Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-142
142. országos ttlés május 30. 1876. Í9 got alakítani ? Ennek más okának kell lenni, mint a közigazgatás helyes megalapítása. (Közbeszólás a középről® Ugyan mi!) Mindjárt megmondom. (Derültség) Es ha a t. ministerelnök ur oktatása szerint, melyet azonban mindenben nem fogok követni, mert sajnálnám, ha oly meddő 8 évi ellenzékeskedésre lennék kárhoztatva, mint ő volt, tegnapi tanácsát szorosan követem s a törvényjavaslatból nem csak azt, a mi nyomtatva van, hanem a mi a sorok közt foglaltatik, átolvasom : kétséget nem szenved, miszerint az újonnan alakult törvényhatóságokkal bizonyos törvényhatóságnak kikerekitése szándékoltatott maskiroztatni a végből, hogy a megállapítandó száztólit, mikóp a ministerelnök ur tegnap hangsúlyozta, nagyobb kiterjedésű megyék képesek legyenek viselni; mig a kisebb megyék nem lesznek képesek e száztolival a közigazgatás költségeit fedezni, mert egy nagy kiterjedésű megyének épen ugy van centruma, mint egy kis közigazgatási hatóságnak; pedig tegnapi beszédében igen helyesen méltóztatott felemlíteni azt, hogy a közigazgatási centrum átalános szükségletnek 45, 55, 72 százalékát emészti fel. Itt van az ok, hogy nagy kiterjedésű megyékben 4—5 percenttel, sőt nyereséggel fogják a közigazgatást vezethetni; (Zajos derültség.) mig kisebb megyékben a legszükségesebb közigazgatási költségre sem lesz pénz. És nekem ezen aggályomat csak akkor szüntethetik meg a pénzügyminister és ministerelnök ur, ha Francziaország példájára, melyre tegnap méltóztatott hivatkozni, azt méltóztatik kijelenteni, hogy igenis a szorosan vett közigazgatási költségek ugy, mint Francziaországban, az ország pénztárából fognak fedeztetni. Ha ez ki lesz mondva: elég lesz téve a kölcsönös igazságnak, mert ha én köteles voltam a három Kőrös, Berettyó szabályozásához és a debreczeni méntelephez járulni: (Derültség.) akkor megkívánhatja és igényelheti az ország, hogy a szorosan vett közigazgatási költségeket, mint. a melyek nélkül az állam nem existálhat: nem százalék szerint, hanem a szükséglethez képest viselje az állam. (Helyesléseit.) En igen szeretném, ha a ministerelnök ur által tegnap felemlített Francziaország példáját követhetnők; de sajnos, a mi állapotaink nem olyanok, hogy a megye domesticájából valami különös kiadásokat, melyek szorosan a közigazgatást nem illetik, födözhessünk; mert hiszen tudjuk, hogy a pénzügyminister ur eleget iparkodik mindent, a mit csak lehet beszedni a maga, illetőleg az állam szükségleteinek fedezésére (Derültség) a m|aga szükségleteiről is, mert 12,000 írt fizetése van az államtól. (Zajos derültség.) De jelenleg az országban már oly állapotok vannak, hogy a jövedelmi adó felosztási kulcs szerint vannak olyanok, a kik csak a levegőtől fizetnek adót; s hogy az ilyen állapotok az országra nézve nem valami kedvező körülményeket tüntetnek fel, a felett: azt hiszem, Móricz Pál t, barátom sem kételkedik. (Derültség.) Igaz, hogy a képviselő maga is utána nézhet annak, hogy valamely törvény alkotásának indokait megtudhassa. De engedjen meg az előttem felszólalt volt minister ur, hogy a minister urak azért készítik az indokolást, hogy abból cselekvényeik és törvényjavaslataik valódi oka és hivatása kivehető legyen. Ennek súlyát a tegnapi napon a ministerelnök ur is érezte s azért akarta nevetős tréfával elütni a dolgot, midőn azt mondta, hogy a két esztendős gyermek is tudja, hogy a hadiparancs és a törvényjavaslat nem mindegy: mert a hadiparancs a hadseregben adatik ki, a törvényjavaslat pedig a törvényhozásban tárgyaltatik. De hogy teljesen tárgyaltathassék: épen azért szükséges az indokolás; s ha maga a minister ur sem állította, hogy helyesen és elég erősen indokolta: bizony Tóth Vilmos t. képviselő urnák kár volt ezen általa felhozott képviselői kötelességet felemlíteni. Azt sem tagadhatom, hogy nem a ministerelnök ur eszében fogamzott meg legelőször Debreczen, illetőleg Hajdú megye. De h a a múltkori arrondirozás oly helyesen volt beadva, hogy a ministerelnök ur, még az előbbi ministertervezetével és eszméjével védi állását: sokkal helyesebb lett volna, ha az egész törvényjavaslatot Szapáry adta volna be, hogy ő mint a maga eredeti eszméjét védelmezné. Egyébiránt igaza van a ministerelnök urnák, hogy Debreczen városánok nincs szüksége megyére, kivált ha oly nagy praesenteí adunk neki, milyen ezen törvényjavaslatban foglaltatik, a midőn t. i. Szabolcs megyében fekvő majdnem 10—12 mértföldnyire terjedő puszta birtoka most egyszerre Szabolcs ós Hajdú megyétől elszakittatván, noha az uj községi törvény megmondja, miként lehet önálló községeket elszakítani, — most törvényhozásilag oda ajándókoztatik Debreczen városának ós a községeknek adott biztosítás daczára az ő beleegyezésük nélkül és annak megvizsgálása nélkül: vajon azon puszták a községektől való elszakítás esetében képesek-e fenállani, most egyszere a törvényhozás utján csak Debreczen városa részesül azon kedvezményben, hogy e puszták elszakittatnak a megyétől ós a községektől és felmentetnek, ugy a háziadó mint a községi adó nem csekély terhe alól. Ez oly praesent Debreczen városának, mely mellett Hajdú megyét elfogadhatja teher nélkül is. Nem mondom, hogy nem volna kívánatos sok megyére nézve oly gazdag várossal bírni, a minő Debreczen; de a jelen esetben az a szerencsétlensége lesz a Hajdúkerületnek, hogy Hajdumegye Debreczen városától semmit sem fog élvezni, mert Debreczen városa nem tartozik az ő kerületéhez és igy az ő pénzéből ós értékeiből nem fog adhatni Hajdumegye 3*
