Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-147

14:7. országos ülés június 1. 1876, 121 Én nem akarok hosszabb időt tölteni e kérdésnél és nem akarom hosszasabban indokolni beadandó indítványomat, mert hiszen azon feliratban kellőleg indokolva van és be is van bizonyítva hogy helyes, a mi abban foglaltatik. Indítványomat azok, a kik a helyi viszonyokat ismerik és jobban ismerik mint a képviselő ur, be fogják látni, hogy csakugyan ugy lehet helyes és jó administrátió: ha Zaránd megyét ugy fogják kikerekíteni, a mint én indítványozom. Van szerencsém indítványomat beadni. Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány. B. Orbán Balázs jegyző: {olvassa.) „Az első fejezet 9. pontja után tétessék: 10. Zaránd megye. Ezt képezik a) Zaránd megye területe b) Hunyad megyének Maros-Solymos községtől, kezdve, mindazon községei, melyek Zaránd megye szomszédságában a Maros balpartján feküsznek, c) Alsó-Fehér megyéből Topánfalva és annak vidéke, mely a Kőrös ós az Aranyos közt fekszik. Székhelye, Körösbánya." Szilágyi Dezső: T. ház! Én is a törvényjavaslat 1. |-a, 10. pontjának utolsó bekezdéséhez módositványt óhajtok tenni a t. ház asztalára. Ez utolsó bekezdés Alsó-Fehérvár megyének székhelyét határozza meg s az én indítványom a székhely megváltoztatásának ós egy-másik székhelynek, Enyed helyett Gyula-Fehérvárnak kitűzését ezélozza. Engedelmet kérek a t. háztól, hogy igen röviden és lehetőleg azon szellemben, melyben ezen törvényjavaslatot itt tárgyalni kell. tudniillik a particularis érdekek minél enyhébb hangsúlyozásával, a ház előtt indokaimat kifejthessem. Ugy vagyok meggyőződve, hogy a székhelyek megválasztásánál tulnyomólag három szempont az, melynek irányadónak kell lennie: a területi szempont, a socialis ós a politikai szempont. , Én azon meggyőződósben teszem indítványomat, hogy mind a három tekintetben előnyöseim és a politikai szempontok által különösen igazoltnak látszik Fehérvár mint szókhely. Jól tudom én azt t. ház, hogy a mégszokottság és az eddigi hagyomány ennek ellenében van. De épen ezen szempontok kifejtése fogja bebizonyítani, hogy ezen megszokottság ellenében a fontos érvek súlya alatt ilynemű változtatás indokoltnak látszik. A mi a területi viszonyokat illeti, nincs szándékom erről bővebben szólani. A ki megnézi a megye jelenlegi alakját: tudni fogja, hogy sem Enyed, sem Fehérvár nem képez geographiai középpontot. De tudni fogja azí is, hogy a választás csakis ezen két hely közt lehetséges. Nem fejtegetem, melyik bír nagyobb előnynyel a másik fölött területi viszonyok tekintetében, mert ha mind két hely egyenlő lenne is: a többi szempontok tulnyomólag Fehérvár mellett szólanak. KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. VII. KÓTET. Azt az egyet azonban ki kell emelnem, hogy a megye legtávolabbi és leghegyesebb részének a bánya vidéknek közvetlen és egyedüli közlekedési útja mindenesetre Fehérvár felé vezet. Sokkal nagyobb súlyt fektetek a socialis szempontra. Én az igazgatás főszempontjának mindig azt tartottam, hogyha más döntő tekintetek nem ellenzik, azon helyeket kell választani a közigazgatás székhelyeiül, melyeket a forgalom ós a gazdasági élet mint a forgalom és művelődés gyu-pontját önkényt kijelöli. A természeti erők működés-:? az, mely kijelöli az ilynemű helyeket ós az igazgatás feladata, útmutatást követni és ennek alapján az igazgatás érdekeit a természetes gazdászati és forgalmi érdekekkel egyesíteni. Már most kétségtelen tény az, hogy Fehérvár nemcsak mint város, hanem forgalmilag és gazdaságilag is,tízszerte jelentékenyebb hely, mint Nagy-Enyed. T. ház! Oly országban, hol a városok igen gyéren képződnek, hol a városok fejlődése akadályokba ütközik; én nagy súlyt fektetek arra, hogy ott, a hol város képződésére a természeti elemek megvannak, hol a természeti működés máris várost emelt: az igazgatás maga is közreműködjék a gazdasági, a socialis és a politikai élet életerős gyu-pontját megalkotni. Kétszerte szükséges ez nálunk, hogy a városi elem képzésére az állam érdekében erős befolyás gyakoroltassék. Én jól tudom, hogy egy városnak, mint kereskedelmi központnak, mint forgalmi központnak jelentősége nem függ attól, hogy az igazgatás székhelye-e vagy sem. A gazdasági élet nem követi a közigazgatást, hanem önálló utakon jár. De azt is tudom, hogy Magyarországban és annak Erdély részeiben a fősúlyt arra kell helyezni; hogyha a két szempont összeegyeztessék, hogy a forgalmi, a politikai életnek, az állami érdekeknek minél több és erős székhely emeltessék, hogy a hol életképes városok vannak: a kormányzatnak meg kell ragadni az alkalmat azok alakulására, szellemére, társadalmára az állani érdekében befolyást gyakorolni, azokat az állam politikai támaszaivá alakítani. E szempont az, melyre én nagy súlyt fektetek, melyre mindenkinek, a ki hazánknak jövőt akar, szorgosan kell figyelni. E tekintet volt az, mely a birói szervezet, a katonai, a pénzügyi igazgatás központjává e megyében Fehérvárt tette : s még inkább kell e tekintet alatt állni a belügyi igazgatásnak. Jól tudom t. ház, hogy a harmadik politikai szempont az, melyből Fehérvár székhelyivé tétele ellen érveket szoktak meríteni. Többet mondok, én vagyok a legutolsó ember, ki ez érveket,kellő figyelmen kívül hagyni akarná. De azok legyenek valódi politikai szempontok, azaz az ország politikai érdekeinek maradandó feltételei. Nem szabad oly 16