Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-153

153. orazftgos ülés június 14. 1876. 269 dositásáról szóló törvényjavaslatot harmadszori felolvasás után végleg elfogadni? (Elfogadjuk

X) A törvényjavaslat harmadszori felolvasás után végleg elfogadtatván, alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz fog átküldetni. Hogy ez még a mai ülésben megtörténhessék: méltóztassanak ezen háromrendbeli harmadszori felolvasásokról szóló jegyzőkönyvnek meghitelesitését megengedni. Wáchter Frigyes jegyző : (olvassa a jegyzökönyvet). Elnök: A jegyzőkönyvi kivonat ekkópen meghitelesittetvén, az abban foglalt törvényjavaslatokat a főrendiházhoz Tombor Iván jegyző ur fogja ^átvinni. Következik a napirend további tárgya : Helfy Ignácz és társai által beadott indítványnak indokolás végetti felvétele. Fel fog olvastatni az indítvány. Gulner Gyula jegyző: (olvassa az indítványt.) Elnök: Felhívom ezennel az indítványozó urat, méltóztassék indokolni beadott indítványát. Helfy Ignácz: T. képviselőház! (Halljuk\) Megvallom mindenekelőtt, hogy midőn az imént felolvasott indítványt a magam és néhány elvtársai nevében a t. ház asztalára letettem : nem volt szándékomban azt indokolni, mert azt gondoltam, hogy ennek indokolása egészen fölösleges. A mit mi ez indítványban kívánunk, annyira a dolog természetében fekszik, hogy nem is hittem, nem is képzeltem, hogy ez ellen bárkinek is valami kifogása legyen. Hiszen miről van itt szó ? t. ház! Egy vámés kereskedelmi szerződésről. Elegendő csak megérinteni, csak felemlíteni a nevét s mindenki érti, hogy itt igen bonyolult ügyletről, számtalan sok százra menő áruczikkről van szó és ha csakis arról volna szó, hogy az állam ilyen szerződóst kössön : igen természetes, hogy erre az adatok alapos ismerete múlhatatlanul szükséges; azt pedig mindenki tudja, hogy ilyen adatoknak alapos tanulmányozására nem néhány nap, de még néhány hét sem elég ; sokat kell dolgozni annak, ki azt néhány hónap alatt alaposan át akarja tanulmányozni. De itt nemcsak egy egyszerű szerződésről van szó; hanem szó van egy szerződés megújításáról, mely már 9 év óta. hatályban van. Már kérdem t. ház, ha egy üzletvezető valamely üzleti szerződés megújítását hozza javaslatba főnökének, mi lesz az első kérdés? Igen természetesen az: vajon minő volt ezen szerződésnek eredménye. S honnan fogja az illető ezt megtudni ? Meg fogja tudni az üzleti könyvekből s igy első dolga lesz azt mondani üzletvezetőjének: vedd a könyveket, nézzük át alaposan, minő eredménye volt a szerződésnek; ha kedvező : megújítom; ha kedvezőtlen : nem újítom meg." Hogy igy gondolkozott maga a törvényhozás is: elegendő először azon ismert tényre hivatkoznom, hogy azok, kik ezen szerződést megkötötték, akkor nem ismerve a körülményeket alaposan, mert nem volt elegendő idejük rá: — gondoskodtak arról, hogy a nemzet kezei ne legyenek megkötve igen sok időre és akkép egyezkedtek, hogy 5 év múlva e szerződést fel lehessen mondani. Igaz, hogy az az első 5 év elmúlt, a nélkül, hogy az akkori kormány gondoskodott volna róla; a nélkül, hogy tanulmányozta volna hatását s azért a mi oldalunkról megtörtónt, minek történnie kellett. Felszólalt nevünkben Irányi t. barátom, határozati javaslatot nyújtott be, a melyet a ház azon alakban ugyan nem fogadott el; de igenis elfogadott egy Deák Ferencz által indítványozott javaslatot, melynek alapján a kormány oda lett utasítva, hogy enquéte-t összehiva, e fontos tárgyban részletes adatokkal indokolt jelentést tegyen a háznak. Ez történt 1873-ban. Azóta e sürgetés minden alkalommal ismétlődött, ismételték mások, ismételtem én magam; emlékszem rá, hogy tavai a kereskedelmi budget tárgyalása alkalmával, egyenes kérdést intéztem a t. minister úrhoz, hogy mikor szándékozik a ház tájékozhatása végett a rendelkezésére álló adatokat és részleteket velünk közölni. Akkor szives volt a t. minister ur megígérni, hogy mihelyt az akkor megindult legelső tárgyalások lefolynak, a mi néhány hét múlva lesz: kötelességének fogja tartani a képviselőkkel ezen adatokat közölni. Azóta majdnem egy esztendő múlt el s még mindig nem vagyunk jobb helyzetben. Mondom, hogy a dolog magában annyira természetszerűnek látszott, hogy én nem is szándékoztam indokolni. Miután azonban tegnapelőtt nem csekély meglepetésemre azt olvastam a lapokban, hogy a magyar királyi első folyamodásu bíróságnál már elvesztettem peremet, mielőtt indokolhattam volna, azaz, a szabadelvű kör elhatározta, hogy visszaveti ezen indítványomat: kénytelen vagyok többet mondani, mint a mennyit szándékoztam. (Halljuk]) Az adatokat, melyeket ez indítványban kérünk, főkép a következők: kívánjuk mindenekelőtt annak statistikáját, hogy hány gyár létezett Magyarországban 1867-ben, hány fejlődött azóta ós hányván jelenleg? 1873-ra nézve képesek vagyunk magánúton összeállítani az adatokat; ámbár még arra nézve is kívánatos, hogy a kormány szíveskedjék kijelenteni, hiteleseknek ismeri-e ' a maga részéről is azon adatokat, miket a magyar királyi statistikai hivatal a közönség rendelkezésére bocsátott. Ha nem ismeri el alaposaknak: kell, hogy pótolja olyanokkal, melyeknek csak ő van birto-