Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-123

128 123. országos ülés május <5. 187(5. Mi uraim, jól tudják, az önálló vámterület, az önálló független nemzeti bank hivei vagyunk ; önök az ellenkező részen állanak. Mondják meg az országnak tehát, hogy ez alapon kötötték meg az egyezséget: mondják meg, hogy ez alapon a részletes előterjesztéseket őszszel fogják megtenni; de legalább hadd mondhassa meg az ország, hogy helyesli-e az önök elvét? helyesli-e az önök által kötött egyezség főbb pontozatait? .Ha az ország közvéleménye az önök kormá­nya hatalmának súlya alatt eddigi nyílt vélemé­nyével ellenkezőleg nyilatkoznék: fájdalmasan bár, de mint parlamenti egyéneknek, kik a többség óhaj­tását, még ha hazánk kárára volna is, annyiban tiszteletben kell tartanunk, hogy engedelmeskedni tartozunk a többség által hozandott törvényeknek; azt mondják : jó ! de legalább ne zárja el a kor­mány a lehetőséget, hogy a közvélemény az or­szágban legalább csak' létezésének jelét is adhassa. Én tehát azon tekintetből, mert a kormány elnökének ezen utóbbi nyilatkozatából most már igen tisztán értem, nagyon jól tudom, hogy inter­pellátió következtében minden vitatkozás nélkül csakis egyszerű felállással vagy szavazással fog dönteni a képviselőház : s igen jól tudom azon nyomást, melyet a kormány az ön pártjabeli kép­viselőkre gyakorol (Ohó ! Mozgat a középen ) és mert nem óhajtom, hogy vitatkozás nélkül, hogy egészen tisztán nyilt, őszinteség nélkül ne mond­hassa meg kiki e tárgyban, hogy helyesli-e a kormány eljárását, vagy sem? itt a házban, már a szünidők előtt: ós mert óhajtom, hogy a szünidők alatt az ország nyilatkozhasson és ha a kormány nyilatkozatát az ország választó polgárainak leg­nagyobb része helyesli: hadd mondhassa meg, hogy hadd legyünk még nyomorultabb, szegényebb, szolgaiabbak ennél is, a mi most vagyunk ; mon­dom : ha a többség ezt fogja mondani, önöknek lesz igazuk; de legalább adják meg arra a tért, hogy e tekintetben az ország nyilatkozhassak. Azért én igen is pártolom Simonyi képviselőtársamnak azon óhajtását, hogy mi, mint képviselők, vagyis a képviselőház kitűzzük napirendre és követeljük a kormánytól, hogy tartsa kötelességének a kitű­zött napon a közte és az osztrák kormány között megkötött egyezség főbb alapelveit a képviselő­házzal és általa az országgal megismertetni. (He­lyeslés a szélső baloldalon?) Csernátony Lajos: T. ház! Megvallom, hogy az előttem szólott t. képviselő ur felfogását valódi talánynak tartom; mert azt érteném, ha azok, a kik a bécsi tárgyalásoknak eredményét elfogadni akarják: ellenvetéssel élnének a kor­mányelnök kijelentésével szemben és főleg azon érvből, mert egy egész nyári idény engedtetik az agitatioknak. (Nyugtalanság és közbeszólások a szélső baloldalról.) Ezek részéről érteném az ellen­vetést és érteném azt is: ha követelnék, hogy az ország ne dobassék oda ilyen agitatioknak. (Köz­beszólások a, szélső baloldalról.) De épen azt aka­rom mondani, hogy nem értem ezt Madarász képviselő ur és azok részéről — és ő nem tudja, hogy én hová szavazok; (Ohó! a szélső balról.) bizonyára mindig inkább tisztában vagyok magam­mal, hogy miért és hová szavazzak, mint azon urak, kik ohót kiáltanak, — (Fölkiáltások a kö­zépen : Ez igaz!) nem értem ezt azok részéről, kik mindig azon panaszkodtak, hogy az országnak nem adatik elég alkalom a nagy kérdésekben nyi­latkozni ; kik azon panaszkodtak és gyakran jog­gal, hogy a nagy kérdések csak áthajtatnak min­den előleges alkalma nélkül az országnak, hogy nyilatkozhassak. Ha azok most azzal állanak elő. hogy a kormány ez elől ki akar térni, mikor épen az ellenkező áll, mikor épen az ellenkező miatt lehetne ellenvetéseket tenni a kormány szándéka ellen : én nem tartom egyébnek, mint talányos eljárásnak. Szerintem ezt csak egy dolog magya­rázza meg : azon félelmök, hogy nem beszélhetik ki magukat itt most. (Derültség.) De kérem a házszabályok elég alkalmat adnak erre. Ott van először az úgynevezett párbaj, mit oly borzasztó hangon említett az imént Helfy képviselő ur, — melyben elismerem, hogy csak két ember vált szót, — mert mikor arra kerül a sor, hogy a ház tudomásul veszi-e a választ: — rendesen tudomá­sul veszi azt. a mit a minister mond, — ez tény. De vannak más módok is. Ott van a határozati javaslat beadása, ott van a bizalmatlansági szava­zat fölvetése a ministerium irányában és én azt hiszem : nem fog előle a kormány kitérni akarni. 'Fessék erre nézve indítványt tenni : ekkor lesz vita ; de ne tessék oly szemponttal állani elő, hogy inert most a minister nem akar felelni: az ország­nak nem lesz ideje nyilatkozni. Ez absurdum. Sőt épen azért marad sok ideje az országnak a nyi­latkozatra, mert a kormány ugy jár el, a hogy eljár, — szerintem nem helyesen jár el. Én t. ház csak ezen eontradictiót akartam kimutatni és én abban, a mit a ministerelnök ur az interpellatiókra vonatkozólag mondott: teljesen cor­rect eljárást látok ; ámbár azt, hogy az őszi idő­szakra halasztassék a dolog: magam sem he­lyeslem. ElllÖSí: Nem akarván eddig a discussióban gátlólag föllépni, nem emiitettem föl azon nézete­met, — mely egyébiránt egyátalában nem vonat­kozik az ügy érdemére, hanem csak a formára, — hogy a tett indítvány nem volt azon alakban elő­terjesztve, mely alakban az indítványok a ház szabályai szerint előterjesztendők. Most e pillanat­ban azonban Simonyi képviselő ur Írásban beadta a következő indítványt. (Olvassa:) „A bécsi alku­dozások folyamáról és eredményéről szóló jelentése

Next

/
Oldalképek
Tartalom