Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-136
278 136. országos ülés május 22 1876. a nyelvek használatára nézve a törvényszékeknél és közigazgatási hatóságoknál, az 1868. évi XLÍV. törvényezikk rendeleteihez ragaszkodjanak. Ki fog adatni a kérvényi bizottságnak. Bemutatom az aradi gazdasági egyletnek Ohorin Ferencz képviselő ur által beadott kérvényét az önálló jegybank tárgyában. (Mélyedés a szélső baloldalon) Ugy szintén az aradmegyei gazdasági egyletnek Ohorin Ferencz képviselő ur által beadott kórvényét külön magyar vámterület felállítása iránt. Végre szintén az aradi gazdasági egyletnek Ohorin Ferencz képviselő ur által beadott kérvényét a borfogyasztási adótörvény módosítása iránt. Ezen kérvények és a felirat ki fognak adatni a kérvényi bízottságnak. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Szivák Imre a kérvényi bizottság előadója: T. ház! A kérvényi bizottság a hozzá utasított kérvényeket letárgyalván, van szerencsém azoknak XX. sorjegyzékét tiszteiette] ós azon kéréssel bemutatni, hogy annak kinyomatása és tárgyalása iránt intézkedni méltóztassék. Elnök : A kérvények XX. sorjegyzéke ki fog nyomatni, a ház t. tagjai közt ki fog osztatni s szabályszerüleg a jövő szombati ülésben tárgyaltatni. Következik a napirend : a kisebb városi törvényhatóságoknak megszüntetéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Beőthy Algernon jegyző : (Olvassa u törvényjavaslat czimét.) Tarnóczy Gusztáv : T. ház í Nekem ezen javaslat cziméhez van egy módosításom. Lehetetlen volt e javaslatot el nem fogadnom : mert helyeselnem kellett a benne foglalt elvet, mely szerint a törvényhatósági önkormányzat megszüntettessék azon városokban, melyek az erre szükséges kellékekkel nem bírnak. De a czimben ennél több foglaltatik. A czim ugy szól: .,Törvényjavaslat a „kisebb" városi törvényhatóságok megszüntetéséről." Módositványom tehát ez lenne: „Törvényjavaslat a „megszüntetendő" városi törvényhatóságokról." Azért adom be e módosítást, mivel a czimben foglalt azon szó: „kisebb" már előre praejudioál azon az első szakasznál előterjesztendő nézeteimnek, mely szerint nem fogadhatjuk el azon elvet, hogy csak a kisebb, vagy a nagyobb városok törlendők el ; hanem mindazok, melyek nem bírnak azon kellékekkel, miket a törvényhatósági önkormányzat szükségei. Kérem módositványom elfogadását. Wáchter Frigyes jegyző: (olvassa Tarnóczy módosít r anyát.) Gulner Gyula előadó: T. ház! Részemről a t. képviselő ur módositványát nem tehetem magamévá, nem pedig azért: mert az még sokkal kevésbé alkalmas elnevezése volna a törvényjavaslatnak ; — mert ha a törvényjavaslat ugy czimeztetnék, mint a t. képviselő ur indítványozza: akkor a czimből az is kiolvasható volna, hogy minden városi törvényhatóság megszüntettetik. Hanem, ha a t. képviselő urnák ezen szó ellen : „kisebb" van kifogása: az lehet alapos kifogás, szolgáltathat némi susceptibiliíásra okot s azért nem bánom, ha ezen szó „kisebb" ezzel „némely" cseréltetik fel s ehhez a módosításhoz a közigazgatási bizottság nevében is hozzájárulhatnék. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a törvényjavaslat czimét az előadó ur által ajánlott ezen szerkezetben : „Törvényjavaslat némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről", melyhez az indítványozó képviselő ur is hozzájárult, elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Papp Lajos: T. ház! Én e törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtam : mert magam is ugy vagyok meggyőződve, hogy a jó közigazgatás és annak egyszerűsítése szempontjából mulhatlanul szükséges, hogy azon sok önálló törvényhatósági joggal felruházott város közül azok, melyeknek fentartását ma már sem az illető városok érdekei, sem az állam bizonyos közhasznú ozéljai, nem követelik, a megyékkel egyesittessenek. En csak azon kérdésben térek el a javaslattól, hogy melyek legyenek ezen városok és miután erről az 1. §-ban van szó: én e kérdés eldöntését itt látom helyén. Igen örülnék, ha rövid felszólalásom e tárgy eldöntésére némi világot hozhatna. Igénytelen nézetem szerint a mai korban, különösen hazánk speciális földmivelési jellegénél fogva a városok önállóságának egyedüli létfeltótele az ipar és kereskedelem érdekeinek hatályosabb fejlesztése. Ezen tekintet volna nézetem szerint e kérdésben főkép irányadó: mert a népesség, a közjövedelem és egyenes államadó nagyságának mértéke ezen kérdésnél igen alárendelt, sőt mondhatnám, néha zavart előidőző szempont. Elég példa van, hogy némely nagyobb városnál a nagyobb népesség, nagy közjövedelem, nagy direct államadó nem abból származik, hogy a városnak ipara ós kereskedelme van; hanem abból, hogy az illető városnak igen nagy kiterjedésű, néha több négyszeg mértföldre menő földbirtoka van és épen ezért lakosságának túlnyomó nagy része nem iparos és kereskedő, hanem földmivel ő ; az ilyen városoknak nem hivatása az ipar és kereskedés, az ilyen városokban sohasem fog az ipar és kereskedelem felvirágozni. Miután pedig a megyékben is főkép a földmivelési érdek a túlnyomó : igy én azt hiszem, hogy már az érdek
