Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-130

200 130. országos ülés május IS. 1876. elfogadja és a könyvtári bizottságnak azon másik jelentését, a mely szintén felolvastatott, tudomásul venni méltóztatik. Következik a zárszámadási bizottság jelenté­sének tegnap félbe szakadt tárgyalása az 1872. évi zárszámadásokról. Tomcsányi László: T. ház! Bocsánatot kell mindenekelőtt kérnem, hogy gyakori felszóla­lásommal veszem igénybe a t ház türelmét; mi­után azonban annak idején a letenyei hidra vo­natkozó iratokat tanulmányoztam, leszek szeren­csés röviden a tényállást elmondani, illetőleg a zárszámadási bizottságnak ez ügybeni magatartását jelezni. Két momentummal állunk szemben: hogy t. i. magára a hidra 30,989 frt 39 krral több kiadás forog fen, ugy nem különben, hogy 16 ezer frt a révjog megváltására adatott ki. Kétségtelen, hogy az első tervezet hiányos volt, ennek kifejezést ad maga a zárszámadási bizottság is, midőn jelzi, hogy szakértelem hiánya forgott fenn. Ugyanis azon hely, melyre eredetileg a hid terveztetett: nem volt alkalmas a talaj alkalmat­lan voltánál fogva. A kő, mely egy közelebbi helyről szándékoltatott szállíttatni: e czélra nem volt használható, valamint a fa sem ; hanem távol helyről Stájerországból kellett a veres fényűt fuvarozni. A bizottságot ezen tétel megítélésénél azon szempont vezérelte, hogy szükséges volt-e a hid építése vagy sem'? ós miután a bizottság nem győződött meg arról, hogy a több kiadást a ter­vezet hiányossága okozta; ellenben meg kellett hajolni a törvényhozás által kimondott szükséges­sége előtt a hidnak: ezen indokok figyelembe vé­telével a felmentést megadandónak véleményezte. A mi pedig a 16 ezer frt rév jog megváltási összeget illeti, arra nézve meggyőződött a bizott­ság arról, hogy az előbbi ministerek sem dagad­ták magát a jog fenforgását; csupán azt tartották egyelőre megteendőnek, hogy az illető révbirtoko­sokat a per rendes útjára utalták; az akkori köz­lekedési minister azonban a királyi jogügyek igaz­gatójának meghallgatása után előnyöseimnek találta eltérni a kisajátítási úttól és a révtulajdonosokkal magán utón 16 ezer írtban egyezett meg. T. ház! Én részemről sem tartom a minis­teri administratiót ily irányban rnegszoritandónak, hogy akkor, midőn egy révjog megváltása, — mint ez itt kétségtelen, — szükséges: hogy meg­köttessék keze abban, hogy egyik vagy másik utat válassza-e. En részemről nem sok előnyt szoktam várni a kisajátításokból az államra nézve és azon eset­ben, ha a minister nem fogadván el a 16,000 írtban ajánlott kiegyezést, ha a kisajátítás utján sokkal tetemesebb összeget kellett volna fizetnie: részemről épen ez esetben támadnám meg a mi­nistert. hogy miért nem fogadta el inkább azon javaslatot, melyet a kincstári jogügyek igazgató­sága terjesztett elé. Nem lehetek azonban sajnálatomra egy érte­lemben azon felfogásra nézve, melyet tegnap ez ügyben a ministeri felelősségről a közlekedési minister úrtól voltam szerencsés hallani. En nagyon meg vagyok győződve arról, hogy a kereskedelmi minister nem fizetheti azon pénzt, melyet a postamester elsikkasztott, s a pénzügy­minister nem fizetheti azon pénzt, melylyel az adószedő megszökött. De ezen esetnél a nehezte­lés tárgyát Csávolszky barátom részéről az képezi, hogy a tervezet hiányossága miatt volt a több költség. Erre nézve a felfogásban eltérek tőle Egy hid nem épülhet a nélkül, hogy a ter­vezet a minister által, vagy legalább annak meg­bízásából jóvá ne hagyassék. Ha tehát ily esetek­ben sem lenne kiterjeszthető a ministeri felelősség az illető szakministerre: akkor valóban a ministeri felelősség mibenléte iránt nem tudnék tisztában lenni. Miután azonban mint mondám, a bizottság s vele együtt én is, a ministeri felelősséget nem tartotta kiterjeszthetőnek oly irányban, hogy a több költséget a tervezet hiányossága okozta volna : én részemről a felmentést megadandónak vélem. Zsedényi Ede: A közlekedési minister ur, a ministeri felelősség iránt tegnap tett előadás nyo­mán az alája rendelt hivatalnokainak minden hi­vatalos eljárásáért nem vállalta el a felelősséget. Ezen kényes természetű kérdést az 1870-ki képvi­selőház érdemlegesen 4 nap tárgyalta, midőn Hol­lán Ernő akkori államtitkárt illető rágalmak elin­tézése napirendre került. En Hollánnak, ki képvi­selő volt, nyilvános tisztázása végett a vizsga megtételére a képviselőház öt tagjaiból álló vá­lasztmány kiküldését indítványoztam, azt vitatván, hogy az 1848 : HL törvényczikk 32. §. szerint a minister csak oly tettért, melyet maga hivatalos minőségben követ el és oly rendeletért, mely a mi­nister által adatik ki: vonathatik felelősségre ; az alárendelt hivatalnokok oly tettei pedig, melyeket a hivatalnokok a minister tudta s rendelete nélkül elkövetnek: a ministeri felelősség körébe nem tar­toznak, — Tisza Kálmán szerdán ez alkalommal azt indítványozta, hogy egy 7 tagú vizsgáló-bi­zottság küldessék ki, mely a közlekedési ministe­rium kebelében az ügykezelést megvizsgálja. A mi­nisterium mind a két indítványt ellenezte, azt vit­tatván, az akkori közlekedési és penzügyministerek által, hogy a parlamenti felelős kormány termé­szetéből következik, miszerint mind azért, a mi egy ministeriumban hivatalból történik vagy el­mulasztatik: a minister felelős; nem rendelhető el tehát vizsgálat a ministcrium valamely hivatal­>

Next

/
Oldalképek
Tartalom