Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-143

143. országos ülés májns 81. 1876. 37 mint a szent irás mondja : az ur maga szólt gyönge szavából. A tegnapi beszédére ezen alternatívának sem az egyik sem a másik esetét nem alkalmazhatom; de mégis megvallom, hogy ámbár túlságosak voltak speciális panaszai, ámbár az ördögöt feketébbre festette, mint a mint van: mégis a beszédében van sok figyelembe veendő ós megfontolandó. Csak abban lényegesen eltérek én az ő és nemzetiségi elvbarátai álláspontjától, hogy én,— sajnálom, hogy a belügyminister ur e perezben nincsen jelen, mert vele szemben akartam hangsúlyozni, — igenis én akarok egy magyar államot, de akarok józan életképes államot. egyátalában államot és nem a magyar faj kizárólagos oligarchiáját. A szőnyegen lévő törvényjavaslat által elérni szánt czélra nézve volt szerencsém bebizonyítani, hogy a ministeri indokolásban nyilvánított egyedüli czél a terület egybefüggése egy részről elégtelen, más részről komolynak nem veendő; annál komolyabbnak veendő, annál nagyobb hatású azon sajátságos jogi felfogás, mely az egész javaslatot vezeti, megvallom, hogy nagyon örülnek ha szelídebb megnevezést találhatnék, de nem jellemezhetem máskép, mint felforgatásnak, a fenálló viszonyok eltiprásának. a szerzett jogok megvetésének, egy szóval az önkénynek szellemével. Nem akar Magyarországban tabula rasát csinálni; ezt meghiszem, minek is tenné ezt; megyéket akar alakítani, ezt helyeslem, csak azt nem helyeselhetem, hogy ennél a jelszava: „Und bist du nicht willig, so brauch ich Gewalt." Ez mindjárt kitűnik már azon modorból, melyben a javaslat a tulajdonjoggal bánik. Eziránt azt rendeli a javaslat 6. §-a: „hogy egész területükre nézve egyesitett eddigi megyék tulajdonában volt, eddig is közigazgatási czélokra használt épületek és azok felszerelvényei, melyek közigazgatási czélokra ez egyesült törvényhatóságoknak is szükségesek, az egyesült törvényhatóság köztulajdonává lesznek." — És a 7. §. első tétele mondja, ha valamely törvényhatóság többfelé osztatik annak közigazgatási czélokra* használt épületei és telkei a mennyiben ezentúl is közigazgatási czélokra használtatnak: „azon megye tulajdonába mennek át, melynek területébe esnek." E szerint tehát a javaslat a tulajdonjogot minden kárpótlás nélkül a tulajdonostól elveszi ós másra átruházza, ez pedig sem az elméletben nem ismerős tulajdonszerzési mód, sem nem gyakoroltatik valahol a civilizált világban. Vagy azon eset forog talán itt fenn, melyről egy híres jogtudományi tekintély, a bécsi egyetem eddigi tanára Dr. Unger József mondja, hogy: „unmittelbar aus dem Gesetze entspringt ein Kecht nur im Falle eines — Privilegiums." A privilégiumok halálos ellensége ezen mondatot talán csak nem akarja alkalmaztatni az ő javaslata 6-ik és 7-ik §-ainak indokolására?! A javaslat indokolásában találtatik e tekintetben valami, a mit a belügyminister ur talán juridicai érvelés gyanánt szándékoznék ajánlani mondván, hogy a kérdéses telkek és épületek, a földterülettel mennek. Ezen kifejezésből sejtem, hogy a javaslat szerzőjének talán tetszett valahol valamit hallani azon tulajdonszerzési módról, a melyet a jogászok accessiónak neveznek és e szerint itten azt mondja, hogy a megyei épület mint aecessorium a beolvadóit megyei részt mint primeipalet követi s így az uj törvényhatóság tulajdonává lesz, mely okoskodásban csak arról méltóztatott megfeledkezni, hogy a beolvadót! megyei részről talán csaknem lehet mondani, bőgj? az uj törvényhatóságnak tulajdonává lett; hanem egyedül csak, hogy a közigazgatás szempontjából hozzácsatoltatott — a mivel aztán természetesen a ministeri indokolásnak egész accessoricus érvelése elesik. Hasonló jog iránti tiszteletet bizonyít a törvényjavaslat a számfeletti törvényhatósági tisztviselők iránt, ezekről mondván, hogy a hivatalban fiatalabbak lemondottaknak tekintetnek. Megvallom, hogy eleinte nagyon megvoltam lepve ezen kifejezésnek fictionalis ereje által: mert eddig ón legalább nem voltam képes felfogni ős kitalálni, hogy egy lemondási nyilatkozat már abban a körülményben fekszik, ha az illető hivatalnok az akarata körén kívüli, valamelyik esemény által számfelettivé tétetik. Ellenvetheti nekem minister ur, hogy ezen hivatalnokoknak fentmarad egy térítési igény a feloszlott törvényhatóság iránt. De kérdezem én s mit használ egy élettartamára választott vagy kinevezett és más számfelettivé lett hivatalnoknak, például egy főjegyzőnek vagy tiszti ügyésznek a hivatalvesztéssel szemben azon csekély végkielégítés, melyet a feloszlott megyétől talán utoljára ki sem kap ? ! Még nagyobb mérvben mutatkozik ezen a fenálló jogokat nem csak figyelembe nem vevő, hanem egyenesen eltipró szellem a felosztandó és átalakítandó törvényhatóságok iránt. Érzi ezt a Jászkun kerület, mely most keservesen arról panaszkodik, hogy polgári ós iparos eleme most összevegyittetik és tönkre tétetik idegen sőt ellenes megyei elemek által. Csak azon csudálkozom, hogy. a Jászkunok szószólój ki a közigazgatási bizottságban oly erélyesen és áthatóan felszólalt küldőinek polgári és ipari érdekei és különös viszonyai mellett: egy pár héttel ezelőtt, mikor a Királyföld rendezésére került, nem volt képes sem a bizottságban, sem a ház nyilvános üléseiben kifejezést adni ezen a polgári elem iránti rokonszenvének a különös viszonyok ezen megértésének és tiszteletbentartásának. — Nagy figyelemmel, mondhatom bámulattal hallottam tegnap a Hajdú kerület képviselőjétől azon elvnek fejtegetését, hogy egy törvényhatóságnak az állam iránt is egyné-