Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-135

274 13». .országos illés mri.jus 20. 1876. kül elfogadtatván, olvassa a 18. sorszám alatt a pozsonyi iparosoknak a luxus-adó eltörlése iránt beadott kérvényére a bizottság véleményét, mely szerint az a pénzügyi bizottsághoz utasittatik.) Hosztinszky János: t. ház! A fényűzési adó megszüntetése tárgyában a pozsonyi iparosok kérvényt nyújtottak be. Ezen kérvényt a kérvényi bizottság tanulmányozás végett a pénzügyminister­hez utasíttatni véleményezi. Én részemről ezen kérvényt tekintettel az ügy fontosságára és'nagy horderejére, az abban felhozott adatok és indokok alaposságára, nemcsak tanulmányozás végett, ha­nem egyszersmind lehető legelső alkalommal figye­lembevétel végett a pénzügyminister urnák figyel­mébe ajánlom, még pedig melegen ajánlom. Engedje meg a t. ház, hogy igen röviden előadjam az okokat: miért ajánlom azt. Nem aka­rom kétségbevonni a fényűzési adó jogosultságát akkor, h állam nem képes rendes bevételei által fedezni kiadásait; de ezen jogosultságnak is meg van bizonyos határa, melyen túllépni szerény nézetem szerint az ország anyagi érdekeinek meg­semmisítése nélkül nem "lehet. Ezen határt pedig megszabja az : hogy ha a kár sokkal nagyobb, mint a haszon, mely az adóból bejön. Ott, t. ház, hol az ipar kifejlett, hol nagy ki­terjedést nyert és virágzó, hol nem lehet attól tartani, hogy a fényűzési adók által az ipar tönkre jut: ott a fényűzési adó jogosultsága ellen kifo­gást tenni nem lehet. De oly országban, mint Magyarország, melynek nemcsak hogy kifejlett, virágzó ipara nincs, hanem az még csak kelet­kező félben van, annyira, hogy támogatása véde­lemre szorul ; hol az iparosok aclókópessége is annyira csökkent, ott a fényűzési adó csak kár­tékony lehet azon iparágakra, melyeket közvetle­nül sújt s ezek tönkre fognak jutni. Egy éve, t, ház, hogy ezen adó behozatott és a tapasztalás mit mutat? Hivatkozom a pénzügyminister urnák f. é. február 26-dikán tett nyilatkozatára, midőn azt mondotta, hogy nem hiszi, hogy azon összeg, mely fényűzési adó czimén az állampénztárba be­foly, felérne azon kellemetlenségekkel, költségekkel, melyek az adó összeírásával, kivetésével össze­kötve vannak és azon kárral, melyet az az ipar­nak okoz. Hivatkozom a minister ur ezen nyilat­kozatára. Nem tudom : vajon rendelkezik-e a pénzügy­minister ur mindazon adatokkal az egész ország­ból, a melyek ezen adó eredményéről' tanúságot tennének és azon károkról, melyeket ezen adó az iparnak okoz; de ha az eredmény olyan, mint Pozsonyban: akkor, t. ház, alaposan ajánlhatom a pénzügyminister urnák, hogy itt valami változta­tást tenni szíveskedjék, mert az iparosok sorsa e miatt igen nehéz. Hivatkozom röviden az ottani eredményekre. Mielőtt az adó behozatott volna, meglehetősen vi­rágzó állapotban volt a kocsi-ipar Pozsonyban; azóta egyetlen kocsit sem voltak képesek eladni: holott azelőtt eladtak 40-et. 1875-ben 81 kétfogatú, 20 egyfogatú kocsi volt. így van ez mindazon iparágakkal, melyek ez adóval szoros kapcsolatban vannak. így van a fegyvergyártással; igy vagyunk a cselédösszeirás­sal, hol 990 férfi-cseléd közül csak 150 férfi-cse­léd tartatott meg, a többi elbocsáttatott. így va­gyunk a ló-összeirással is. 1870-ben összeiratott Pozsonyban 333 ló : most, [hogy a fényűzési adó behozatott, csak 115 van. Nem akarom tovább fárasztani a t. ház figyelmét; csak arra akarok utalni, hogy miután folytonosan hangsulyoztatik, hogy kifejlett iparra van szüksége ezen országnak: tegyünk valamit az ipar érdekében. Tehát ez ok­ból nézetem szerint nemcsak tanulmányozás, ha­nem egyszersmind figyelembevétel végett volna a kérvény a pénzügyminister úrhoz utasítandó. Elnök: A kérvényi bizottság nézete az, hogy a kérvény tanulmányozás végett adassék ki a pónzügyministernek. Ha méltóztatnak elfogadni ezen véleményt, a kérvény a pénzügyminister úr­hoz utasittatik tanulmányozás végett. Szivák Imre előadó (olvassa tovább a 19 — 24. sorszámok alatt foglalt kérvények bizottsági véleményezését, melyek észrevétel nélkül elfogad­tatnak. Elnök: Hátra vannak még az interpellatiók: Az első interpellatiót Péchy Jenő képviselő ur fogja megtenni. Péchy Jenő: T. ház! Bármily ziláltak le­gyenek is pénzügyi viszonyaink, kiadásainkban bármily megtakarítás legyen is kívánatos, mind­azonáltal meggyőződésem szerint ezt. csak addig vihetjük : míg az igazságszolgáltatás hátrányára nem történik, és a törvényhozás is, midőn az igazságügyi ministernek és a kormánynak a tör­vényszékek reductiójára vonatkozó meghatalmazást megadta, csakis e határokig akart menni és nem lehetett föladata, hogy oly törvényszékeket szün­tessenek meg, mely által egyrészt semmi megta­karítás sem eszközöltetik, másrészt pedig egy te­kintélyes és vagyonos vidék az igazságszolgáltatás­nak megkövetelhető és megkívánható élvezetétől megfosztatik. Ez az eset történt pedig t. ház, a nagykárolyi törvényszók megszüntetésével, melyre nézve az igen tisztelt igazságügyminister úrhoz és általa az összes kormányhoz interpellatiót kívánok intézni. Indokaim az interpellatióban benne foglaltatván, azt egyszerűen föl fogom olvasni. (Olvassa): Interpellátió az igazságügyi minister úrhoz. egyszersmind az összministeriumhoz. A nagykárolyi kir. törvényszék feloszlatása alkalmából, az ott működött hivatali személyzetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom