Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-120

104 120. országos ülés uiárczius 29. 1876. másul vesszük.) A t. ház a választ tudomásul venni méltóztatik. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Simonyi Ernő képviselő ur márezius 22-én a következő interpéllátiót intézte hozzám: „Tekintve, hogy II. Rákóczy Ferencz ham­vainak hazahozatala iránt 54 tőrvényhatóság kér­vényezett a képviselőháznál; tekintve, hogy ezen kórvények jelentéstétel kötelezettségével utasíttattak a ministereinőkhöz; tekintve, hogy Szlávy József, mint minister­elnök ígéretet tett a háznál, hogy ezen ügygyei foglalkozni fog és hajlandó a képviselőháznak Óhajtását teljesíteni; tekintve, hogy azóta 3 év múlt el. Kérelem a ministerelnök. urat: Törtónt-e va­lami és jelesen mi intézkedés II. Rákóczy Ferencz hamvainak a hazába visszahozatala tárgyában?" Erre bátor vagyok azt felelni, hogy Szlávy József volt ministerelnök ur azon ígéretét, hogy foglalkozni fog ez ügy gyei, beváltotta; mert a kezeim között levő iratok szerint érintkezésbe tette magát e tárgyban a konstantinápolyi követtel, kitől is azon értesítést vette, ugyancsak a kezeim között levő iratok szerint, hogy II. Rákóczy Fe­reneznek síremléke Konstantinápoly azon részében, mely Galathának neveztetik van egy templomban, felállítva, illetőleg befalazva ; továbbá, hogy ott a boltozatot, mely ezen hely alatt foglaltatik, egy alkalommal megvizsgáltatván: ott koporsó, vagy holttest nem találtatott. Ezzel az akkori minister­elnök ur nem érvén be, oda hatott, hogy a kö­vetség Rodostón a sírkertet megvizsgálja. Ez is megtörtént; de a rodostói sírkertben — bár Rá­kóczy követői közül némelyeknek sírhelyét felta­lálták — annak, hogy II. Rákóczy Ferencz ott lenne eltemetve: semmi nyoma nincs. így tehát a mai napig II. Rákóczy Ferencz holt testének hol­léte nem tudatván, természetesen hazaszállítása iránt az akkori ministerelnök ur nem intézked­hetett. Én különben a magam rósréről sem tehetek egyebet ily körülmények között, mint azt, hogy megígérjem, hogy a mit Szlávy József volt mi­nisterelnök ur megkezdett: azt hasonló utón foly­tatni fogom. (Helyeslés.) Azaz: az után való puhatolózást, hol van tehát valósággal ós hol lel­hető fel II. Rákóczy Ferencz holt teste ós ha va­lamely eredményre Juthatok: azt * a t. háznak be fogom jelenteni. (Elénk helyeslés?) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Atulános helyeslés) Simonyi Ernő: T. ház! Mint már interpel­látióm megtétele alkalmával is megjegyeztem, én ezen kérdést a ministerelnök úrhoz azon okból intézem most, mert épen összeesik II. Rákóczy Ferencz születésének két évszázados fordulójával. A ministerelnök ur válaszával, a mennyiben abból kitűnik, hogy a ministerium csakugyan fog­lalkozott e tárgygyal s a mennyiben kitűnik, hogy e foglalkozás ugyan eredményre nem vezetett, de ez nem a ministerium hibája: meg vagyok elé­gedve ; s ehhez más hozzátenni valóm nincs, mint megemlíteni azt, hogy ha Rákóczy hamvai török földön történetesen nem volnának föltalálhatók, talán nern lesz fölösleges a kormány figyelmét fölhívni arra, hogy Rákóczy szive Francziaor­szágba küldetett és ottan Paris mellett Grosbois­ban a Oamalduliak zárdájának templomában elte­mettetett- A zárda priorja Macarius Pene emlék­oszlopot is állított fel, mely a tényt registrálja. Igaz, hogy ezen zárda a franczia forradalom idejében elromboltatott. Ha vajon a templommal együtt a sírbolt maradványai is szétszórattak-e, vagy nem? arról tudomásom nincs. Annyi bizo­nyos, hogy a zárda könyvtárában voltak a Rá­kóczy confessioi és memoirejai s ezek, mint tudom, átvitettek a párisi nemzeti, a Richelieu-könyvtárba. Meglehet, hogy a templom más részeiből is szál­líttattak egyes tárgyak máshová; mindenesetre a franczia követség utján erről is lehetne fölvilágo­sítást szerezni. Én részemről — ismétlem — belenyugszom a ministerelnök ur azon kijelentésébe, hogy nem érvén be az eddigi eredménytelenséggel, tovább is folytatni fogja a vizsgálatot. Elnök : Méltóztatik a t. ház a ministerelnök urnák Simonyi Ernő képviselő ur interpellátiójára adott válaszát tudomásul venni? (Igení) Tudo­másul vétetik. Következik Péchy minister ur válasza Kállay Béni, Szeniczey Ödön ós Irányi Dániel képviselő urak interpellátióira. Péchy Tamás közmunka- és közlekedési minister: T. ház! Azt hiszem, hogy e három interpellátió közül arra kell legelőször felelnem, mely-legrégebben adatott be s azután az időrend szerint következőkre. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy legelőször Irányi Dániel kép­viselő ur interpellátiójára felelhessek, ki azt a febr. 9-iki ülésben intézte hozzám. Erre — hogy a szabályszerű 30 napot megtartsa n, —már előbb kívántam felelni; de akkor Irányi Dániel képvi­selő úrhoz nem levén szerencsénk, a válasz elha­lasztatott. Az interpellátió így szól: Értésemre esvén, hogy némely vasúton a sze­mélyszállító-kocsik — daczára a nagy hidegnek — hol alig, hol épen nem füttetnek, illetőleg nem melégíttetnek; minthogy ezen mulasztás egyrészt a társula­tok által elvállalt kötelezettségbe ütközik, másrészt az utasoknak nemcsak kényelmével ellenkezik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom