Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-115
30 115. országos Illés kaszait, a mennyiben a szász ispáni állást végleg megszünteti és az egyetem hatásköréből a közigazgatásra és politikai ügyekre való minden befolyást kizárja, tehát a Leopoldi diplomát, mely egy radícaíe conventionis instrumentum és az erre hivatkozó 1791-dik évi erdélyi 13-dik törvényozikket, a melynek szellemében még az 1791. április 13-kán 960. szám alatt kelt királyi leirat igy fejezte ki magát: „eui (scilieet Universitati) in concreto per modum legitimae repraesentationis de legibus in médium consulere ac id, quod in eommune ipsius bonum, conferre, constitutionique suae conveniens esse judioaverit, Supremae Eegiae eonfirmationi substernere competit" és a mely törvény szerinti jogállásnak érvényben hagyása a fejedelmi koronázási eskü szentsége által is biztosítva van, egyszerűen a halottakhoz dobja ós ezzel a jogfolytonosság elvét is megtagadja. És itt nem tartom fölöslegesnek megjegyezni, hogy az 1848-ban Erdélynek Magyarországgal való egyesítése részletei kidolgozására kiküldött országos bizottság az általa szerkesztett 12-dik és 14-dik törvényezikk javaslatokkal, mind a szász ispán-választási jogot, mind az universitas törvényes hatáskörét fentartandónak véleményezte : tehát a jogtisztelet elvéből indult ki. Hogy pedig ezen törvényes hatáskör köz- és országos ügyekre is kiterjedett, mint ezt az 1791diki 13-dik törvényezikk biztosítja és tényleg gyakoroltatott : erre nézve csak röviden kívánok utalni arra, hogy a szász Universitas 1G92. Julius 21-kén az adófelosztás iránt a magyar és székely nemzettel Accorda név alatt kötött szerződést aláirta; hogy 1791-ben különböző országos törvények ellen felterjesztéseket tett, hogy 1792-beu az unió dolgában. 1805-ben a franczia háború alkalmából intézkedések, 1809-ben egy szász nemzetőrség felállítása, 1823-ban Fogaras vidékének Felső-Fehér megyével egyesítése, 1833-ban az osztrák polgári törvénykönyvnek behozatala, 1842-ben a hivatalos nyelv és 1844-ben a comesválasztás szabályozása ügyeiben tanácskozott, határozott szabályokat hozott és felterjesztéseket tett. Es most az egyetemnek megszorított hatásköre is az autonómiának alig a leghalványabb árnyéka, a mennyiben a törvényjavaslat annak minden végzése foganatosítását a ministeri jóváhagyástól feltételezi és még a magánjog körébe is illetéktelenül beavatkozik, a midőn az egyeteminek nevezett nemzeti vagyon tulajdonjogát látszólag az á-dik §-ban érintetlen hagyja, az utána következőben azonban annak legalább egy részét a Királyföld minden lakóira mint tulajdonosokra átruházza, sőt a 4-dik §-ban azt is szabályul meghatározza, hogy mire fordittassók a vagyon; holott az a felett márczias 23. 1876. való rendelkezés eddig szabad volt. Es ilyen legyen nyolez évi Tantalus kin ok után a végmegoldás'? Ezeknél fogva világos előttem, hogy az egyenjogúság tekintetei ily radicalis rendszabályok szükségét nem igazolhatják; de nem a közigazgatás tekintetei sem, mire nézve elegendőnek tartom azon köztudomású tényre utalni, hogy a Királyföldön létező közigazgatási rendszer kezelése a versenyt a megyei közigazgatással mindig bátran kiállliatja és minden esetre kevesebb elégüíetlcnség és alapos panasz tárgyát képezte mind a múltban, mind az ujabb időben is, mint azt az ország egyéb részeiben tapasztalni alkalom volt. E közigazgatás aránylag rendes vezetésének pedig a területi coníiguratio viszonyai útjában nem állottak. En tehát azon meggyőződésben vagyok, hogy a királyföldi viszonyok rendezése a históriai jog megtagadása s az egyenjogúság és az állam érdekei veszélyeztetése nélkül a jiivellirozás mellőzésével is annál inkább lehetséges, minthogy ahhoz a szász universitas is illetékes közrejárulási készséget soha nem tagadta meg és nézetem szerint bár mikor örömmel kész lenne tanúsítani. Az 1848-dik évi törvények 1865., 1868. és . 1870-ben még elevenebb emlékezetben voltak a döntő körökben mint ma és mégis mindeddig oly értelmezés azoknak nem adatott, mintha azon históriai individualitásnak, a, mely a Királyföld terű- *• létén az alkotmány keretében kifejlődött: politikai, illetőleg municipalis joga megszüntettetett, vagy önmagától megszűnt volna. Miután nézetem szerint positiv törvény nem létezik, a mely a Királyföld törvényeken és szerződéseken alapuló municipalis jogát és az universifásnak legális hatáskörét — a bíráskodásnak egyedüli kivételével — megszüntette, avagy azt szűkebb korlátok közé szorította volna, mint a melyek az 1791-dik évi 13-dik törvónyezikkben hozvák; miután a szász universitas, mint a Királyföld összes népe akaratának és véleményének kifejezésére törvényesen hivatott közeg törvény biztosította öneíhatározási jogát azon tárgyakra nézve, melyek törvényszerűen hatásköréhez tartoznak, sem fel sem el nem játszotta : nem tartom alkotmányos eljárásnak, ezen a Királyföld közigazgatási s átaljában belügyi tekintetbeni rendezését felölelő hatáskörnek az universitas közreműködése nélkül mintegy octroyálás utjáni felfüggesztését, illetőleg megsemmisítését. A kérdés szerintem mint jogi és nem mint hatalmi kérdés oldandó meg. A törvényes joggal szemben pedig mi egyébre támaszkodhatik a tisztelt ház többsége, mint a hatalomra? Ámde a jogmegtagadás, illetőleg jogtiprás terére lépni a hatalmasra nézve is veszélyes lehet ; mert ily eljárás egykor ellene is fegyverül használtathatnék, valamint pedig egyeseknek, ugy nem-