Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-155

I(í5. országos ülés június 17 1876 311 adata ezen közös activák kérdését tisztába hozni; de sokkal fontosabbak ezen kérdések ós sokkal — mondhatnám egynémelyikóről — bonyolultabbak, mint a képviselő ur, — legalább ha visszaemlékszem indokolására — gondolni látszik. Eddig — meg kell egyenesen mondanom ~ egyességre lépni és ennélfogva közös egyetértéssel a leszámolást eszközölni nem sikerölt; a kormány azonban ezentúl is fogja tudni kötelességét; reményű, hogy közös egyetértésre jutni sikerülni fog ; mi, ha nem történnék: kötelességének fogja tartani oly módozatot hozni javaslatba, mely által ezen ügy végleg befejeztessék. Almássy Sándor: T. ház! Ministerelnök urnák válaszát, melyben ez ügynek a bonyolultságára utal, s egyúttal Ígéretet tesz. hogy az eredményről annak idejében a házat értesíteni fogja ós ha egyezségre nem juthatna, azt a ház elé fogja terjeszteni: én, ha ma nem 1876-ot írnánk, egyszerűen köszönettel tudomásul venném. Most azonban már kilencz éve annak, a mióta e tárgynak lebonyolittatni kellett volna és ezen idő alatt több pénzügymmisternek a nyilatkozata van előttünk, melyek közül, ha szabad hivatkoznom Lónyay pénzügyminister ur nyilatkozatára, ő azt mondotta, ha jól emlékszem — 1871-ben, hogy már közel volt a megállapodás, Ghyczy Kálmán pedig, midőn pénzügyminister volt, akképen njilatkozott, hogy csak még két nehézség van elintézendő. Bocsánatot kérek, midőn ily előzmények után a t. ministerelnök ur azt mondja, hogy részletesen nem nyilatkozhatik: én ebben visszamenést látok a dologban. A ministerelnök ur ugyanis azt mondja: ezen dolog fontos és bonyolódott, ezt oly könnyen lebonyolítani nem lehet; Lónyay pénzügyminister ur meg akképen nyilatkozott, hogy 1871-ben már közel volt a megoldáshoz, Ghyczy volt pénzügyminister ur szerint csak két pontra volt még nehézség; azonban kilátásba helyezte a közeli elintézést. így tehát most ismét messze kilátásba helyeztetik a megoldás, mert a ministerelnök ur azt mondja, hogy bonyolult az ügy és még reményt sem nyújt ahoz, hogy az egyezség sikerül; hanem azt mondja, majd ha nem sikerül, a dolgot a ház elé fogja terjeszteni. T. ház! Akkor, mikor a pénzügyi bizottság határozott, akkor javaslatba hozatott a közös bíróság választása, is, mit azonban a ház elejtett, — kimondatott, hogy a dolog sürgős és ideje, hogy valahára tisztába hozassók. En igen furcsának tartom azon felül még, hogy ezen közös activák és azon viszonylagosan felmerült viszony követelésekről, melyek köztünk vannak, mai napig a házban nincs senkinek tudomása vagy fogalma. Minthogy a dolog ily soká húzódott, én kívánatosnak tartanám, hogy ezen ügy tárgyalására a ház napot határozzon. Okom az, hogy kiderittessék: vajon nincsenek-e ínég oly követelések, melyeket a kormány elmulasztott érvényesíteni így az előbbi ministeriumokról, melyek oly delícátok voltak a másik kormány iránt, felteszem, hogy nincs" azon követelések közt azon 50 millió, melyet a banktól elvettek; továbbá azon 5000 frt, melyet Boczkó Dániel letett a rokkantak felsegélyezésére ; igy továbbá a muszkák megfizették 1848-ban a károkat Austriának, de hogy a károsultak kielégíttettek, arról nem tudunk semmit; de tudjuk, hogy sokan vannak, a kik a károkát még mindig követelik. Minderről részletes kimutatásunk nincs. Igaz, hogy a jelenlegi ministerelnök ur több bizalmat érdemel, mint elődei, s fel is lehetett róla tenni, hogy nem mint elődei csak biztatni fog, hanem be is fogja váltani szavát; mert a t. ministerelnök ur február 14-én tartott beszédében, midőn a múlt kormány tehetetlenségét ecsetelte, mondván — csak például hozom fel —: elismerik, hogy a bankot van jogunk felállítani, s a felállítássá! biztatnak is, de mindjárt hozzáteszik, hogy mig a valuta nem rendeztetik, — ennek rendezése pedig bizonytalan, — addig a bankkérdést megoldani nem lehet. így többszörösen ismételve a reformokról azt monda: utána hallottuk a többi reformoknak is lehető fontosságát előadni, mit más alkalommal is hallottunk. Hiszen bármi irányban indul is meg a kormány, meg is próbálta némely irányban, nem tudott keresztül vinni semmit; tehát semmit és ismét semmit. Az oly férfiú, a ki igy ecseteli a műit kormányok működését: az több bizalmat érdemel ugyan; de most már mi is mondhatjuk: semmi és ismét semmi. Nem lehet tehát megelégedni a ministerelnök ur nyilatkozatával, mert jogunk van követelni, hogy tudjuk, melyek azon követelések, miből állanak, ós hogy e felett a képviselőház kimondhassa ítéletét: vajon elinaradt-e belőle valami vagy nem, és mi gátolja az egyezséget? Eri nem veszem tudomásul a választ, hanem annak tárgyalásra való kitűzését kérem. Elnök: Méltóztatik a t. ház a ministerelnök által Almássy képviselő ur interpellatiójára adott választ tudomásul venni'? (Igen!) A kik tudomásul veszik a választ, azokat kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik ) A ház a ministerelnök válaszát tudomásul vette. Most következik azon interpellatió, melyet Helfy képviselő ur jelentett be. Helfy Ignácz: T. ház! Minthogy az ülés elején észrevettem, hogy a t minister ur nyilatkozni óhajt, én felhagyva minden indokolással, fentartva magamnak, hogy a minister ur nyilatkozata után teszem meg megjegyzéseimet, ha kell, egyszerűen felolvasom interpellaíiómat: (olvas) Tekintve, hogy a közvagyon kezelésének ellenőrzése képezi a népképviselet egyik leglényegesebb jogát s kötelességét;