Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-116

58 116. országos ülés márczius 24. 187Ö. Szó illeti még az előadó urat, és az elleninditvány beadóját. Wáchter Frigyes előadó:T. ház! (Halljuk!) Minthogy a szőnyegen lévő törvényjavaslat minden oldalról meg van vitatva, felszólalásomat igen rövidre szabom. Akkor, midőn e helyet elfoglaltam, elhatároztam, hogy sem recriminatiókba, sem provocatiókba bocsátkozni nem fogok. (Helyeslés.) Helyzetemből folyó kötelességemnek tartom csak azokra nézve nyilatkozni, miket mint a közigazgatási bizottság előadója hallgatással nem mellőzhetek. Nem fogok reflectálni mind arra, a mi azok részérő] mondatott, kik e törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául el nem fogadják. De van mégis e kijelentésekben és nyilatkozatokban egy pont, melyet elhallgatni nem tudok, melyet elhallgatnom nem szabad ; mert én, mint a közigazgatási bizottság előadója, kénytelen vagyok akkor, ha a közigazgatási bizottságban történtek helytelenül adatnak elő : felvilágosítással szolgálni. Trauschenfels képviselő ur tegnapi beszédében ugy nyilatkozott, hogy a t. minister ur a közigazgatási bizottságnak egy törvényjavaslatot nyújtott be a területek kikerekitésére vonatkozólag. A képviselő ur roszalta, törvényellenesnek nevezte ezen eljárást; magában véve jogosult is volt azon állítása, hogy a ministernek kötelessége a törvényjavaslatokat először a háznak terjeszteni, elő s a ház utasítja aztán a bizottsághoz. De t. képviselő ur, a dolog nem ugy áll, a hogy előadni méltóztatott és én nem foghatom fel, hogy a t. képviselő ur, ki a napi sajtót oly pontosan szokta megfigyelni s kinek két-három barátja azon bizottsági ülésen jelen volt: oly állítást tett, mely az igazsággal ellenkezik. A t. beliigyminister ur nem terjesztett a bizottság elé törvényjavaslatot, hanem csak a bizottságnak tájékozásául egy tervezetet mutatott be, melyről ő maga határozottan kijelentette, hogy az még részéről sem tekinthető végleges megállapodásnak. Itt nem lehet szó törvényellenes eljárásról; mert az bizonyos, hogy azon szakbizottság, mely hivatva van valamely ügyet előzetesen tárgyalni, jogosítva is van kívánni és követelni a ministertől, hogy a tájékozásra szükséges minden adatokat rendelkezésre bocsássa. (Helyeslés.) A t. képviselő ur ez állítását vádul használta a "minister ellen, mondván, hogy ő ezt csak azért tette, hogy a Királyföld némely törvényhatóságaira pressiót gyakoroljon, most, midőn az a aitatió a Királyföldön megindittatott az iránt, hogy óvás tétessék a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat ellen. A t. képviselő ur kijelentésemből láthatja, hogy a ministernek nem volt más intentiója, mint hogy a bizottság tájékozás iránti kívánságának megfeleljen. (Helyeslés.) Lehet, hogy azon tervezet beterjesztése egyesektől eszköznek használtatott fel oda bent arra, hogy némi izgatottság idéztessék fel a Királyföldön. Elismerem, hogy ez eszköznek igen jó, igen hatályos lehet. De t. képviselő ur, én részemről nem akarok tovább menni ezen fejtegetésben; mert a loyalitás és a személyes viszonyok, melyekben egymás iránt élünk, kényszerítenek, hogy ez irányban további fejtegetésekbe ne bocsátkozzam. Mert nem tartanám lovagiasnak, ha azt mind elmondanám : mit ezen dologról tudok és mondani tudnék. (Tetszés.) T. ház ! Áttérvén arra, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot miért fogadta el a közigazgatási bizottság: hivatkozhatom arra, hogy ezen házban bebizonyíttatott, hogy egész Magyarországon csak egy törvényhozó testület létezhetik, hogy Magyarországon csak a magyar törvényhozásnak van joga törvényeket alkotni; (Helyeslés) és mert ez így áll: a közigazgatási bizottság nem vonakodhatott attól, hogy ezen törvényjavaslatot tárgyalás alá vegye. A közigazgatási bizottság csak azon kérdést tehette fel magának : vajon ezen törvényjavaslat igazán sérelmes-e a királyföldi lakosokra nézve, a mint ez állíttatott. Es erre nézve t. ház, személyes meggyőződésem, hogy ezen törvényjavaslat a királyföldi lakosokra nézve nemcsak nem káros, nem sérelmes; hanem hogy ezen törvényjavaslat a Királyföldön oly viszonyoknak vet végett, melyek az alkotmánynyal össze nem egyeztethetők. (Élénk helyeslés.) T. ház! A törvényjavaslat első része tárgyalja a közigazgatást. Bármit mondjanak bármily oldalról : az az egy áll, hogy ha a közigazgatási szempontra vagyunk tekintettel, akkor nem lehet tagadni, hogy jó közigazgatás csak akkor létezhetik, ha a törvény, mely a közigazgatásról szól, az egész országban egy ós ugyanaz. (Helyeslés.) Nem lehet továbbá tagadni uraim azt, hogy a ki csak egyszer pillantott Erdély térképére: annak meg kell győződve lennie arról, hogy jó közigazgatást Erdélyben nem lehet létrehozni, ha csak Erdély egész területi beosztása nem szabályoztatok. És én tovább megyek t. ház. Higyjék meg a t. képviselő urak, a kik ezen törvényjavaslatot ellenzik, ón is vagyok oly jó szász, mint ők, szeretem nemzetiségemet is ugy, mint ők, elkövetek azon nemzetiségnek érdekében, metynek fia vagyok minden alkalommal, a hol csak lehet, minden alkalommal, hol azt az igazság nem tiltja, mindent a mit lehet; (Éljenzés) de t. képviselőtársaim, azt, ha az igazat bevallják: nem tagadhatják, hogy a kikerekités nem jöhet létre a nélkül, hogy a Király föld is érintetnék általa, (Ugy van!) Es t. ház, ha most azt kérdezik, ki vigye véghez ezen kikerekitóst: csak nem lehet valaki