Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-136

288 136 » országos ülés május 22. 1876. méltóztatnak nekem igazat adni abban, hogy a természetes processus nálunk is, ha az államélet­nek a gondviselés kedvezni fog, ez fog lenni. Már ez elég ok arra, hogy én, — a mennyiben némely városoknak ós a 47 városra nézve elér­kezettnek látom az időt, és azok törvényhatósági megszűntét ugy közigazgatási, mint takarókossági és átalános haladási érdek szempotjából időszerű­nek, helyesnek és jónak látom, — hogy azon városok közül részemről egyet sem óhajtok kivé­tetni és egyet sem óhajtok a törvényjavaslat 1. §-a intézkedésének ellenére továbbra is önálló törvény­hatósági jogkörében meghagyatni. Nem akarok reflectálni arra, a mire Almássy Sándor képviselő ur reflectált; mert hiszen ter­mészetes is, hogy az igen t. képviselő urak, kik azon városokban vannak megválasztva, ha talán nem is particuláris érdekek védelme szempontjá­ból, de okvetlenül az emberi természet kifolyása szerint, annyi előszeretettel kell hogy viseltessenek az általuk jól ismert városok irányában, hogy azok érdekeit természetszerűleg védik ós meglehet, hogy magam is igy tennék. (Helyeslés.) Azonban ez nem lehet elhatározó az én né­zetem szerint a ház elhatározására s ha a t. ház ezen negyvenhét törvényhatóságot megszüntetni óhajtja, az általam már első alkalommal tett fel­szólalások alkalmával is felhozott érvek alapján is, mondom: ez a képviselőház elhatározására irányadó nem lehet. (Helyeslés.) Arra, a mit Tarnóczy t. képviselőtársam fel­hozott, már volt szerencsém válaszolni és igy még csak azon indítványt vagyok bátor röviden érinteni, melyet Miklós Gyula képviselő ur be­adott. Én, t. ház, azon inditványt, melyet Miklós Gyula t. képviselőtársam beadott, el nem fogad­hatom azért: inert Magyarország még ma nincs annyira fejlődve; Magyarországon még szükség van nagyobb emporialis és culturális gyupontokra, a hol a fejlődés mintegy concentrálva legyen és én erősen meg vagyok győződve, hogy habár, mikép előbb emiitettem, előbb-utóbb be fog kö­vetkezni, a mit a t. képviselő ur óhajt, és később meglehet, hogy óhajtani fogja a törvényhozás is; de ma még káros következésünek tartanám azt, hogy Magyarország minden önálló törvényható­ságai, melyek ma mintegy felölelik az egyes vi­dékek culturális, nemzetgazdasági és ipar fejlődé­sót, sőt sok tekintetben a nemzetiségnek is garan­tiáját képezik: azok ma egy tollvonással, habár életképesek is, eltöröltessenek. (Helyeslés.) De kü­lönben a képviselő urnák indítványa azt hiszem. hogy oly alapon, a mint azt a képviselő ur elő­terjesztette : ma a házban alig tárgyalható; mert annak az indítványnak és módositványnak a hordereje oly messze terjed, hogy én legalább, bevallom őszintén, nyugodt lelkiismerettel nem mernék a t. képviselő ur indítványára szavazni; mert nem vagyok tisztában magammal; mert nem combináltam annak előnyeit és hátrányait ós nem combináltam azon hatást, melyet a t. kép­viselő urnák ez igen nagyfontosságú módosit­ványa szülhet. Én kérem tehát a t. házat, hogy Miklós Gyula képviselő ur indítványát, illetőleg módosit­ványát ne méltóztassék elfogadni. Még csak Madarász József képviselő urnák beszédére akarok némely észrevételt tenni. A t. képviselő ur abból indult ki, hogy mi­nél több municipium, minél több önálló törvény­hatóság van: ez egyenlő azzal, hogy annál több védbástyája van az alkotmánynak. Azt gondolom, hogy ez a képviselő ur kiin­dulási pontja. Én, t. képviselőház, ellenkező nézet­ben vagyok. Én sokkal több súlyt fektetek az erősebb vódbástyára, az erős törvényhatóságra, hol a közszellem annyira ki van fejlődve, hogy bármelyik kormány, mielőtt belenyúlni merne: inkább meg fogja gondolni, mint azon apró-csöprő törvényhatóságoknál, melyek állását nem támogatja a közérdek ós közszellem annyira, hogy el ne bánjók velők a kormány. Méltóztassanak megen­gedni, sokkal több garantia az állameszme, sok­kal több garantia az önkormányzat, több garantia az alkotmányosság irányában, hogyha erős, életre­való, tekintélyes törvényhatóságok védik az al­kotmányt ; mintha apró, tekintélytelen és jóformán csak papíron élő törvényhatóságokat szerepelte­tünk az alkotmány vódbástyáikónt. Én mindezeknél fogva kérem, hogy a tör­vényjavaslat első §-át ugy a mint azt a közigaz­gatási bizottság a képviselőház elé terjesztette: változatlanul elfogadni méltóztassék. (Élénk he­lyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök és bel­ügyminister: T. ház! Azok után, miket a t. előadó ur mondott, csak egy pár igen rövid, egyszerű észrevételt kívánok tenni. Nem fogom az egyes városok iránt tett mó­dositványokkal szemben nézetemet egyenként, spe­cialiter mindegyikre vonatkozólag külön indokolni, hogy miért kérem a magam részéről is az első szakaszt ugy, a mint a t. ház előtt van, elfogadtatni. Elmondtam nézetemet általánosságban a múlt napok alkalmával; azon elvek ós nézetek alkal­mazása lévén ezen első szakasz, természetesen az ugyanazon alkalommal elmondottak alapján kell ez első szakaszhoz ragaszkodnom. És megvallom t. ház, hogyha már elfogadta­tik az, a mi a törvényjavaslatnak kiindulási pontja, hogy lehetnek, vannak bizonyos oly külön tör­vényhatósági joggal felruházott városok, melyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom