Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-137
300 132. országos Ülés május 17. 1S7C. államkormány és a felekezetek közt, Ha ugyanis az ál Iámkor mán ynak nemcsak azt kellene megvizsgálni: megfelel-e a felekezeti népiskola a törvény által felállított kellékeknek, akkor ut nyittatnék arra, hogy akarva nem akarva a felekezetek ügyébe még mélyebben bele nyúlna; mert ha vizsgálatra érdemes dolgot talál, ezt saját közegei által kellene és épen a felekezetek kebelében elintéznie. Azt pedig mindnyájan tudjuk, hogy eddig a népiskolai ügy megzsibbasztásának egyik főoka volt a felekezetek féltékenysége; azért erre nézve az okokat nem szaporítani, hanem fogyasztani kell és ezen indokból én a főrendiház módositványát el nem fogadhatom és a törvényjavaslat eredeti szerkezetét kívánom megtartani. Csanády Sándor: T. ház! Engem Kállay Benjámin képviselőtársam érvelése egyátalában nem győzött meg annak szükségéről, hogy a főrendiház által változtatott törvényjavaslat azon szellemben fogadtassák el. Nem különösen azon oknál fogva, mert ha kutatni kellene az okokat arra nézve, hogy miért nem felelnek meg az illető egyházak a maguk hivatásaiknak, kötelességeiknek: ezen vizsgálatot okvetetlenül az állam hivatalnokainak kellene végrehajtani. Ez pedig valóságos beavatkozás volna a protestáns egyház jogaiba és mert ily beavatkozást nem óhajtók: nem fogadom el a főrendiház által tett módositványt. Molnár Aladár előadó: Megvallom, nem véltem előbb, hogy szükséges tüzetesebben indokolni, hogy a főrendi módositvánjmak ezen törvényjavaslatban helye nem lehet. Azonban a t. felszólaló Kállay Béni képviselőtársam által előadottak következtében, még azok után is, a miket az előttem szólott képviselő urak előhoztak, kötelességemnek tartom egy párt felemlíteni azon motívumokból, a melyeknél fogva a közoktatásügyi bizottság valósággal lehetetlennek tartja, hogy e módosítás a törvénybe, beillesztethessék. Nevezetesen itt az van mondva, hogy ha a felekezetek vétkes hanyagsága vagy tartós tehetetlensége miatt nem felel meg azon felekezet iskolája a törvény kellékeinek : csak akkor lehessen abban a községben községi vagy állami iskolát felállítani. Már most kérdem: jogilag — pedig itt csak jogi fogalmakról lehet szó — lehet-e itt vétkes hanyagságot constatálni? Ez teljesen lehetetlen. Az 1868. XXXVIII. népiskolai törvény a felekezetnek nem teszi kötelességévé az iskola állítását ; hanem csak megengedi, jogot ad nekik rá s egyszersmind mint kedvezményt csatolja e joghoz azt, hogyha az általuk felállított iskola a törvényben megszabott minimalis kellékeknek megfelel: akkor abban a községben nem kötelesek községi iskolát felállítani; vagy ha azon községben községi iskola felállíttatik: a felekezeti intézet fenntartásához járuló polgárok meg vannak mentve a községi iskola költségeihez járulni. Hamar most nem felel meg a felekezeti iskola a törvény kellékeinek : erre nem az a büntetés következik, hogy az iskola bezáratik vagy a felekezet megfenyíttetik; hanem a kormánynak csak arról kell gondoskodni, hogy ott a törvény kellékeinek megfelelő intézet állíttassák fel és akkor joga van az államnak erre a község azon polgárait is megadóztatni, kik a felekezeti iskola fentartásához járulnak. így állván a dolog, a felekezetek nem lévén kötelesek iskolát tartani *s e szerint, ha a törvény kellékeinek megfelelő iskola nem tartatnák fen, ez által törvényben elrendelt kötelezettséget nem mulasztanak: itt a vétkes hanyagságnak értelme nincs. A mi a másikat, a tartós tehetetlenséget illeti; ugyan mennyi időt fogunk ez alatt érteni, egy-két évet vagy tiz-husz évet, és ki fogja ezt meghatározni? Ez már maga egyik ok az örökös czivódásra a felekezetek és az államhatóság közt. Ugyan ki lesz az illetékes, ezt megállapítani ? Atalában azt hiszem, hogy a törvényben nincs helye annak, hogy ott, a hol vétségről szó nem lehet: a cselekménynek subjectiv indokait keressük ; ott csak a tényt kell constatálni, hogy tudniillik az iskola megfelel-e a törvény rendeletének vagy nem. tehát részesithető-e a törvény kedvezményében vagy sem?De van a dolognak egy más oldala is. A közigazgatási bizottság csak az iránt tehet javaslatot : hogy szükséges eme vagy ama községben községi vagy állami iskolát felállítani? Akár községi, akár állami iskola, pedig nemcsupán abban az esetben állitható fel, a mikor a felekezeti iskola nem felel meg a törvény rendeletének s e miatt a felekezet tagjai is megadóztatandók a községi iskolára, hanem egyéb esetekben is. A 80. §. szerint a minister arra fel van arra jogosítva, hogy a hol culturalis szempontból szükséges, állami iskolát állítson fel. Ha most már ezen módosítást elfogadnék : a ministernek nem volna joga, vagy legalább kétségbe vonható volna azon joga, hogy oly községben, a hol magyar művelődési érdekből szükséges állami iskolát felállítani, ezt felállíthatja-e akkor, ha esetleg a felekezeti iskolákról nincs constatálva, hogy vétkes hanyagság vagy tartós tehetetlenség miatt nem felelnek meg a törvény követelményeinek. Ez az egy ok maga is elegendő arra, hogy ne fogadtassák el a főrendiház módositványa. Annálfogva kérem a t. házat. méltóztassék az eredeti szerkezetet változatlanul megtartani. (Helyeslés a középen.) Elnök: Elfogadja a t. ház a közoktatási bizottságnak javaslatát, a mely szerint ezen pontra nézve a képviselőház által megállapított szöveg a főrendiház módositványa ellenében változatlanul *
