Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-115
115. országos ülés nnSrczius 23. 1876. 47 által túlszárnyalt törvényeket és intézményeket I "minden kor ós minden nép- megszokta változtatni. Hisz az 1741 -ki törvény 8-ik articulusában a j magyar karok és rendek kimondották, hogy ha valaki csak fölemlíteni merné is a. nemesség megadóztatását : hazaárulónak nyilvánittassék s im ennek daczára önként vetette alá magát a közterheknek ; mert fel tudta fogni a kor intő szavat, mert transigalni tudott az eseményekkel. Tegyék meg ezt szász atyánkfiai is. mondjanak le képzelt előjogaikról, miket az 1848-ki általuk is elfogadott unio-törvény ugy is eltörölt. Trauschenfels ur azt monda, hogy a quid consilii terére lép. Én azt hiszem, hogy a quid consilii önökre nézve az lenne, hogy ne szóttépni, hanem erősíteni igyekezzenek azon hót százados köteléket, mely minket testvérekként köt egybe. Különben, a mit önök egy néhányan folytatnak: az oly sysipusi munka, mely üdvöt nem, hanem csak kárhozatot hozhat. A törvényjavaslatot elfogadom a részletes tárgyalás alapjául. Elnök : A ministerelnök ur kíván nyilatkozni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Legelsőbben is helyre akarom igazítani azt, a mit tegnapi beszédemet illetőleg Trauschenfels Emil képviselő ur roszul idézett, hihetőleg azért, mert ő elfelejtette, hogy az 1868 : XLIII. törvényczikknek nemcsak 10. §-a, hanem l-ső §-a is van. Én ugyanis nem hivatkoztam a 10-ik §-ra, hanem hivatkoztam az 1868: XLIII. törvényczikkre s ő azért, mert a 10. §-ban nincs az, mit idéztem, azt mondta, hogy nincs az 1868: XXXVII. törvényczikkben. Én — mondom — nem tudom ezt másnak tulajdonítani, mint hogy megfelejtkezett arról, hogy e törvénynek más szakasza .is van, nemcsak a 10-ik g. mert az 1. §-ban csakugyan határozottan benne áll, hogy: „miután már az 1848. évi kolozsvári I-ső törvónyczikk által Erdély minden lakosa nemzetiségi, nyelvi és vallási különbség nélkül, egyenjogunak nyilváníttatott; s Erdélynek minden ezzel ellenkező törvénye eltöröltetett: az addig létezett politikai nemzetek szerinti területi felosztások, elnevezések s az ezekkel összekötött V előjogok s kiváltságok, a mennyiben valamely nemzetiséget mások kizárásával illettek volna, megszüntettetnck." Tehát benne van az 1868: XLIII-ik törvényczikkben, hogy a nemzetiségi területek megszüntettetnek, ugy, a mint azt idéztem. Ennek elmondása után még egy kérésem van a t. házhoz, a mely a további teendőkre vonatkozik. Én azt gondolom, hogyha nem is több. de egy pár fontos tárgyat a t. háznak és a törvényhozásnak szükséges lenne elvégezni, mielőtt a szokásos húsvéti szünnapok megkezdődnek. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy tekintettel a ma és tegnap tett tapasztalatukra, méltóztassék a ház t. elnökét fölhatalmazni, hogyha ezen szempontokból szükségesnek látja: holnapra egy második ülést is tarthasson, délutáni 4 órától kezdve. (Helyeslés.) Elnök: E szerint t. ház, méltóztatik fölhahatalmazni, hogyha szükségesnek mutatkozik, holnap egy második ülést is tarthassunk. A holnap délelőtti ülés folyama alatt meg fog győződhetni a t. ház arról, hogy vajon szükséges-e a délutáni ülés tartása, illetőleg majd a holnapi ülés folyama alatt tudomására fogom juttatni a t. háznak : vajon szükségesnek vélem-e, hogy délután is ülés tartassák. (Helyeslés.) A holnapi ülés napirendjére vonatkozólag leszek bátor javaslatot tenni. A Királyföldről szóló törvényjavaslat további tárgyalása után következni fog: a közadó kezeléséről szóló törvényjavaslat iránt a főrendiház által ajánlott módosítások tárgyalása; a központi bizottság jelentése a népiskolai hatóságokról szóló törvényjavaslat tárgyában; a főrendi észrevételek a végrendeletek, végrendeleti szerződések és halálesetre! ajándékozásokról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag és a főrendi észrevételek a cseléd és gazda közti fennforgó viszony szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 l \ A órakor.)
