Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-114

114 országos Ülés niárczius 22 1876. 15 melyeket az ily vidékek és kerületek a múltban, ugy a közművelődés, mint a

1 közigazgatás érdekeiért tettek; de a múltban szerzett szolgálatok, a múltban szerzett érdemek ezen elismerése nem tartoztathat engem vissza annak kijelentésétől : hogy a mai kor fejlettebb közigazgatási és állami igényei mellett, az ily különleges szabadalmakkal bíró közigazgatási testületeket ós hatóságokat, az állami közigazgatás közvetítésére teljesen alkalmasoknak nem találom, hogy tehát azoknak a vagyoni jogok, a culturális érdekek tiszteletben tartásánál való rendezését ón is óhajtom. Ezen rendezésnél pedig csak egy döntő és irányadó szempontot ismerek el, s ez az állam magasabb érdeke, a közigazgatás meltőzhetetlen követelménye, a mely szempontot az állam valamennyi polgáraira az állam valamennyi közigazgatási testületeire alkalmazandónak vélek; de a mely korláton belül, minden jogosult érdeknek, minden jogosult igénynek oltalmat törvényes támaszt kívánok nyújtani, faj, vallás és nemzetiségre való tekintet nélkül. Ezek után t. képviselőház kijelenthetem, hogy ón a királyföld rendezését igenis óhajtom és pártolom. Pártolom a rendezést ugyanazon szempontok, ugyanazon elvek alapján, a melyeket az állam összességének valamennyi polgárára, valamennyi törvényhatóságára helyesnek ismerek. De kivánom és pártolom a valóságos tényleges rendezést, az elvnek nem kimondását; de az elvnek kimondásával egyúttal az elvnek gyakorlati alkalmazását is. És ezen szempontból indulva ki, meg kell jegyeznem, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat engem Id nem elégit, hogy azt a magam részéről hiányosnak találom. E törvényjavaslat ugyanis egyik részében a szász egyetem rendezése és az anyagi viszonyok szabályozása kérdésében tartalmaz ugyan részletes intézkedéseket, intézkedéseket, melyek mert tiszteletben tartják a tulajdonjogokat, inert szabályozzák e jogokat, de nem sértik a jogosultak rendelkezési szabadságát, mert a vagyoni jogokra nézve fentártják a teljes bírói competentiát, tartalmaznak intézkedéseket, melyeket a magam részéről is helyeseknek kell elismernem. De a másik főrészében a Királyföld rendezéséről szóló részében, e törvényjavaslat már czéljában elhibázott. E törvényjavaslat ugyanis nem a rendezést tűzi ki, hanem csak a rendezés módját: nem az elv alkalmazását, csak magát az elvet; pedig ezen elvnek az alkalmazás adja meg'gyakorlati értékét. A törvényjavaslat első szakasza ugyanis azt mondja, hogy a Királyföld rendezéséről külön törvény fog intézkedni s hogy a rendezés alkalmával a Királyföld a szomszédos területekkel ugyanazon tekintet alá fog esni. Ez magában véve helyes elv, kimondásával azonban a Királyföld rendezésének ügye egy lépéssel sem vitetik elé s én a magam részéről nem egy elvnek abstract felállítását, de az ily rendezések kérdésénél az elvnek alkalmazását tartom a törvényhozás föl adatának^. Az elvnek ily rideg felállítása csak a félreértésnek, csak az aggálynak keltésére alkalmas ; mig az elvnek helyes igazságos és gyakorlati alkalmazása, — ha ez netán egyik másik oldalon nem is fogadtatnék kellő .megnyugvással, — de az állam polgárainak összeségénól mindenesetre megnyugvást fog kelteni. Ép azért én helyesebbnek tartottam volna, ha a Királyföld közigazgatási területének rendezése már e törvényjavaslatban vitetett volna keresztül ; vagy ínég helyesebbnek tartottam volna: ha a Királyföld rendezése az erdélyi törvényhatóságok rendezésével együttesen egy ós ugyanazon törvényjavaslatban vitetett volna keresztül {Helyeslések.) és csak a szász egyetem vagyoni kérdésének megoldása lett volna egy külön törvény tárgya. Mondom, helyesebbnek, czélravezetöbbnek csakis a törvényhozás ez eljárását tartottam volna. Egyátaljában t. ház, nem tartom helyes törvényhozási eljárásnak, nem tartom helyes politikának a megoldásra váró kérdések gyakorlati megoldása végett előbb törvényt hozni, mely az elvet felállítja és azután egy másik uj törvényhez alkalmazni ez elvet. Eltekintve azon időveszteségtől, melylyel az ily törvényhozási eljárás jár, minthogy mondom az elv felállítása, nem az, a mi megnyugvást kelt; de az elv igazságos alkalmazása : önmagunk nehezítjük meg az ily eljárás által, törvényhozási tevékenységünket, iim rendezzük t. ház a Királyföldet, ha rendezésének szükségét látjuk — és én a rendezés szükségét elismerem ; — de rendezzük azt tényleg, gyakorlatilag, azon elvek szerint, a melyeket a haza minden polgárára nézve helyeseknek vélünk, vagy bocsánat. a t. többség helyeseknek vél; de rendezzük véglegesen e kérdéseket, mert a kérdéseknek ily módoni megoldása, mint már említem, oly törvényhozási eljárás, a melyet én a magam részéről helyesnek nem ismerek el. Minthogy azonban ezen törvényjavaslat az első és nézetem szerint már czéljában elhibázott §-án kivül, gyakorlati órtekü intézkedéseket is tartalmaz: ezen észrevételeimnek előadása után nem ellenzem azt, hogy ezen törvényjavaslat a részletes tárgyalás alapjául elfogadtassák, fentartván magamnak, hogy a részletes tárgyalás alkalmával nézeteimet bővebben előadhassam, {Helyeslések.) Zay Adolf: T. ház! A törvényhozásnak feladata minden működési ágában komoly, jelentékény és felelősséggel összekötött; de komolyabb jelentékenyebb, nagyobb felelősségei járó lesz a törvényhozás feladata és kötelezettsége, ha elhatározása alá oly törvényjavaslat terjesztetik, a mely, mint a mostan tárgyalás alatt lévő íörvényjavas-