Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-139

130. országos Ülés május 26 1876. ' 361 son, hogy miként kelljen jövőre helyesen vezetni a számadásokat. Elismerem, hogy voltak és vannak hibák; de méltóztassanak csak visszaemlékezni, nem tudom volt-e dolguk a bank dupla-könyvelésével, hol elég szigorú az ellenőrzési eljárás ós mégis a mérlegre feli kell jegyezni: solvo errore et emis­sione. Tehát még ezek az urak, kik mindig ezzel foglalkoznak : sem állithatják, hogy nem csúszhat be hiba. Ebből nem következik ugyan, hogy hi­básak legyenek a számadások, de azért megtör­ténhetik, hogy a tömeges számadásokban, melyek a képviselőháznak bemutattatnak : hibák is előfor­duljanak, mert megtörténhetik, hogy a 900 rubrika közt az egyikbe 887 helyett 886-ot ir be az illető, s azért vagyunk mi, hogy e hibát észre­vegyük ós a ház elé jön, hogy a felett határoz­zon. Ha ennél többet kivan a képviselő ur : nem fogja elérni. Ezt el kell ismerni s ennek consta­tálása végett szólaltam fel ; mert nem tartom helyesnek, hogy a helyett, hogy az elismertetnék, .az ? illető buzgó hivatalnokok gáncsoltassanak. (Élénk helyeslés a középen.) Mihályi Péter előadó: Tisztelt képviselő­ház. Miután a szélső baloldalon ülő képviselő urak ismételve hangsúlyozzák azt, hogy a szám­adásokban hiba van. s hogy azok hiányosan vezet­tettnek: miután ezen állítás alaptalan, előadói tisztemnél fogva kénytelenitve érzem magamat még azok után is, melyek ez állítás ellenében elmondattak, némelyeket megjegyezni. A számadá­sokban merülhetnek fel hibák a számtételekben, melyek azonban azok szigorolása. valamint az állami számvevőszók által eszközölt átvizsgálás alkalmával felderittetnek és kiigazittatnak, s így lesznek a zárszámadásokban feltüntetve, s igy a zárszámadásba foglalt eredményekben számtani hibát feltételezni alig lehet, s határozottan állit­hatom, hogy a zárszámadási bizottság az általa ugy ámult országgyűlésen átvizsgált 1869— 1871-ik évi, valamint a jelenleg átvizsgált 1872. és 1873-ik évi zárszámadásokban a számtételek közt hibát nem talált. Azonban a számtani hibáktól megkülönböz­tetendő az elszámolási hiba, midőn valamely ki­adás nem a megillető számadási ágba lesz beve­zetve, mely azonban a végeredményre kihatással nem bir, sem az állam-kincstár megterheltetesével nem jár, ilyen hiányok oly terjedelmes államház­tartásban, mint a mienk, fordulhatnak elő: de ezek a mennyiben az egyes tárcza-ministeriumok szám­vevőségei által helyre nem igazíttatnának: az állami számvevőszók részéről okvetlen kiderittetnek ós helyre igazittatnak, s ily alakban vétetnek fel a zárszámadásokba, s ezekben a törvényhozás tudo­mására juttatnak. A zárszámadási bizottság köte­lességének ösmerte az időközönkint beterjesztett KÉPV. H. NAPLÓ 1875,-78. VI. KÖTET. jelentéseiben, a hibás elszámolás eseteit kiemelni, a szerint, a mint valamely kiadás vagy bevétel, mely a rendes kezelésbe tartozott, de a rendkívüli kiadások között lett elszámolva, vagy viszont; valamint ha valamely bevétel vagy kiadás, mely a nem készpénzbeli kezelésből eredt, nem mint ilyen, hanem a készpénz-kezelés alatt vétetett fel: mindezen hiányok az állami számvevőszék által a zárszámadások összeállítása alkalmával helyreiga­zittatnak, s mint ilyenek ily éles megtámadást a felmerült egy pár eset valóban nem érdemel. Az előadottak folytán a ház ezen oldalán ülő tisztelt képviselő urak fölötte nagy tévedésben vannak, m ha a bizottság jelentésében felemiitett néhány esetnél előforduló elszámolási hibáról, a szám­adások hibás voltát következtetik; holott ez azon mérvben, a mint az e zárszámadásokban előfor­dult, a végeredmények megbirálására befolyással alig bir, s egészen más tekintet alá esik. Ezt tartottam kötelességemnek elmondani. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa)-. 39. lap. III. fejezet: közmunka és közlekedési minis­terium. IV. fejezet. Földmivelós-, ipar- és keres­kedelmi ministerium. Madarász József: Megengedi az előadó ur, hogy a 2. czím alatt kérdjem : miként a Káposztás­megyeri földbirtok megvételének 45,000 frt több­letére nézve legyen szives felvilágosítani, miért kellett e többletet kiadni ós mi az, a mit az állam e többlet által mint vagyon szaporulatot nyert ? Mihályi Péter előadó: Ezen tétel egy előirányzat nélküli kiadás. Az előirányzat nélküli kiadást természetesen azon fejezetnél kell fel­venni a zárszámadásban, melynél jelentkeznék: ha a költségvetés-előirányzatban arról gondos­kodva lett volna. A bizottság jelentésében azt monda, hogy ezen kiadás az önálló lótenyésztési alapból fedeztetett, tehát oly pénzből, mely a föld­mivelós-, ipar- és kereskedelmi minister kezelése alatt áll, melyet a minister a lótenyésztés érde­kében köteles felhasználni, e czélból fordíttatott a kérdéses összeg azon birtok megvételére, melyről itt szó van, s miután ez beruházást képez: a bir­tok vételára az állami vagyon-mórlegbe, mint vagyon-szaparodás felvétetett. Ezen tételnél a bizottság kötelessége abban állott, hogy a vagyon­leltárt megvizsgálván, meggyőződjék arról: vajon e tétel ott csakugyan mint vagyon-szaporodás elő­fordul-e ? Á bizottság ezt teljesítette és e körülményről meggyőződött. Madarász József: Nem arra felelt a t. előadó ur, a mit én kérdeztem; ón azt kérdeztem, hogy mi az a vagyon, a mit az a 45,000 forint képvisel ? 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom