Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-142
143. országos Ütés május 80 1876. 25 A jelenlegi közlekedésügyi minister ur — a mint hallom — eddig az állani részéről 2 x j 8 millióval biztosította az igazgató-tanácsot. Hogy aztán ezen 2% millió frtot hogyan fogja a minister utaz országgyűlés előtt igazolni: ez igen természetesen a képviselőház és a minister ur közötti kérdés, mely a maga idején el fog döntetni. Hanem a részvényesek, még azok is, a kik tudták, hogy azon 2% millió igértetett az állam által, miután az igazgató-tanács ^ milliót kötelezett le: azt mondták, hogy ki fogja a még hiányzó két milliót űzetni? Természetesen a részvényesek ; hiszen nem történik semmi, csak azért hívják össze a közgyűlést, hogy a részvényesek jövedelme 5°j 0-ról 4°|„-ra reducáltassók. Ez igen ártatlan operátió ; hisz a részvényesek csak 1%-et veszítenek. A részvényesek azonban inegsokalíák a dolgot ós így történt, hogy egészen szokatlanul az április 19-ére kihirdetett közgyűlésen a részvényesek nagyobb számban jelentek meg, mint a mennyire az igazgató-tanács számított. Körülnézvén magát az igazgató-tanács, azt találta, hogy kisebbségben van. Ekkor indítvány tétetik, mondassák ki, hogy a közgyűlés törvénytelen : mert az összehívás nem 15, hanem 14 napra törtónt; az igazgató-tanács azt mondja, ez komoly dolog, figyelembe kell venni, tanácskozzunk felette ós a kormány-biztos is, a kormány képviselője rá mondja, hogy igaz, ezt az igazgató-tanácsnak kell elhatározni. Ez azonnal el is határozta, hogy oly gyűlés, melyen a részvényesek többsége nem az ő részükön van, természetesen törvénytelen; (Derültség a szélső baloldalon.) kinyilatkoztatják törvénytelennek ós haza küldik a többségben lévő részvényeseket, Interpellátlómban kérdem a minister urat : vajon helyesnek tartotta-e ezen eljárást, helyeselte-e a kormány-biztos ottani magaviseletét és az igazgatóság magatartását, vagy nem'? A dolog azonban nem maradhatott e mellett, mert az egyik gyűlés eloszlattatván, másikat kellett összehívni. Ez holnaputánra, június elsejére van összehiva, ezen gyűlésre, ha jól vagyok értesülve, a részvényesek nagy számban fognak jönni, több részvény van letéve és több szavazat bejelentve, mint eddig bármely közgyűlésen. Az iránt, hogy kinek lesz többsége, kinek nem : természetesen nem látok semmi okot, sem kérdezősködni, sem beavatkozni;hanem igenis látok egy kis kérdést arra nézve, hogy ha jól vagyok értesülve, több részvényes részéről az alapszabályok 42-ik §-a értelmében indítványok jelentettek be, melyek ezen gyűlésnek napirendjét képezték volna. Ezen indítványok elseje azt mondja, hogy inditványoztatni fog bizalmatlansági szavazat az igazgató-tanács részére, az igazgató-tanács letétele ós uj igazgató-tanács választása. A második inditKÉPV. H. NAPLÓ 1875—78. VII. KÖTET. vány azt mondja: választassák egy bizalmi férfiakból álló bizottság, a mely a számadások egész ügykezelés megvizsgálásával megbízatván, felhatalmaztatik a netán szükséges lépéseket megtenni az igazgató-tanács perbe fogatására. Az igazgató-tanácsnak az alapszabályok és a fenálló szokás szerint kötelessége lett volna ezen indítványokat a gyüléshirdetésben szó szerint közzé tenni; e helyett azonban nem hirdetett ki egyebet, csak ezt „hat részvényes indítványa az igazgató-tanács irányában követendő eljárás tárgyában," Ez pedig egész más, mint azon indítvány, mely ott a napirendre felvétetni kéretik. Mi lett ennek következménye. Az, hogy azon külföldi részvényesek, kik a múlt ülés alkalmával itt többséget képeztek, nem gondolván, hogy elérkezett az idő, hogy ők az igazgató-tanács iránti neheztelésért elégtételt kapjanak : nem vesznek részt a gyűlésben. Én tehát kérdem a minister urat: ha vajon a napirendnek ilymódoni elhallgatásával kihirdetett közgyűlés összehívását törvényesnek tartja-e vagy nem? Én továbbá azt kérdem a minister úrtól, miután a magyar kormány nagyobb számú részvények tulajdonosa — a magyar és az osztrák kormány talán együttesen 25 ezer frtnyi rószvónynyel bír, azon 5 millió frt fejében, melyet subsidiumként — ma sem tudjuk micsoda alapból — adott a pénzügyminister e társaságnak, mint részvényeseknek igen természetesen joguk van magukat a gyűlésen képviseltetni; hanem az alapszabályok értelmében bármennyi részvénynyel bírjon is valaki, csak húsz szavazattal bírhat, — mondom — az alapszabályok nem a törvény értelmében vannak, mert az egészen máskép rendelkezik: — kérdem a minister úrtól, igaz-e az, hogy ugy a magyar mint az osztrák kormány husz-husz tag által ós szavazatta] képviselteti magát e gyűlésen, tehát összesen negyven tag által; miután tudtommal legalább és az országgyűlés elé eddig terjesztett tudósítás szerint a kassa-oderbergi vasút részvényei közös activát képeznek: vajon ezen két kormány két külön részvény-tulajdonosnak tekinthető-e, vagy csak egynek ? Kérdem továbbá a minister urat: vajon igaz-e, a mi egy helybeli német rendesen jól értesült lapban van mondva, hogy a magyar és az osztrák kormány ezen negyven szavazatot az igazgatótanács rendelkezésére kívánja bocsátani. Ezek azon kérdések, melyeket interpellatiómban bátor vagyok a t. közmunka- és közlekedési minister úrhoz intézni, melynek felolvasását kérem, remélve, hogy feleletet mielőbb, de mindenesetre a közgyűlés megtartása előtt fogja megadni. B. Orbán Balázs jegyző: (olvassa) .-Interpellatió a közmunka- és közlekedési minister úrhoz; beadja Simonyi Ernő, 4
