Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-142

142. országos ülés május 30. 1876. ] 7 jegyezte, hogy Magyarországon csak annyiban, a mennyiben itt is vannak egyes inclavált részek. Tehát bármit lehet a kormánynak szemére vetni, de azok, a kik a kormányt elfoglalt politikájában támogatták: ez irányban következetlenséget ezen kérdésre vonatkozólag szemére épen nem vethetnek. Én akkor is helyeseltem ezen irányt, ma is helyeslem, daczára annak, hogy ezen törvényjavaslat leginkább érinti az erdélyi részeket. Ezt én szükségszerűnek tartom: szükségesnek tartom azonban, hogy bizonyos kérdések megvilágittassanak, hogy ne legyen nekünk, az erdélyi részekből való képviselőknek mindég alkalmunk, hogy bizonyos speciális viszonyokra hivatkozzunk és örökké panaszkodjunk. Szükséges volna, hogy e kérdések tisztába jöjjenek. Midőn gr. Szapáry volt belügyminister épen Erdély rendezését előkészítette, meghívta az erdélyi képviselőket és igen jól emlékezem, hogy Földváry János igen t. barátom azon értekezleteken szintén jelen volt. Hogy azon erdélyi részeket illető törvényjavaslat épen az erdélyi képviselők által támadtatott meg, az épen azon indokból történt, mert abban, az időben sem igen t. képviselőtársam, sem egyetlen erdélyi képviselő helyesnek nern tartotta, hogy e területek rendezése, a történelmi fejlődés tekintetbe vétele nélkül, egyedül a domestika, vagy pedig a nagy közigazgatási területek megalakításának czéljából történik; hanem ezt figyelmébe ajánlva, az illető értekezlet közös megállapodással az akkori belügymmisternek egy tervezetet nyújtott át, melyet akkor az erdélyi képviselők közül senki, igen t. barátom sem, perhorrescált. Én azt hiszem, hogy bizonyos kérdések szolgálhatnak az oppositiónak alapul; de tagadom azt, hogy egy ország érdekében történjék az, ha egy területrendezési kérdés vagy pedig oly kérdés, a mely határozottan semmi politikai intentiókat, hanem egyes egyedül közigazgatási czélokat tűz ki maga elé: oppositionalis politika alapjául vétetik. Az oppositiónak minden árnyalata itt a házban ezt elfogadta mint adott oppositionalis alapot és épen, mert elfogadta: ez az igen t. oppositió minden árnyalatával való polemizálást — mint ezt tegnap a t. ministerelnök ur igen helyesen megjegyezte — nagyon megkönnyítette és némi tekintetben feleslegessé tette; mert a mit épen az erdélyi részekre vonatkozólag az egyik oldalon felhoznak a törvény ellen argumentumul, azt a másik oldalon megczáfolják. Tehát itt igenis meg lehet tagadni egyet, meg lehet tagadni azt, hogy a kormány és a ki ezen törvényjavaslatot készítette, czólul sem az egyiket, sem a másikat ki nem tűzte, tudniillik sem azt, hogy a nemzetiségeknek megsemmisítésével alkottassanak megyék, sem azt czélul ki nem tűzte, KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. VII. KÖTET. hogy a megyék ngy alakíttassanak át, hogy a magyar állam érdekei megsemmisíttessenek ós azon szónokok között, kik a kormány ellen szólottak, alig hozott fel valaki hatalmasabb argumentumokat a törvényjavaslat mellett és azon érdekek ellen, a melyek nevében felszólalt, mint Grurban Konstantin képviselő ur. Itt egyébről nem lehet szó ezen törvényjavaslatnál, kivált az erdélyi részeknél : minthogy a történelmi fejlődés, a mennyiben a közigazgatás czéljainak megfelel, respectáltassók. Ez meg is történt; mert olynemü respeetálása a történelmi fejlődésnek, olynemü méltányosság, a minőt Orbán Balázs t. képviselőtársam is emiitett: igen furcsa volna. Azt mondja t. képviselőtársam, hogy a szászokat ő maga is jogosultaknak tartja arra, hogy egy vagy két törvényhatósági terület adassék nekik — és rögtön mi következik rá? Azt mondja, ez pedig meg van adva, ugyanis meg van adva Beszterczénél. T. házi A ki az ottani körülményeket, az ottani viszonyokat ismeri, az csakugyan nagyon furcsának tartaná a magyar méltányosságot: ha azt mondaná, hogy Beszterczénél méltányosak vagyunk a szászok iránt, vagy pedig, a mint méltóztatik mondani, hogy Kis-Küküllő megyénél vagyunk méltányosak újból a szászok iránt. Lehetünk méltányosak vagy nem; de beescamotirozni a méltányosságot Besztercze vagy Kis-Küküllő megye kérdésébe: ez az őszinteséggel nem volna megegyeztethető. Mocsáry képviselő ur azon nézetet nyilvánította, miszerint ő óhajtja, hogy azon megyék, azon területek, melyek szókhelyei fölött a, törvény rendelkezik: kérdeztessenek meg ez iránt és a törvényhatóság meghallgatása nélkül ezen kérdések ne döntessenek el. Én ezen tételnek jogosultságát nem tagadhatom meg, mert az nem speciális érdek. (Mozgás.) Méltóztassanak bevárni, a mit mondani fogok és azután elvárom a kritikát. S mi volt erre nézve a belügyminister urnák válasza'? 0 maga elismeri ezen kérdés bizonyos jogosultságát; de azt mondja, hogy ott, a hol külön nem egységes területekből alkottatik egy megye, melynek székhelye nem volt, meg kellett állapítani a székhelyet. Ez azon tétel jogosultságának elismerése annyiban, a mennyiben az a lehetőséggel összefér és akkor csakugyan ezen speciális esetre, legyen meggyőződve a t. képviselő ur, igenis alkalmazni fogom és akkor meg is fogom mondani, hogy ez azon speciális esetek egyike, a melyekre ezen állítás illik, mely bizonyosan Mocsáry Lajos által nem irántam való tekintetből, hanem kimondatott azért, mert az igazságnak megfelel ós a minister által elfogadtatott, azért: mert ez azon nézeteknek megfelel, melyeket magáévá tett. 3