Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-153

153. országos Illés június 14. 1876. 277 ellenkező meggyőződésem azzal, a mit a t. előadó és a t. minister ur mondottak. Én t. i. ezt a sanetiót nem azért kívánom, hogy erősebb sanctiót adjon a törvénynek, mint a melylyel az e nélkül is birna ; hanem ép azért, hogy szelídebb és a rázkódtatást kikerülő sanetiót adjon. A t. előadó ur nem egészen fejtette ki a dolgot, midőn azt állította, hogy e törvényjavaslat sanctiója csak abban állna, ha rendbírsággal szoríttatnék reá az illető intézet, hogy szabályaiba belevegye a külön alapot s illetőleg azt kimutassa. Ennél sokkal nagyobb és valódi sanctió van e törvényjavaslatban, illetőleg azon kereskedelmi törvényben, melynek szelleme és értelmében e törvényjavaslat végrehajtásánál eljárni kell. E sanctió abból áll, hogy a mely intézet a rendbírság daczára sem lesz képes kimutatni a külön alapot és azt alapszabályaiba felvenni: annak czége nem jegyeztetik be és ennélfogva az intézet létezése megszűnik, még pedig nemcsak a jelzálog, hanem az egész üzletre vonatkozólag. Ez volna t. ház, azon drasticus szigor, melyet én kikerülni óhajtok a kisebbségi véleménynyel ; ez volna azon drasticus szigor, a mely oly intézeteket teljesen megszüntetne, melyek talán egyéb üzletükre nézve ezután is a legfényesebb siker reményével fenállni bírnának, habár a jelzálogüzlettel felhagyni kívánnának is. Mi lesz a kisebbségi vélemény elfogadása esetében az eredmény? Az, hogy az oly intézet, mely nem tudja kimutatni a biztosítéki alapot: mégis bejegyeztetik és nem lesz semmi másban gátolva, hogy üzletet folytathassa, csakis abban, hogy ujabb jelzálogleveleket nem adhat ki; de a már kiadott jelzálogleveleket és megkezdett jelzálog üzlet bebonyolodását saját egyéb üzlete mellett, minden rázkódtatás, minden liquidatió nélkül eszközölheti, de az intézet fenmarad és ügyeit 30 óv alatt bebonyolithatja. De előállhat azon másik eset is, bogy az intézet, mely foglalkozik jelzálogüzlettel, talán bír biztosítéki alappal, de nem oly alakban, melyet a törvény megkíván. Ez esetben tehát az intézet maga biztos, szelid ós jó; biztosítja eddigi jelzálogleveleit, de nem képes megfelelni azon rövid határidő alatt, melyet a t. minister ur ki fog tűzni annak, hogy a meglevő biztosítéki alapot oly alakban tüntesse elő, melyet a törvényjavaslat 6. §-a kíván. Teszem fel, ez intézet vagyona realitásokban van. Azt fogja tenni, hogy megszünteti az ujabb jelzáloglevelek kibocsátását mindaddig, a míg vagy vásár, vagy más utón a meglevő értéket convertálja abba a formába, melyben a biztositékalapnak léteznie kell és így az intézet megszüntetés és liquidatió nélkül talán két esztendő alatt fog abba a helyzetbe jutni, hogy uj zálogleveleket bocsáthasson ki. Ennélfogva én épen a törvény igen szigorú végrehajtásának elkerülése végett vagyok bátor a kisebbségi véleményben ajánlott sanctiőt a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Csemegi Károly: T. ház! Én a jelen kérdésnél, őszintén megvallom, nem azt keresem, melyik a szelídebb, s melyik az erélyesebb; hanem azt, melvik a közérdeknek megfelelőbb, mulhatlanul szükséges sanctió. S minthogy a főrendiház javaslatában az foglaltatik, hogy a kereskedelmi minister kitűz egy határidőt, a mely alatt köteles a már fennálló intézet az alaptőkét kimutatni : már ebben magában benne van az a sanctió, hogy itt valami rögtönzött lépés nem fog történni, hanem a viszonyoknak és a szükségnek megfelelő idő engedtetik arra, hogy az intézet a törvény kívánalmai szerint az alapot kimutathassa. Én nem képzelhetem azt, hogy valamely intézet fennálljon, czége létezzék és mind annak daczára vagy összes üzletére, a mennyiben kizárólag a földhitel képezi üzleteinek foglalatját, vagy üzletének egy részére nézve tétlenségre legyen kárhoztatva. Mit tesz ez ? Fennáll az intézet ; de nem működhetik. En azt hiszem, alig lesz valaki az üzletvilágban, a ki egyet ne értsen velem abban, hogyha valamely intézet, két évig nem folytatja üzletét: ez az intézet a földhitel üzletet többé alig fogja folytatni. Ez alig képzelhető Egyátalában, ha egyszer idő engedtetik, és pedig kellő idő: nagyon természetes, hogy ezután nem követkézhetik be más, minthogy czége kitöröltetik. Még pedig miért? Ugyanazon okból, mely okból az alaptőkének kimutatása valamennyi üzlettel foglalkozó intézetre nézve szükségesnek tartatott. A törvényhozás azt akarja elérni a földhitel biztosításának érdekében, hogy alaptőke nélkül jelzáloglevelet kibocsájtó intézetek ne létezhessenek. A czól ez, és az a fő, hogy életerős intézetek legyenek. Ezen ezé] okvetlenül maga után vonja azt is, hogy egyes alárendelt kérdések által a nagy czólt ne alterálja a törvényhozás; hanem egyenesen és határozottan kövesse a kiindulási pontot, vissza nem riadva attól sem, hogy egy életképtelen intézet kénytelen lesz véglegesen beszüntetni működését. Ilyen életképtelen intézetek fen állása Magyarország földhitelére nézve nem kívánatos, ellenkezőteg azok nagyon ártalmasak. Az egyiknek bonyodalmai, pénzzavarai visszahatnak, legalább a nem annyira tájékozott külföld véleményében a többire is. Ettől a veszélytől kénytelen a törvényhozás megmenteni a többieket is, annyival is inkább, mert ez nem csak az illető intézetek érdeke, hanem az egész ország földhitelének érdeke. Ha nincs biztosíték: mivel lesz képes az intézet a kamatfizetések nagymérvű elmaradása vagy egyéb előfordulható bonyodalmak esetében a kamatokat folyóvá tenni ? Ha egyszer fennakad valamely intézet : akkor annak az életképességről le kell mon-