Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-125

144 V1U. országos ülés május 8. 1876. tesen a váltó-követelés. Az átruházás szabadon történhetik ason szöveg szerint, a melyet az igaz­ságügyi bizottság javasol ; csakhogy ezen átruhá­zásra a váltójogi szigor nem alkalmazható; az azután átruházás, ugy az átruházó kötelességét mint az uj tulajdonos jogosultságát illetőleg nem ítélhető meg a váltójog szigora szerint, hanem mint átruházás a magánjog szabályai szerint. (He­lyeslés.) Azt mondotta továbbá az államtitkár ur, hogy visszaélés lehet az által is, hogy az üres forgat­mányra „ohne Protest és ohne Spesen" hozzáté­tellel töltetik ki. Engedelmet kérek, ezen visszaélés, ugy azon visszaélés között, mely a főrendiház szövegezése szerint a nem ovatolt váltóra vezetett utó-forgat­mánynak váltójogi hatálylyal való felruházásából származnék : igen lényeges különbség van ; inert az elfogadott törvény értelmében azon körülmény, hogy a váltó „ohne Protest és ohne Spesen" for­gathatott: a bemutatás kötelezettsége alól nem menti fel a váltótulajdonost; azért a váltót tízetés végett be kell mutatni, s ha ezen bemutatás meg nem történt: hiába van az „ohne Protest" és „ohne Spesen", a viszkereseti jog mégis elenyé­szett. De a másik lényeges különbség az, hogy az „ohne Protest" és „ohne Spesen"-nel vissza _ lehet élni három hónapig, ezzel pedig vissza lehet élni három esztendeig. Már kérem, hivatása-e a törvényhozásnak, hogy a lehető visszaélések ese­teit sokszorozza'? hivatása-e a törvényhozásnak, hogy azért, mert egy módon már egy kisebb visszaélés lehetséges : megtoldja még egy másik sokkal nagyobb és sokkal súlyosabb visszaélés lehetőségével ? Igen helyesen megmondta Wahr­mann képviselő ur, hogy a törvényhozásnak azon kell lennie, hogy a visszaélések lehetőleg megelőz­tessenek. S ez jelen esetben annál inkább szük­séges, mert ha egyszer a lejárat utáni forgatmány­nak váltójogi hatályát elismerjük : ily visszaélés, esetében a váltó mindig tovább fog forgattatni. A ki a jogtalan kitöltést eszközölte, a ki az üres vagy kelet nélküli forgatmányt jogtalan kitöltés által utó-forgatinánynyá alakítja, ujabb forgatmány­nyal tovább fogja adni a váltót és épen, mert váltójogi hatálya lenne ezen továbbadásnak, is: a jogtalan kitöltést eszközlő korábbi váltótulajdonos megbüntettetnék ugyan, de a ki azon előző, a ki az obiigóból már kimenekült, a jogtalan kitöltés. az üres forgatmánynak utó-forgatmánynyá alakí­tása miatt köteles lesz a váltót megfizetni. Azt mondotta a t. államtitkár ur, hogy az utóforgatmány váltójogi hatályának elismerését a gyakorlat nagyobb igényei megkövetelik. Erre is megfelelt Wahrmann barátom. Hozzáteszem csak azt, hogy azon országokban, hol a forgalom sok­kal élénkebb és nagyobb, mint a miénk; hol csak­ugyan előfordulnak távoli vidékekre, a tengeren túlra küldött váltók, minők nálunk nem fordulnak elő, Angliában, Észak-Amerikában, Francziaor­szágban, Hollandban: szóval azon országoknak, melyek váltójoggal élnek, legalább *| l0 részében nincs elismerve, az, a mit csupán s kizárólag a német közönséges váltórendszabály s egy pár ahhoz szorosan csatlakozott s annak alapján készült tör­vény ismer el. íme Angliában s az említett több államban kitudták a gyakorlati élet igényeit elégí­teni a nélkül, hogy azon jogosulatlan megkülön­böztetést tennék, melyet a főrendiház szövegezése tesz. Én azt hiszem, hogy a mint eddig is egyáta­lában nem éreztük szükségét annak, hogy a le­járat utáni forgatmánynak váltójogi hatálya legyen: megélhetünk ezután is e nélkül. Mostani váltójo­gunknak vannak hiányai, s ezeket kimutatta a hangosan nyilatkozó szakvélemény. — És jelen váltótörvónyjavaslat figyelembe is vette a szakkö­zönség nyilatkozatait; de bátran merem állítani, hogy a lejárat utáni forgatmánynak oly szabályo­zása, a milyet a főrendiház szövegezése akar : a gyakorlati életben nem mutatkozott szükségesnek; és ennek szükségét az e tárgyban nyilvánult szak­vélemény nem is hangsúlyozta Mindezek folytán bátor vagyok ajánlani az igazságügyi bizottság véleményének elfogadását, és a 14. §. eredeti szer­kezetének megtartását. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a váltótörvény 14. g-ára nézve az igazságügi bizott­ság által beterjesztett javaslatot a főrendiház mó­dosítása ellenében elfogadni? (Elfogadjuk!) A kik az igazságügyi bizottság véleményét fogadják el : méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség az igazságügyi bizottság véleményét fogadja el ós ennélfogva a 14. §-ra nézve a képviselőház ko­rábbi megállapodása fentartatík. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa a kép­viselőházi szövegezés szerint a 31. %-t.) Wáchter Frigyes jegyző : (Olvassa a fő­rendiház jegyzőkönyvi kivonatát.) „A 37. §-nál, miután a budapesti értéktőzsdén középár egyátalában nem jegyeztetik s az átlag-ár iránti megállapodás különböző magyarázatokra ad­hatna alkalmat, következő szöveg elfogadása java­soltatik : „37. §. A fizetést a váltóban kitett pénznem­ben kell teljesíteni. Ha a váltó a fizetés helyén folyamatban nem lévő pénznemről vagy számolási értékről szól; •— a mennyiben a kibocsátó a fizetést a váltóban kitett pénznemben ezen szóval „valósággal" vagy más hasonló kifejezéssel határozottan ki nem kö­tötte : a fizetés az országban folyamatban levő pénznemben teljesítendő azon folyam szerint, mely­ben azon pénznem a budapesti értéktőzsdén a

Next

/
Oldalképek
Tartalom