Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-114

24 114. országos lUés márcziuB 22. 1876. Interpellátiómnak egyedüli czélja azt elérni s most bátor vagyok azt benyújtani. (Halljak^) \ Beőthy Algernon jegyző: (olvassa az inierpellatiót). Mindenki előtt ismeretes azon tény, hogy a néhány év előtt megkezdett s most már majd nem teljesen befejezett folyamszabályozási mii a kettős főváros között első sorban Budapestnek az áradások veszélyétől való megmentését, azután pedig a hajókázhatás biztosítását tűzte ki feladatául. A múlt február hóban bekövetkezett katastropha azonban bebizonyította, hogy a dunaszabályozás által elérni vélt főfeladat. t. i. a főváros árvizmentessége nemcsak eJ nem éretett; sőt hogy Pestnek és Budának csakis azon részeit nem borította el az ár, melyek 1838-ki csapás után részint boldogult József nádor initiativája folytán és erélyes rendelkezései következtében, részint a főváros közreműködésévé! ugy a partok feltöltése mint gátak és töltések emelése által már megvédettek volt: ezeken tul azonban minden viz alá jutott. Ezen kivül csak némileg csekélyebb vízállásnál mindenki meggyőződhetik erről is, hogy az alsó pesti part már nagy mérvben beiszapoltatik a hajókázási forgalom nem csekély hátrányára. E köztudomású és el nem vitatható tények méltán bizalmatlanságot ós aggodalmat keltettek az összes hazai közvéleményben, különösen pedig a fővárosnak első sorban veszélyeztetett lakosságában az annyi áldozattal létrejött dunaszabályozási mű czélszerüsége iránt. Bátorkodom tehát a következő kérdéseket intézni a tisztelt közlekedési ministerhez : 1. Van-e tudomása arról, hogy míg Pesten a vizmórcze 23—24'-t mutatott, addig Ercsinél (aZ onnan küldött jelentések szerint) a vízállás folyvást körülbelül 18'-on maradt, s hogy ez arány napokig nem változott azután sem, hogy Ercsitől *a jég, mely állítólag a duzzadást okozta, eltávozott. 2. Van-e tudomása a t. minister urnák arról, hogy a feltűnő és mindenesetre nyugtalanító jelenség iránt interpelláltatván, egy állami főfelügyelő a fővárosi vészbizottságban kijelentette, hogy a mérczék hibásak? Es ha ez valóban ugy volna: mi által gondolja a tisztelt minister ur igazolhatni azt, hogy ily hibás mérczék megíüretnek? Ha azonban a viz magasságnak Pest és Ercsi között mutatkozott különbözete nem a mérczék hiányosságából volna magyarázható, hanem talán Budapest alatt a folyam medrében létező akadályok által (mi a jég elvonulása után is) előidézett duzzatástól származnék: nem hiszi-e a tisztelt minister ur, hogy a duzzadás a Duna folyásának a kopaszi zátony felé való törekvése s itt történt megtörése következtében jött létre? — de akár itt, akár máshol létezzék is a duzzadás oka: hajlandó-e a tisztelt minister ur figyelmét kiterjeszteni arra, hogy mily okok és tekintetek behatása alatt hanyagoltatott el a szabályozás közben, a főváros biztonságát oly nagy mérvben veszélyeztető akadályok elhárítása? S. Van-e tudomása a tisztelt minister urnák arról s igaz, hogy az emiitett állami főfelügyelő mérnök azt is állította a vészbizottság előtt, hogy soroksári ágat elzáró alsó gát zsilipje ki nem nyitható, mert ezen zsilip nem képes a nagy viznyomásnak ellenállani ? S ha ez állítás valónak bizonyulna : gondolja-e a t. minister ur, hogy egy ily zsilip nevének és rendeltetésének megfelel ? 4. Van-e tudomása a tisztelt minisíernek arról, hogy a budai polgároknak f. hó 19-kón tartott összejövetelein Medrey Zsigmond a ministernél járt küldöttség vezére akként nyilatkozott, hogy a minister ur a küldöttség előtt kijelenté, hogy a Duna-szabályozása körül valóban követtetek el hibák, különösen, hogy a munkálatok beosztása megfordított sorrendben történt, hogy mielőtt t. i. a soroksári Duna-ág elzáratott, a jobb parton kellett volna a szabályozásnak megtörténnie. Es ha a minister ur csakugyan ekként nyilatkozott s ezáltal a szabályozási mü czólszerütlen keresztülvitelét maga is elismerte : mily okoknak hajlandó tulajdonítani saját, a szabályozás létesítésével megbízott közegeinek azon már évek óta a legnagyobb biztossággal hangoztatott állitásat, hogy a szabályozás teljesen sikerült s a főváros az árvíz veszélyétől végkép megmenekült ? A szabályozási mü czélszerüségét illetőleg a minister ur fentidézett nyilatkozata ós a ministerium illetékes közegeinek biztató állításai közt felmerült ellentét szempontjából bátorkodom kérdezni: ő. Van-e tudomása a tisztelt minister urnák arról, hogy Herrich ministeri tanácsos, ki a közlekedési ministeriumban, ha nem csalódom, a vízépítészeti osztályt vezeti: néhány év előtt kijelentette egy értekezletében, melyet a magyar mérnök és épitész-egylet szakülésen tartott, hogy azon esetre, ha Budapest között és alatt jól berendezett miiveletek folytán a jég dugulás lehetősége megszűnik : a 23'—24' viz magasság s az ennek megfelelő 350,000ü' vízmennyiség többé nem idéztethetik elő; mert a Duna ily vízmennyiséggel nem bír, és továbbá kijelentette azt is : hogy e czél eléretett, a soroksári Dunaág el van zárva, a fővárosok nincsenek többé veszélyben. Miután e mérvadó hivatalos közegtől származó vélemény a jelen év eseményei által teljesen hibásnak bizonyult be, a Duna vízállása a főváros két partja között 24'-on felül emelkedvén s még miután a jégtorlódás Ercsitől el is tisztult, heteken keresztül 23'—24' között ingadozván: — nem véli-e a tisztelt minister ur is ezen, a legcompetensebb szakközeg által felállított, biztosnak látszó kijelen-