Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-130

212 ISO. országos ülés május 13. 1876. lett van az államnak egy több 100 ezer forintba került, jelenleg kerületi fogháznak használt épülete, de csak ugy lóg abba a nagy épület, mely a hozzá csatolt kert és viszont terjedelmes udvarral együtt majd nem 5 catastralis hold területet foglal magában és meg e fölött a város is késznek nyilatkozott ajándékozni az államnak egy békéiket, a mely megint nagy terjedelemmel bír. Igaz igen t. ház, ezen épület oly nagy, hogy ha arra volna szükség, hogy két törvényszéket tegyenek Enyedre: még az is elférne és még akkor is lehetne egy minta-fogházat abban elhelyezni. Kérdem a t. minister urat, hogy figyelmére méltatta-e azon körülményt, hogy a kisbirtokos osztály, melynek épen birtokviszonyainál fogva legtöbb szüksége van Erdélyben törvényszékre: nagyobb számmal nem Gyulafehérvár, hanem Enyed környékén lakik. Ez ugyan csudálatos állitásnak látszik, de könnyű megfejteni. Ugyan is Gyulafehérvár körül van az államnak és a püspökségnek a sok nagy jószága. Ez tehát az. értelme annak, hogy a közép-birtokosság a mi vidékünkön lakik nagyobb számban. Felhoztam interpellatiómban azt is, hogy most ezen a nyáron el fog készülni a megyének egy nagy korháza, melyben ragály esetén a rabokat el lehet helyezni. Felhoztam: hogy tudja-e az igazságügy minister ur, hogy Enyed és pedig a maga erején, bár a forradalomban leégettetett, legyilkoltatott, és a föld színével egyenlővé tétetett: ma megint helyre állott. Ezt azért szükség felhozni, mert sokan azt hiszik, vagy talán csak mondják Enyedről, hogy ott egy karaván sem szállhatna meg, mert szállás nem található. Enyed a maga erején állított fiués leányiskolákat, van jól rendezett óvodája, mintául szolgálható tűzoltó intézete, van kő és könyvnyomdája, ezenkívül ott van a Bethlen-főtanoda, melyben a tisztviselők gyermekei oktatást nyerhetnének. Felhoztam interpellatiómban azt is, hogy Enyeden csak két vendégfogadó 18 szobával van. Ezzel szemben azt kérdem, hogy a t. kormány tudja-e azt, hogy Gyula-Fehérvár eddig is, most pedig az uj organisatió következtében csaknem egészen a vármegye szélére van csuszlatva. Most az uj organisatió elveszi alsó Fehérvármegyére nézve elég sérelmesen a topánfalvi járásbíróságot, nem sérelmesen, de igen helyesen azt a hét falut, mely alsó Fehérvármegyével nem ér össze. Eddig is más vármegyéből volt kénytelen a kormány mesterkelve odaragasztani két járásbíróságot : most ezek is elvétetnek. Igen- könnyű .számokkal bebizonyítani. hogy Gyula-Fehérvár csakugyan nincs a megye közepén. Öt járásbíróság marad, mely a gyulafehérvári törvényszékhez tartozik. Egyik az újvári, 35 helység 23,000 lakossal. Ez kirekesztőleg akár gyalog, akár szekerén Enyeden megy keresztül, Gyulafehérvárra. A nagyenyedi járásbíróságnak is van 56 faluja 47,000, összesen tehát 70,000 lélekkel, egy tetemes része Enyeden kénytelen keresztülmenni; sőt a balázsfalvi járásbíróság is, mely igazán közelebb van Gyulafejérvárhoz, mikor megerednek az ég csatornái és az utazás vasúton történik, sokkal közelebb éri Enyedet, nem csak azért, mert közelebb van, hanem mert a Gyulafehérvárról jövő ember Tövisen menet-jövet 8 órát veszteget. Mindezekből ugy látszik, hogy a törvényszékek kikerekitése és a székhelyek megállapítása nem annyira a mostani állapotot, mint a régit vette tekintetbe. Továbbá azon kérdést intéztein a t. ministeriumhoz : van-e arról tudomása, hogy Gyulafehérvár városában az államnak egyetlen kunyhója sincs. A mi' felett rendelkezhetik: az a várban van. Ennek kapcsában azon kérdést intéztem a ministerhez, hogy vajon helyesnek-e — de ez nem jó szó — megengedhetőnek találja-e — ez sem elég jó, — hiszi-e. hogy az ország megengedné, hogy a törvényszék a generális ágyuja torkába helyeztessék el'? (Derültség.) Én nem hiszem, hogy helyes lenne. Iníerpellatiómba azt is bele tettem, hogy tudja-e a kormány, hogy nem messze ezen törvényszéki épülettől van egy puskapor-magazinum, (jdénk derültség) és ettől viszont nem messze egy gyutacs- és egy töltény-laboratórium van. Felhoztam, hogy tudja-e a t. kormány, hogy ott a törvényszéki börtönök holmi állami magazinumokból és ezüst olvasztó házakból rögtönöztettek. Kifejtettem interpellatiómban, hogy a törvényszéki tanácsosnak ott subventiót kell adni: mert a várban 3000 katona concurrál a piaczon. Felhoztam, hogy Gyulafehérvár oly egészségtelen hely, hogy olykor alig tudták a helyőrségi szolgálatot az ott lévő katonaságból kiállítani. Nem tudom: az állam tarthat-e annyi bírót, hogy ha közülök 4—5 megbetegszik, azért a szent igazság fen ne akadjon. (Derültség) Elismert tény t. ház, hogy Erdélyben sok időkön keresztül a vezérszerepet az alkotmányos mezőn Alsó-Fehérvármegye vitte; bebizonyított tény, hogy alsó Fehér megye (és pedig Enyeden) az enyediek segedelmével legelőbb mondta ki a közteher viselés helyes és ez igazságos elvet és nem csak kimondotta, de foganatba is vette és a robotnak egy bizonyos részét e miatt elengedte. Viszont tény, hogy Alsó-Fehér volt az a megye, mely viszont Enyeden ós az enyediek közreműködése mellett kimondotta, hogy az emberi méltóságot lealázó dolog, a katonának kötéllel fogdosása. Az 1848-iki vívmányokat Enyed nagy örömmel fogadta; a forradalom alatt magát jól viselte