Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-116f

84 1Í6. országos ülés márcziiis 24- 1876. hitfelekezeti iskolák nemcsak a protestánsoknál, de a római-katholikusoknál is a hitközség alá ren­deltetnek. A központi bizottság első tárgyalása alkal­mával is azt vitattam, hogy római-katholikus hit­község tulajdonkép nem létezik. Az előadó akkor már a 39. §. azon módosításához járult, hogy a hitközség helyett tétessenek e szavak: „az illető egyházi hatóság" és Kállay képviselőtársain, ezen a képviselőház által már elfogadott kifejezést a 9-ik szakaszba iktattatni kívánja, tehát most is pártolom őzen indítványt. Egyébiránt a jelen ja­vaslat harmadik alineájában foglalt intézkedést, hogy ott, hol a hitközség még rendezve nincsen, az illető hitközségnek tagjai, kik egyszersmind községi választók, választják az iskolaszék tagjait: elfogadom; de ezen rendelkezés csak az iskolaszék tagjainak választásáról szói, az iskolaszók teendői iránt nem intézkedik és igy Kállay képviselőtár­sam módositványa. a melyet maga az előadó első alkalommal elfogadott: szükségesnek mutatkozik. A római-katholikus egyház autonóm rendelkezése mindeddig elmarad, bár hívei isméiéivé követel­ték. Kormányunk miért akadályozza folyvást ezen intézkedés végrehajtását: nem tudom, azt tudom azonban, hogy autonóm egyház nélkül hitközség sem létezhetik. Helfy Ignácz: Irányi Dániel módositványá­hoz kívánok egy pár szót szólani. A t. előadó ur azt méltóztatott mondani, hogy elvben nincs semmi kifogása Irányi módositványa ellenében és csak azért nem kívánja fölvétetni, mert fölöslegesnek tartja: inert szerinte a törvényben ki van mondva világosan, hogy mindaz, a mi a férfi tanítókra vonatkozik, érvényes a nő tanítókra is. Bocsána­tot kérek, a t. előadó ur igen jól fogja tudni, hogy fordultak elő esetek, mikor a minister ur egészen másképen jár el. Tudjuk, hogy itt a fő­városban egy iskolaszékbe egy nőtag lett meg­választva és a minister nem erősítette meg. Ha­sonló képen történt Ungh megye egyik községében is. Minthogy látjuk, hogy a gyakorlat nem nyújt semmi biztosítékot az iránt, hogy miként magya­rázlassék a törvény: kérem a t házat, méltóz­tassék Irányi képviselőtársam módosítványát el­fogadni. Gulner Gyula jegyző: (olvassa Kállay Béiri és Irányi Dániel módositványa it.) Elnök: Ha a 9-ik §-t egészen szavazásra teszem fel és a t. ház azt elfogadja : akkor azon vélekedésben vagyok, hogy a módosítások mel­lőzve lesznek. (Fölkiáltások: Külön választandók,) Azért kérdezni akarom a t. házat, hogy méltóz­tatik-e az egész szakaszra egyszerre vagy külön szavazni"? (Fölkiáltalak: Külön.) Külön fogom feltenni a kérdést, a szakasz azon részeire, melyek iránt módosítások adattak be. Az első bekezdésre adatott be módosítás Kállay képviselő ur által, melyet méltóztattak hallani. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 9-ik §. első bekezdését a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni? A kik a központi bizottság szövegezése szerint elfogad­ják: azokat kérem, méltóztassanak felállani. (Meg­történik ) A ház a központi bizottság szövegezése szerint fogadta el az első bekezdést és igy Kállay Béni köpviselő ur módositványa mellőzve vau A negyedik bekezdésre Irányi Bániéi képvi­selő ur adott be módosítást. Ezen módosítás el­lenében kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 14. §. 2. bekezdését a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni? Azok, a kik elfogadják, méltóz­tassanak felállani. (Megtörténik.) Méltóztassanak leülni. Ellenpróba kívántatik. Most kérem a t. ház­nak azon tagjait, a kik a kérdéses bekezdésre nézve a központi bizottság szövegezését nem fo­gadják el, hogy méltóztassanak felállani. (Megtör­ténik.) A 9. §., miután többi pontjai ellen ellen­észrevétel nem tétetett: a központi bizottság szöve­gezése szerint elfogadtatik, és igy a- módosítások elesnek. Gulner Gyula jegyző: (olvassa a 17. §-t.) Molnár Aladár előadó: T. ház!. Azt hi­szem, annyira ismeretes a t. ház előtt, hogy a volt határőrvidék területén még ma is annyira eltérő viszonyok vannak az ország többi részétől, hogy nem szükséges indokolni. (Elfogadjuk.) A többi közt Jegyen szabad egy körülményre felhívni a t. ház figyelmét. (Felkiáltások: Elfogadjuk \) A községi szervezetnek . . . (Felkiáltások: Elfogadjuk ! Szóló leül.) Elnök: Méltóztatik a t. ház ez uj 17. §-t elfogadni? (Eljogadjuk \) Azt hiszem, e szerint a t. ház által a 17. g. elfogadtatott és igy a népis­kolai hatóságokról szóló törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltaival!, harmadszori felolvasása a hol­napi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik az igazságügyi bizottság jelenté­sének tárgyalása „a végrendeletek, öröklési szer­ződések és halálesetre szóló ajándékozások alaki kellékeiről" szóló törvényjavaslatra tett főrendiházi észrevételek tárgyában. Itt is t. ház, talán azon eljárást követhetjük, a melyet eddigelé követtünk, hogy mindenekelőtt felolvastatnak a képviselőhez javaslatának azon szakaszai, a melyekre a főrendek észrevételt tettek, azután a főrendiházi észrevételek és illetőleg az igazságügyi bizottságnak erre vonatkozó jelentése. Észrevétel alá vétetett mindenekelőtt a főrendek által a 2. §. Gulner Gyula jegyző: (olvassa a képvi­selőház szövegét.) Wáchter Frigyes jegyző: (oloassa a fő­rendiház módositvanyát:) A 2. §-nál félreértések

Next

/
Oldalképek
Tartalom