Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-154
164. országos ülés június 16. 1876. 301 'sek közgyűlésén beterjesztettek, ott megszavaztattak, a feleletet a törvényhozástól megtagadni, az ország elől megvonni akarni, sem ministerhez, sem a képviselőházhoz méltónak nem tekinthetem. Én a törvényjavaslat benyújtását sem akkor, sem most nem kértem ; hanem egyszerűen feleletet kértem arra nézve, hogy igaz-e, hogy a minister ur megígérte, hogy még 2 és fél millióval kész hozzájárulni ? Azt mondja a minister ur, hogy most vitatkozni ezen kérdés fölött nehéz, s olyan vallomásokat tesz, hogy bizony itt sok olyféle történt, a mit jobb nem ismerni, jobb nem kutatni. Erre nézve nézetem az. hogy mihelyt vád, alapos vád emeltetik az iránt, hogy visszaélés követtetett el : a kormány első sorban felelős, hogy ezen visszaélések vizsgáltassanak meg, és ha csakugyan előfordultak, az illetők méltó büntetésben részesüljenek. De ha a kormánynak magának gyanúja van, hogy bűnök követtettek el : akkor a kormánynak kötelessége mindent elkövetni, hogy ezen bűnök leplezetlenül ne maradjanak, hogy vizsgáltassanak meg derittcssenek fei, s ha csakugyan valóknak bizonyultak, akkor a kormány a törvény szerint járjon el. Ezeket kívántam a minister ur beszédére válaszolni. Egyébiránt kérem a t. házat most is, hogy méltóztassék a minister ur válaszát a napirendre kitűzni, megjegyezvén még azt, hogy ezen interpellátiómat egyedül a közerkölcsiség szempontjából tettem. Péchy Tamás közlekedési minister: T. ház! Elnök : A válaszok és viszont válaszok sora kivan meritve. Ha a t. minister ur netalán félreértett szavait kívánja megmagyarázni, ez ellen nem lehet kifogásom. Péchy Tamás közmunka- és közlekedési minister: Elállók a szótól! Horváth Gyula: A házszabályok értelmében a minister bármikor szólhat. A házszabályok azon rendelkezése, melyet a t. elnök ur említeni méltóztatott: vonatkozhatik egyes képviselőre, de a ministernek bármikor joga van szólani. Elnök : A házszabályokban világosan kivan mondva, hogy ha interpellátióra adott válasz esetében a minister szükségét látná, hogy másodszor is fölszólaljon : ekkor az interpelláló a ház engedelmével szintén másodszor szólhat. A szabály tehát csak kétszeri fölszólalásról intézkedik. Széll Kálmán pénzügyminister: A házszabályokhoz kívánok szólani. Én nem a most fenforgó concret eset szempontjából, melyre nézve — ugy veszem észre — semmi szükséget nem látja t. barátom a közlekedési minister, hogy szóljon, de mert a kérdés praecedens jellegével bir: kiránom ez iránt nézetemet elmondani. (Halljuk!) Az igen t. elnök által felolvasott pont szabályozza azt, hogy képviselőnek nem szabad kétszer szólani. De azt nem gondolnám, hogy a házszabályok azon pontra az 1848-ki törvények azon rendeletét változtatta volna meg, a mely szerint a ministernek az ügy érdekében bármikor van joga szólani. (Helyeslés.) Én ugy tudom, hogy a törvénynek ezen rendeletét a ház mindig respectálta és nem tudok rá esetet, a mikor a minister ezen rendelettel visszaélt volna ; de a rendeletet mégis ion kell tartani (Ménk helyeslés.) Elnök : Minthogy a minister ur maga sem kivan szólani: e kérdésnek további tárgyalásával fölhagytunk. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a t. közlekedési minister ur válaszát, melyet Simonyi Ernő képviselő urnák interp el latiójára adott, tudomásul venni ? (Igen !) Kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A válasz tudomásul vétetik. A pénzügyminister ur fog válaszolni hozzá intézett interpellatiókra. Széll Kálmán pénzügyminister : T. ház! Lükő Géza képviselő ur kérdést intézett hozzám, hogy miután a közadók kezeléséről szóló törvény némely része életbe lépett: szándékozom-e a szőllőkben okozott fagykárokat az adóelengedés szempontjából felvétetni. Van szerencséin válaszolni t. képviselő ur interpellatiójára azt, hogy ámbár az eddig íönállott és a ma is fönálló törvény értelmében a fagykárok után adóelengedésnek nincsen helye és a közadók kezeléséről szóló törvény, mely ez irányban intézkedik, még életbe nem lépett: én mégis élve a törvény azon felhatalmazásával, hogy az adókezelési törvény átalános életbeléptetéséig annak egyes részeit életbeléptessem ; az adózók iránti méltányos tekintetek által vezéreltetve kiadtam egy rendeletet, mely szerint ha a fagy a szőllőkben oly károkat tett, hogy a szőllő egész területén az évi termést megsemmisítette: e károk felvétessenek és adóelengedés tárgyát képezzék, természetesen tartva magamat szorosan az 1876. törvény azon rendeletéhez, hogy csak oly fagykárok képezzék az adóelengedés eseteit, melyeknek következtében az évi termés nem részben, — egy harmadáig, egy feléig, — hanem teljesen megsemmisült. Az ez iránt kiadott rendelet olvasható volt a lapokban is. Ezekben voltam szerencsés az interpellátióra választ adni. A t. képviselő ur, ki hozzám az interpellatiót intézte, nincs jelen; én azonban tegnap bejelentvén a háznak, hogy a képviselő ur kérdésére válaszolni fogok, ebbeli kötelességemet teljesíteni akartam. (Helyeslés.) Privátim azonban
