Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-123

123. országos iilcs május ő. Í876. 129 a kormánynak a legközelebb tartandó ülés napirend­jére tűzetik." Erre nézve engedje meg a t. képviselő ur azon észrevételt tennem, hogy a házszabályok szerint az indítványok beleirandók az indiívány­kőnyvbe és az inditványkönyv hetenként szerdán és szombaton felolvastatván, az elnök javaslatba hozza azon napot, a mikor az inditvánv indokolás végett napirendre tűzendő. Kérem ennélfogva a t. házat, hogy miután ily indítványt rögtönözve a házban keresztülvinni sem a régi, sem az uj, ház­szabályok szerint nem lehet, mert ezek értelmében az indítvány mindenekelőtt indokolandó és csak azután következik a határozathozatal : méltóztassék megnyugodni abban., hogy a t. képviselő ur jelentse be, azaz irja be indítványát az indítvány­könyvbe és én azután javaslatba fogom hozni a napot, a mikor az indítvány indokolás végett napi­rendre Tog kerülni (Helyeslés a középen.) a t. háztól függ, azután elfogadni a. napot, melyet az indokolás végett ki fogok tűzni, vagy el nem fogadni. Ez a házszabályok rendelkezése és ezt fön­tartani nekem kötelességem és kötelességem kérni a t. házat, hogy azt föntartani méltóztassék. (He­lyeslés o középei?.') Simonyi Ernő: Eu a házszabályok 145. g-a értelmében tettem ezen indítványt, a mely szakasz megengedi azt, hogy soron kivül is bármikor na­pirendet indítványozni lehet. A szakasz kimondja, hogy „szót kérhetnek bármikor azok is, a kik napirendet indítványozni akarnak." Én tehát napirendet akarván indítványozni, bátor voltam először szóval előter­jeszteni indítványomat, de miután az diseussio tárgya lett, nehogy az a sok szó között elvesszen, irásba foglalva beterjesztettem az elnök úrhoz. Hogy a napirend iránti indítványt különösen indokolni és azután az indítványnak tárgyalását napirendre tűzni kellessék: méltóztassanak megen­gedni, ez a dolog természetével, a discussió mine­műségével és módjával tökéletesen ellentétben van. Mert akkor teljes lehetetlen volna valamit vitat­kozás tárgyává tenni, mert átalában lehetetlen volna meghatározni, hogy mi lesz holnap a na­pirend. Elnök: Én egészen ellenkező véleményben vagyok, mert azt hiszem, hogy lehet oly tárgynak napirendre tűzését kívánni, a mely tárgy már létezik, mely iránt a jelentés már be van adva ; (Helyeslés) de azt indítványozni, hogy egy uj je­lentés ezen s azon tárgyban adassék be. nézetem szerint nem egyszerű napirend indítványozása, ha­nem egy egészen önálló indítvány, (Helyeslés) a melyre nézve a házszabályok 133. §-a szól, me­lyet bátor leszek fölolvasni: „A jegyzőkönyv hite­lesítése után az elnök a beérkezett előterjesztéseket és hivatalos beadványokat, tartalmuk rövid meg­KÉPV. H. NAPLÓ 1870-78 VI. KÖTET. említésével bemutatja; névtelen beadványok nem mutathatók be. * Bemutatja a tárgy rövid ismertetésével és a benyújtó képviselő nevének megemlítésével azon kérvényeket, melyeket hozzá képviselők nyújtot­tak be. Hetenkint kétszer (szerdán és szombaton) fel­olvastatja az interpellatió és iuditványkönyvet, mely felolvasás az indítványokra nézve bejelentésnek tekintetvén, a ház az indítványnak, indokolás vé­gett! felvételére, az elnök javaslatára, azonnal, minden vita nélkül, időt határoz, s kinyomatását ez alatt eszközölteti.'"' A 134. §. pedig akkóp szói: „Minden indít­vány, egy, a ház asztalára helyezett indítvány­könyvbe az indítványozó nevének s az indítvány tárgyának rövid bejegyzésével igtatandó be. Az igy bejegyzett indítvány irásba foglalva egyszers­mind a ház-elnöknek kézbesítendő." Ez azon eljárás, melynek követésére a t. kép­viselő urat kérem és kérem a t. házat, hogy a házszabályok ezen intézkedését föntartani méltóz­tassék. (Helyeslés.) Hiszen úgyis csak pár napról van szó és reménylem a t. képviselő ur nem fogja a házszabályok megváltoztatását eszközöltetni kí­vánni. (Fölkiáltások: További Tovább !) Egyébiránt formális indítvány nem tétetvén, határozathozatalnak ez alkalommal tárgya nincs. (Helyeslés.) A képviselő uraknak osztályba való ki sorso­lása a t. ház hozzájárulásával ezen alkalommal fog eszközöltetni. Magyarországi képviselő van -107. Az elnök ós két alelnök az osztályokba nem soroztatván, 404 az osztályokba sorozandók száma. Ebből a 8 első osztályba esik 45, a 9-ik osztályba jő 44 képviselő Horvát képviselő van 34, ebből az első 7 osztályra esik 4—4, a 8. és 9-ik osztályba 3—3 képviselő. Először is a magyarországi képviselők fog­nak az osztályokba soroztatni (Kihúzza az edény­ből a név jegy eket.) Az I. osztályba s o r o z t a t n a k : Földváry Mihály, Emmer Kornél, Somssich Pál, Tibád Antal, Maager Károly, Madarász Jenő, Grómon Dezső, Ráth Károly, Osider Ká­roly, Máday Lajos, Csernatony Lajos, Wodianer Albert b., Pogány Károly, Antal Gyula, Varga Károly, Szentiványi Árpád, Bereczky Sándor, Paczolay János, Boér Antal, Gidófalvy Albert, Kis Lajos, Bohus Zsigmond, Jordán István, Hou­chard Ferencz, gr. Berchthold László, Kégl György, Luppa Péter, Máriássy Kálmán, Komjáthy Béla, Papp Sándor, Kerkapoly Károly. Papp Lajos, Dániel Márton, Békássy Károly, Csengery Antal, Konrád Károly, Péchy Tamás, Gébbel Károly, Tóth Kálmán, Degenfeld Lajos gr., Miletics Szvetozár, 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom