Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-129

129. országos ülés jmtjus 12. 1876. 187 szemközt levő, igaz megfelelő, de az arra oly nagy területnél még sem döntőleg ható épülettel is ellá­tott telket, a régi czukorgyári telket a magyar hitelbank, a mely bizony nem pazar intézet: ölen­ként 80 frttal számítva vette meg csak néhány hónap előtt. Igaz, hogy e telek az ut innenső oldalán van és ezzel többet is ér; igaz, hogy mint mondám, jelentékeny épület is van rajta; de 80 és 50 frt közt nagy is a különbség. Nem kényszerüli etek senkit, hogy elhigyje, de a mit most mondandó leszek, okot sem adtam senkinek, hogy szavaimban kétkedjék s így mon­dom, hogy nekem tavaly egészen megbízható oldal­ról 50 irtot ajánlottak e telek öléért; én azt mondtam rá, hogy készséggel megkérem a pénz­ügyministert, hogy adja oda azt: ha megfizeti az időközi kamatveszteséget is, a mi körülbelül 60 írtra emelné az árt ölenként. Ezt azonban az illető nem adta meg. Igaz, hogy lementek az árak; de hogy oly nagyon koezkáztatott lenne a tőke, azt nem lehet állítani, különösen azon tény után. melyet épen emiitettem. Most engedje meg a t. ház, hogy azok után. miket ezen telek ügyének coneatenatiojáról emlí­tettem, csak némi részleteket mondjak még. — Azt mondotta egyik képviselő ur. nem áll az, hogy ha én póthiíelt kérek vala: akkor drágában kellett volna megvennem a telket: mert az üzlet úgyis a mi­ni ster és az eladó közt történt és az eladó tudta, hogy kivel van dolga. Engedelmet kérek, ez egy­szer nem tudta. Minden ember tudja, a ki oly helyzetben van, hogy többször kellett kötnie üzle­tet, hogy az hogy megy. Az ember egy megbí­zottat küld az illetőhöz, megtudandó a teleknek mi az ára, a nélkül, hogy tudatná, kinek részére kell az s megtudandó hány napig marad az el­adó szavánál. így történt itt is, Azt mondta 8 o«-' ' napig. Ezen 8 nap alatt ejtetett meg formaszerüen a vétel; ekkor igenis tudta, hogy kivel van dolga; de már ekkor az ár megvolt szabva. Csak ezen az utón lehetett 50 frton megvenni a telket. Ha pedig azon módon kezdtük volna a vételt a mint Irányi képviselő ur vélte volna: méltóztassék meg­tekinteni az akkori kisajátítási jegyzőkönyveket, nem ezen az áron, hanem 4 szeres vagy 5 szőrös árán js alig lehetett volna azt megvenni. Én ezt akartam elhárítani, nem akartam, hogy az ország pénze oly prédának tekintethessék, a miből mindenki húzhat; én ezen utat választottam a melyről azt hittem, hogy az ország érdekében van. De el is tekintve e conerét kérdéstől ne méltóztassék az előirányzaton kívül vagv tul tett kiadásokat, a melyek emberileg még a magánosok háztartásánál is elkerülhetlenek, ne méltóztassanak mindjárt visszaélésnek, lelkiismeretlen eljárásnak bélyegezni. Legyenek meggyőződve, hogy nem nagy mu­latság az a közszolgálat átalában is ; higyjék el, hogy az nagy törődés és bizony sok lelki emész­tődéssel jár. Ha aztán még a jutalom az. hogy a mit pedig elkerülni nem lehet, az előirányzaton kivül eső, vagy túlmenő kiadás mindjárt viasza­élésnek és lelkiismeretlenségnek bélyegeztetik : ak­kor bizony méltóztassanak megengedni, ez az or­szág szolgálatát kedvesebbé és keresettebbé nem teheti és az ország javára bizonynyal nem válik. De ha visszaélés, de ha roszlelköség volna: akkor osztpzom Prileszky t. képviselő ur fel­fogásában, akkor a képviselő mnak épen nincs igaza; mert az ily visszaélések és lelkiismeret­len eljárások ellenében minden képviselőnek, an­nál inkább a zárszámadási bizottság tagjának nem joga, hogy egyszer, a mikor neki tetszik, eclatans példának statuálásával álljon elő; hanem kötelessége lett volna minden esetet, az elsőtől, az utolsóig felhozni. Szabad választás itt nincs. És ha a t. képviselő ur azt mondja, hogy számos példáit tapasztalta a visszaéléseknek és a lelkiis­meretlenségeknek, mégis csak most szól, csak itt akar példát adni: akkor nem teljesítette kötelességét; tartozó kötelessége volna, válogatás nélkül a sze­mélyre és a dologra való tekintet nélkül egytől­egyig minden ily dologról megtenni a jelentést és eclatans tényeket provocálni. Nem joga, de köte­lessége ez és pedig kettősen, mint képviselőnek és mint a zárszámadási bizottság tagjának. De tagadom, hogy itt visszaélések fordulnak elő, hogy itt lelkiismeretlen eljárás követtetett volna. Megengedem, hogy a zárszámadásokon kívül és tul voltak kiadások; de ilyenek lesznek mindig és voltak mindig, minden ország kormányzatában. Es ha csak abban van a visszaélés és lelkiismeret­lenség, hogy előre nem láthatók és nem látott, E de mellőzhetlen kiadást az előirányzaton tul és kivül megtenni kényszerültünk : ennek felelősségét Isten, világ és az ország törvényhozása előtt min­denkor nyugodt lélekkel magamra vállalom. (Elénk helycdés a középen. Szavazzimk.) Mihályi Péter előadó: T. ház! (Eláll.) Tisza Kálmán ministerelnök: Csak pár igen rövid szóval kívánok a jelen tárgyalásban magam is részt venni. Teszem ezt főleg azon itt felemlített átalános nézetekre vonatkozólag, me­lyek több képviselő által egy vagy más irányban elmondattak. Én magam részéről ugy vagyok meggyőződve, hogy bizonyosan minden minister­nek kötelessége a lehetőségig a költségvetés kere­tében mozogni ; de ismét nemcsak meg vagyok róla győződve, de az összes alkotmányos világ példájából tudom, hogy a költségvetés keretén ki­vül, vagy a megszavazott összegen tul nem menni egyes esetekben : teljes lehetetlenség. Mert a költ­ségvetést ugy megállapítani, hogy oly összeg, mely abba felvéve nincs, ne fordulhasson elő, vagy hogy valamely felvett szükségletre esetleg több ne 24*

Next

/
Oldalképek
Tartalom