Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-115

_ 11&. országos ülés márezius 23. 1876, 33 követ és választók közt van, netalán nem mindenkor volt correot. Mindenesetre áll az, hogy, még azon esetben is, ha curiatim votuma lett volna akkor a szász nemzetnek: még az esetben is az unió törvénynyó vált volna. Ezen nyilatkozat tétele után egy terjedelmes emlékiratot adtak be a királyföldi törvényhatóságok képviselői, a melyben kifejtik azon óhajtásaikat, a melyeket az unió keresztülvitelére tervet készítő regnicolaris bizottság elé kivannak terjeszteni. Ezt tegnap Bausznern Guidó tisztelt képviselőtársam felolvasta; de szerintem egy nagy tévedéssel. Épen a kezemben volt maga a nyomtatvány hiteles alakban s ma e tekintetben utána néztem a lithografált tudósításban s ugy láttam, hogy három szó, melyeknek nagy fontosságuk van, a szövegből kétségkívül t. képviselőtársam tollhibája miatt kimaradt, itt ugyanis az országgyűlési határozat igy van közölve: Az országgyűlés a fenebbi nyilatkozatát szász atyánkfiainak rokon érzelemmel fogadván, azt azon meghagyással adja át az unió tárgyában kinevezett országos bizottságnak, miszerint az az . igazság és méltányosság határai közt teljes igyekezettel oda munkálkodjék, hogy az érintett nyilatkozat alapján a magyar ministerium által törvényjavaslat terjesztessék a törvényhozás elé". A kimaradt szók„ pedig a következők: „Es jctean órszágíástan határai". Ezen kifejezés: „józan órszágíástan" nem mondom: hogy közönségesen használt kifejezés ; de nagyon jól értem, hogy ez alatt a salus reipublicae rejlik és hozzáteszem, hogy én ezt nagyon is lényegesnek tartom ; hogy más- milyennek tartja: az a saját felfogásának kérdése. Mondóin tehát az országgyűlés ez uniót elfogadta ós utasításba adta a regnicolaris bizottságnak azt, hogy a szászok kivánatait, a mennyiben a joggal, a méltányossággal és az ország összes érdekeivel összeegyeztethetők, figyelembe vegye. Ezután — tudjuk — következett az özönvíz. Hosszas időn keresztül semmi politikai élet nem volt. — mert nem nevezem politikai életnek azt, a mi mindjárt az 50-es évek elején épen a Királyföldön keletkezett. Nálunk politikai élet nem voít: nálunk a törvényes, jogos alkotmányos működés csak az 1868. évvel kezdődik. Az 1868 évi XLIII. törvényezikk e tekintetben intézkedett ós az e tekintetben való intézkedés az unió keresztülviteléről előttem nem annyira abban fontos, a mit tegnap felhozni méltóztatott, hogy utasittassék a ministerium, hogy a Királyföld rendezéséről törvényjavaslatot nyújtson be; hanem számomra rendkívül fontos az, hogy az 1848. évi kolozsvári 1-ső törvényezikk bevezetésében kifejezett azon elv, hogy mindazon előjogok, melyek azelőtt Erdélyben voltak, ezentúl politikai nemzetre ós vallásra való tekintetek nélkül eltöröltettek : nemcsak átalánosságban lett kimondva, KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. VI KÖTET. hanem kimondatott az, hogy megszüntetnek, eltöröltetnek a régi politikai nemzetek és politikai territóriumok. Ez rendkívül fontos és ez ugy volt és az én számomra fontos része a dolognak az, hogy a politikai nemzetek léte, — ha régebben volt, a mint hogy elösraerem, hogy volt és ha régebben oly nagy hatalmuk volt, hogy külön cantonoknak neveztettek azon területek, melyek Erdélyben a külön nemzetek birtokában voltak : — 1848-ban megszűnt elvileg, 1868-ban pedig törvénybe iktattattatván, a leghatározottabban megszünteítetett. Ez meg lévén, a kérdés, már most az: mit lehetne czélirányosan tenni ? Méltóztatnak nagyon jól tudni, hogy az összes Királyföld nem több mint 150 s pár négyszögmérföldet tesz s ezen 150 s pár négyszögmérföld el van osztva 4 darabra: Brassó külön. Besztercze 2 darab, a többi egy ós ezen 150 s pár nógyszögmérföld 11 törvényhatóságot képez. Már most kérdem : mi lehetséges itt ? Szászvárost, Beszterczét és Brassót egy törvényhatóság alá vonni s a kisebb darabokat együvé, egy kalap alá vonva megszüntetni? Vagy meghagyván mindazon a külön kis törvényhatóságokat, azon 5, ő, 8 vagy 10 mérföld kiterjedésű Szerdahelyszéket vagy Szászsebesszéket stb? Vagy meghagyván amaz apró törvényhatóságokat külön és egyszersmind egy magasabb rangú municipális életet adni ezek egyetemének? Itt bátor vagyok megjegyezni azt, hogy egyszer s máskor én is forgattam a régibb erdélyi törvényeket; de annak nyomát, hogy egy felsőbbrangú öszmunicipium alkottassák Erdélyben a Királyföld törvényhatóságaiból: sehol sem találtam. (Közbeszólás a szélső jobb felöl: De ott van!) Bocsánatot kérek; de ón arról, hogy egy összmunicipium alkottassák a Királyföld 11 törvényhatóságából : egy szót sem olvastam sem a Lipótkötlevólben, sem az Approbatákban, sem a Compilatákban; — pedig ez volt azon kor, midőn lehetett volna ilynemű dolgokat talán beigtatni. Az 1691-íki Lipótkötlevélben nagy átalánosságban vannak biztosítva az előjogok és constitütionális viszonyoknak fentartása, mely vonatkozott akkor mindkét esetben a leghatározottabban privilegizált előjogokkal körülsánczolt Királyföldre, melynek léte, — mint előbb bátorkodtam felhozni, — már megszűnt. Tehát, mondom: mit lehetne itt csinálni azon esetben, ha együtt nem maradhatnak és különkülön nem élhetnének meg e törvényhatóságok? Harmadik lehetőség, egy törvényhatóságot alkotni, olyat: minőnek nincs párja a magyar történelemben ; s állithatom, hogy Erdély történelmében sincs, mely fölötte legyen a municipális életnek és alatta legyen az országgyűlésnek. No, hiszen hallottam ily nyilatkozatokat és ismerek a régi időben olv5