következőleg szól: „Arra kérem a t. képviselőházat, hogy figyelmébe vévén azt, hogy mi mindennel áll ezen javaslat kapcsolatban, figyelmére méltatva azt, hogy eddig alkotott törvényeink nem hajthatók végre ezen javaslat nélkül, vegyük akár melyiket, elsorolhatnám mind, és talán még egyszer el is sorolom: méltóztassanak azok, a kik helyeselték az előtt a közigazgatási bizottságokra vonatkozó törvényjavaslatot, a kik helyeselték a szász föld ós szász egyetem rendezéséről szóló 6