Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-134

134. országos ülés hatom, hogy Szamos-Ujvártt, Gryula-Fehérvártt és Erzsébetvároson oly buzgó polgári elem van. mely ez ideig is életképes -autonómiát teremtett meg és tart fenn ma is. A törvényjavaslat, mely előttünk fekszik, elvonja a tért, melyen ez a polgári elem eddig oly szépen, oly buzgón és üdvös eredményeket felmutatva működött. Igen de azt mondják, ott van a megye, majd ott folytathatja ezen működését. Száz év múlva, nemzedékek elhunytával: meglehet; — de most egyhamar nem. Nem fog elmenni egyhamar az szamosujvárosi polgár abba a megyébe, melynek székhelye Dées és nem a gyula-fehérvári abba, melynek székhelye Nagy-Enyed és nem az erzsébetvárosi polgár abba a megyébe, melynek székhelye — nem tudom én, miféle falu. A törvényeket nem azért csináljuk, hogy száz év múlva lássuk hasznát. E városoknak — mint önálló törvényhatóságoknak megszüntetése — nézetem szerint csak akkor lenne jogosult: ha e városok polgáraikat e miatt túlságos nagy pótadóval terhelnék meg; vagy ha oly rósz közigazgatást tartanának fenn, melyet az állam és a polgárok érdekében tovább tűrni nem lehet; vagy ha hiányoznék azokban egy az autonómia iránt érzékkel biró elem. De mindezen tényezők az általam megnevezett három városban megvannak. És én hivatkozhatom — nevezetesen a mi Szamos-Újvárt illeti, — a volt erdélyi királyi biztos úrra, hivatkozhatom a volt belügyministerekre és azt hiszem, a jelenlegi belügyminister ur is igazat fog nekem abban, hogy Szamos-Ujvár oly közigazgatást tart fenn, hogy ha valamennyi törvényhatóság széke Magyarországon olyant tartana fen : csak örvendenünk lehetne. Italában t, ház, legyen szabad megjegyeznem azt, hogy bizonyos mereven felállított elvek, bizonyos keclvencz ideák és bizonyos közigazgatási experimentumok keresztül vitelére Erdély a leghálátlanabb tér. Erdélyben közigazgatási experimentumokhoz fogni és bizonyos, Magyarországra nézve talán üdvös reformokat csakis az egyöntetűség és az egyenlőség kedvéért Erdélyre is reá octroyálni: következményeiben igen veszélyes lehet. Miért van az, hogy a törvényhozás az erdélyi részekben külön s a magyarországitól eltérő választási censust tartott fenn ? miért van az. hogy ott a választási kerületek nem bizonyos abstract theoriák, hanem a magyar állam-eszme praedomináló hatása alatt voltak és vannak ma is megállapítva ? ós ha jogosultak voltak és nézetem szerint ma is jogosultak, ezen különleges intézkedések: akkor azt hiszem, nemcsak jogosult, de a magyar állam-eszme érdekében egyenesen szükséges külömbséget tenni a két országrész, az anyaország s az erdélyi részek között azon esetben is, midőn a kisebb városi törvényhatóságok megszüntetéséről és a megyék kikerekitéséről van szó. május 19. 1876. 239 Nem akarom ez eszmét bővebben és részleletesebben fejtegetni, a képet kifestheti magának mindenki és az a magyar állam-eszmére nézve a legkevésbbé lesz kedvező. A kinek érzéke van a magyar állameszme iránt: az kifejtheti magának e képet. Eölszólalásomat t. ház azon óhajtással zárom be: vajha ezen törvényjavaslatnak ós azon intézkedéseinek, melyek abból szükségből következni fognak — mert az egyik hibás lépés után következni kell a másodiknak: — vajha ezen intézkedéseknek, mondom, ne az lenne hatása és következménye, a mint megvagyok győződve a t. kormány elnök ur sem óhajt — vajha ne az lenne következménye, hogy az erdélyi részekben meggyengítsék a magyar elem azon befolyását és azon supremátiáját, melyet ez ideig is csak nagy nehezen és csak ugy birt fentartani, hogy az állami institutiókra támaszkodott ós különleges intézményeiből erőt meríthetett. Nem fogadom el a, törvényjavaslatot. (Helyeslés.) Horváth Lajos: T. házi Én a beadott határozati javaslatok egyikét sem fogadhatom el: miért ? mert azoknak egyikétől sem várok gyakorlati eredményt. Mit kivan t. képviselő társunk Zsedényi Ede? Azt kívánja, hogy utasíttassák a belügyminister, hogy meghallgatván a meghallgatandókat, a jövő törvényhozás elé ujabb javaslatot terjesszen. Kérdem t. ház: lehet-e azt feltenni a belügyminister úrról, én legalább a magam álláspontjából ezt feltenni nem tudom, hogy ő a kérdést kellőleg nem tanulmányozta és hogy néhány hó múlva egészen más eredményre jusson, mint a mit ezen törvényjavaslatban kifejezett. T. képviselő társam Molnár Antal azt kívánja határozati javaslatában, hogy a törvényjavaslat utasittassók vissza a közigazgatási bizottsághoz. Azt hiszi a t. képviselő ur, hogy a közigazgatási bizottság nem tárgyalta tüzetesen és alaposan ezen törvényjavaslatot? Én azt hiszem, hogy kötelességéhez képes tüzetesen tárgyalta ós figyelembe vette mindazon okokat és körülmenyeket, melyekre a t. képviselő ur súlyt helyezett. Éemélhető-e az, hogy az ugyanazon tagokból álló közigazgatási bizottság néhány nap múlva más törvényjavaslatot terjesszen elő ? vagy más alakban terjessze azt elő, amit előterjesztett? Én a magam részéről ezt képzelni nem tudom. De más szempontból sem látom szükségét ezen határozati javaslatok egyikének sem. Én azt hiszem, hogy ha a t. képviselő uralí helyeslik a törvényjavaslat vezérelvét, ós alapeszméjét — pedig mind a hárman: Zsedényi, Molnár Antal, Kállay Béni t. képviselőtársaink helyeslik és ezt ki is jelentették : — nem forog fen rájuk nézve semmi ok, hogy a törvényjavaslatot a részletes vita alapjául el ne fogadják. Mert hiszen a részletes