Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-120

120. országes ülés niárczius 29. 1876. 115 hogy ezen kotrások kisebb mérvűek lesznek és kevésbé költségesek: egyszersmind megjegyzi, hogy a mi kavics a. kotrásnál kiemeltetik az a párhu­zam-mü töltésekre fog fordíttatni. Itt is tehát ugy látszik, hogy nagy hiba történt. A minister ur is szives volt elismerni azt is, hogy némely ponton nem építtetett magasabbra a parhuzammü. Bátor­kodtam kimutatni azt. hogy az átalános nézet és Coumes Gyula beható nézetével ellenkezőleg nem magasabbra, ha nem csakis 12 lábra építtetett épen a legfontosabb parhuzammü. Én azt hiszem t. ház, hogy világos az, hogy a szabályozási mű­nek valóban épen azon részénél, mely a legfon­tosabb s mely ennek sarkpontját képezi s a fő­város biztonságát létrehozhatja, t. i. a Grellért-hegy­töl lefelé terjedő részénél, oly valóban lényeges hibák követtettek, melyeket szerintem nem elegendő elismerni, de melyeken segíteni is kell s nézetem szerint lehet is. Es hogy egy lépéssel tovább menjek, t. ház, a mi a soroksári ág elzárását illeti, ott két mü építtetett: egy töltés 1600 vagy 1800 öllel a tor­kolaton alul és ezen töltésben egy zsilip. Bátor voltam már megjegyezni azt. hogy én ezen töltés megnyitását igen is helytelennek tar­tottam volna és ezzel megfeleltem a minister ur azon megjegyzésére, melyet ez iránt interpella­tiómra tett. Azonban egy más kérdés merül föl. A ministeri jelentésben fölhozatik, hogy a töltés mily gyorsan, mily gazdaságosan, mily kitűnően építtetett. A franczia szakértő ezt megvizsgálván, szin­tén azt mondja, hogy e töltésnek gazdaságos föl­építése őt valóban bámulatra ragadta. Az lehet, hogy gazdaságos volt; nem tudom bizonyosan mennyibe került, a számokra pontosan nem emlékezem ; megengedem, hogy gazdaságos lehetett. De lássuk, mi történt? Én fáradságot vettem magamnak arra, hogy e dolgokat megnézzem, megnéztem a töltést is és azt láttam, — a mi egyébiránt köztudomású dolog, — hogy ezen 6 ölnyi hosszúságú töltés a közepén hosszában meg­repedt. Miért történt ez? Épen azért, mert nagyon gazdaságosan /volt épitve. A túlsó oldalon nem lévén kővel borítva, természetes, hogy az ott is magasra emelkedett viz által a kavicstöltés kimosatott és egy része az oldalán lecsúszott. Azt is láttam, hogy a túlsó oldalon a töltés aljánál — hol a viz jelenleg sok­kal alacsonyabb, mint az ellenkező oldalon — a töltés alsó részéből patakokban jön ki a viz. En­nek alig lehet más oka mint az, hogy a töltésen átszivárog a viz. Ez lehet gazdaságosan épült töltés ; de hogy a gazdaságosság mellett czólszerü épülés volna, azt nem fogadhatom el. A mi a zsilipet illeti, ezt is megnéztem s azon különös tüneményt láttam, hogy bár az el van zárva, a túlsó oldalon mégis nagy mozgással, for­rással-zug a viz. Ennek is csak két oka lehet: vagy az, hogy az elzáró gerendákon és kapun át­szivárog a viz s akkor nincs elzárva; vagy az, hogy a nagy viz nyomása által az alapon keresz­tül hajtatik a viz. Semmi esetre sem jó zsilip az, melynek el­lenállása nem a legnagyobb viznyomásra van szá­mítva. Az alapon áthatoló viz a zsilip létét veszé­lyeztetheti. Pedig ezen zsilip nem is volt nagyon olcsó, mint a töltés vala- Mert ezen zsilipre mint­egy 370,000 írt költség volt a jelentésben előirá­nyozva és ha nem csalódom 500,000 frtba ke­rült; a minister ur kétségkívül jobban tudja mint én, az adatok birtokában lévén. A mi pedig azt illeti, hogy nem lehet a zsilipet megnyitni; erre nem sok megjegyzésem van, mert a minister ur elismerte, hogy a nagy viz nyomása miatt az egész veszélyeztetése nélkül azt megn) T itni nem lehetett és hogy nem is az a czélja. Jól tudom, hogy nem az a czélja a zsilipnek, hogy azon nagy tömegek menjenek át; de a zsi­lipnek mégis, legalább ugy kell épitve lennie, hogy az elgondolható legnagyobb viznyomásnak ellenállhasson, ez pedig a minister ur kijelentése szerint nem így van. Tehát a zsilip sem a jelen állapot, sem a költségek, sem a czélszerüség szempontjából nem felel meg az igényeknek ós épen csak ezeket óhajtottam itt kiemelni. És kiemelni óhajtottam azt, hogy a szabályozási mü­vek nagyon lényeges részei, t. i. a soroksári ág elzárása, a párhuzam-mü a jobboldalon Kopaszi­nál, a Duna mélyítése oly módon történt, hogy csak valóban nagy elkövetett hibákról lehet szólni s melyek azonban, reménylem, még javíthatók. Megvallom, azt vártam a t. minister ur vá­laszától, hogy ő nemcsak a jövő munkálatokra fog utalni, melyek fájdalom akár az államnak, akár a fővárosnak nagyon sokba kerülvén, alig várható, hogy egyhamar létesittettessenek; hanem hogy ő a már meglevő munkákra fogja figyelmét fordítani s hogy ezek kijavítására fog törekedni. Megvallom, én azt is vártam az igen t. minister úrtól, hogy épen annak következtében, mert ő maga oly nagyon bölcsen belátta az elkövetett hibákat, kétségkívül sokkal többet, mint a meny­nyit mondani méltóztatott: ezt természetesen nem vehetem neki rósz néven ; de miután abból is, a mit felhozni szerencsés voltam, több hiba elkövetése kimutattatott és mert a Dunaszabályozást vezető szak­közegek a legtávolabbról sem egyéb okból, mint az ellentétes felfogásból azt bizonyították, hogy ezen hibákat nem tudták elhárítani, mondom, Óhajtot­tam volna és reméltem is, hogy az 1 * igen t. mi­nister ur ennek következtében oly pártatlan és 15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom