Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-94

76 94. országos ülés február 19. 1876. szőlő egy két évig nem műveltetik : ugy szólván elértéktelenedik s miután ebből folyólag a szőlőt akkor is mivelni kell, ha tavaszszal egészen elfa­gyott : a szőlő-tulajdonosok tán valamivel mégis többet igényelhetnek, mint a mennyi e szakasz­ban foglaltatik ; mert ki van e szakaszban mondva az, hogy a szőlőkre oly fagy, mely az egész ter­mést megsemmisítette. Nézetem szerint ez annyi: mint semmi; mert oly nagy fagy, mely a szőlő íe raéiét egészen elvenné: nem létezik; egyes sorok tőkéi meg ki is hajtanak és néhány fillenk apró termést mégis hoznak; lesz a rendes termésnek egy huszad része, mire azt fogják mondani, hogy az egész nem fagyott el, tehát adóleengedésnek nincs helye. Én részemről szívesen járulok ahhoz, a mit Szalay képviselőtársam indítványozott; de nincs reményem, hogy elfogadtassák ós mert nincs re­ményem : legalább közvetítő módosítást szeretnék a ház ügyeimébe ajánlani, a melyben az mondatnék ki. hogy s^őllőknél adó-elengedés tárgyát oly fagy I:épe% me 1 ' 7 a termésnek legalább 2 j 8-át megsem­misítette. (Helyeslés) Ez oly nagymérvű veszteséget képez t. ház, melyet adó-elengedésnél mindenesetre figyelembe kell venni. Mondhatnák arra, hogy nehéz megha­tározni, hogy vájjon ' 3 vagy 2 j 3 veszett el. Erre azonban én a következő 50. §-al felelek, mely magát az adó-elengedést is épen attól teszi füg­gővé, hogy %, % vagy egész kár van-e? Ha meg­állapítja az 50. §. hogy adó-leengedésről lehet szó, l | 3 vagy 2 |3 arányában: akkor meg is lehet ál­lapítani a két harmadrészben történt károsodást. Mindezek alapján ajánlom módosításomat elfoga­dás végett. B. Orbán Balázs jegyző': (olvassa Teksz­ky István módosítását) „Az a) pont következő­képen szövegeztessék: „a jégeső, árvíz és tüz, átalában;" ezen kívül az e) pontban „egészen" szó helyett: „\ részben" tétessék." Széll Kálmán pénzügyminister: T. kép­viselőház! Előre láttam azt, hogy ezen §-nál, a mely az egész adókezelésnek egyik legkényesebb pontját tárgyalja : sok irányú felszólalásoknak le­szünk ezen házban tanúi. Előre láthattam annál­fogva különösen, mert a javaslat felsorolván ese­tenként azon egyes csapásokat, a melyben adó­elengedésnek helye van a javaslat szerint; de a dolog természete szerint a casuistikába menve be, a casuistika magával hozza, hogy mindenki a sa­ját felfogása vagy tapasztalatai alapján azon felsorolt eseteknek bővítésére érez igen szívesen kedvet és látva erre alkalmat: nem tagadhatja meg magától hogy az említett eseteket ki ne terjeszsze. Ne méltóztassék azonban t. képviselőház, el­felejteni azt, hogy itt egy hozadék-adónak elenge­déséről van szó, oly adónak elengedéséről, a mely nem egyes esztendők jövedelme után van kivetve, a mely hosszú esztendők átlaga ós jövedelme után van kiszámítva és megállapítva, oly jövedelemről van szó, a mely nem a legrosszabb; nem a leg­jobb, nem a középen alóli: hanem a mely évek hosszú sorát téve fel, közepes, átlagos jövedelem után van megállapítva. A földadó kiszámításánál, a melyről leginkább van itt szó, már azon faktoroknak egy nagy része benn szerepel, melyeket itt-ott felsorolni hallot­tam ; mert azok már oly természetűek, mint rozs­da, köd, mik az évi jövedelem megállapításánál részben tekintetbe jöttek. Az adó-leengedési ese­tek felállításánál kettőt tartottam szem előtt : az egyik az, hogy ezen esetek felsorolása olyan le­gyen, hogy csak azok vétessenek fel az elemi csapások keretébe, melyek által az egész évi jö­vedelem megsemmisül az illetőre nézve. A másik az, hogy csak oly elemi csapások vétessenek fel ezek kategóriájába, a melyek megállapíthatók, ós melyekre nézve a visszaéléseknek és kijátszások­nak helye oem lehet. Azon egyes indítványok közül pedig, melyek ezen javaslat ellenében felhozattak: nézetem sze­rint igen sok ezen tekintetek egyike vagy másika alá nem vonható. Ha mindazokat felvenném, a miket a t. kép­viselő urak egyike vagy másika fel akart venni, oly lejtőre mennénk át, melyen hogy hol fogunk megállani: azt nem tudom. Ha felveszszük a rozs­dát, ha felveszszük a ködöt: mi jogon nem vesz­szük fel a hőséget, a harmatot, a téli fagyot, az egereket és a virágzáskor előforduló rósz időt ? Hiszen a 10 esztendei átlagban, elég fájdalom, hogy az országot ily csapások látogatják, ezen tényezők, mindnyájan benne vannak. En azon nézetben vagyok, hogyha nagyon belemegyünk a részletezésbe: méltóztassanak el­hinni, egyik fogalom, eg) 7 ik eszme után oda találunk jutni, hogy azt decretáljuk, hogy senki adót ne fizessen, kinek a földje holdanként 20 mérőt nem termene és azt nem tudja jó áron eladni. Ilyen végletekre lehet a dolgokat vinni, odáig nem me­hetünk. Pár szóval leszek szerencsés, — miután egész­ben jellemeztem a javaslat ezélját, — magukra a módosításokra reflectálni. Előre is kijelentem, hogy részemről nem tar­tom szükségesnek e szakaszt visszautasítani a pénzügyi bizottsághoz; nem pedig azért, mert a pénzügyi bizottságban érett megfontolás ered­ménye ezen szakasz megállapítása. Ha valakinek a §. ugy a mint van, nem tetszik: a dolog ter­mészete szerint csak az kívánhatja, hogy ne ma­radjon meg: mert én a pénzügyi bizottságban sem volnék képes lényeges módosításhoz hozzá­járulni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom