Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-93

60 93. országos Ülés február IS. J876. nal áldott meg. (Ellenmondás.) Ez magán véleményem. Nekem azonban, mivel az egészre nézve azt hiszem, hogy igazságtalanság a már egyszer befizetett adót követeim, hogy másodszor bárki fizesse; ezen §-ra nézve van azon észrevételem, hogy legigazságosabb volna azt mondani, hogy a ki egyszer az adót befizette, azért többé azon adónak újbóli befizetésére ne szoríttassák. Mivel azonban már az 1868. 21. t.-ez. 23. §-a azt mondta, hogy első sorban az, a ki kezeli, másod sorban az elöljáróság ós ha ezek sem birnák kielégíteni, akkor a város és község teljesítse ezt: természetesen az adóreform volna hivatva azt megszüntetni ; de ezen indítvány nem az ón, nem a kisebbség köréhez tartozik. En tehát most csak azt óhajtom, miután ezen uj szakasz az elöljáróságot mellőzi, és csak átalánosságban közegeket mond ós másod sorban mindjárt a város és község ellen kívánja a vétkest kimondani : ez sokkal terhesebb, mint az 1868-iki törvény ; terhesebb azért, mert példának okáért a 45. §-ban a pénzbevitel mellé az elöljáróság is képviselőt rendel. Tehát ha az elöljáróság által kiküldött egyének követik el a bűnt vagy hanyagságot: illő, hogy azon elöljáróság is legyen kötelezve. En tehát most csak arra kérem a t. képviselőházat, módositványom tárgya az lesz, hogy a 47. §. helyett maradjon meg az 1868: ül. t -ez. 28. §-a. Azonban megbocsát a t. ház, hogy a t. pénzügyminister úrhoz egy kérdést vagyok bátor intézni, mely ide tartozik. En jól tudom, hogy az államnak iparkodnia kell. hogy mind a községek befizessék telhetőképen adóikat és ha az elvész, vagy elsikkasztatik, a jelen törvény szerint a községek az ő elöljáróik közbejöttével az elveszett vagy elsikkadt pénzt kötelesek megtéríteni. Igen kérem a t. pénzügyminister urat, legyen szíves felvilágosítani arra nézve: vajon az államnak az állam polgárai által befizettetett azon adó összegekre nézve, melyek a polgárok által az elöljáróságok által az adóhivatalokba befizettetnek, minő orvoslatuk van ? és miként foganatosittatik az orvoslat a királyi adóhivatalokba már bevitt öszszegeknél történt hanyagság, mulasztás vagy sikkasztásra nézve? Erre nézve kérem a minister urat, hogy miután itt rendelkezés van arra nézve, hogy ha a községek polgárai befizették adójukat, de ez az elöljárók által vagy hanyagság, vagy sikkasztás következtében be nem szolgáltatik: orvoslás nyujtatik az államnak; óhajtanám, hogy az állam polgáraira nézve ép ily viszonyos és ép oly igazságos, — ha már ez igazság •— viszonosságnál fogva ép oly intézkedés történjék, még pedig ne csak az egyén büntetésére nézve ; de önmagára az egyszer már befizetett összegnek megtérítésére nézve is. Ezen kérdést voltam bátor a t. pénzügyminister úrhoz intézni. Módosításomat pedig ajánlom a t. háznak elfogadás végett. Molnár Aladár jegyző: (olvassa a módosítást:) A 47. §. helyett maradjon az 1868:21. törvény czikk 23. §-a. Széll Kálmán pénzügyminister: T. képviselőház! Madarász t képviselőtársainnak kérdéseire vonatkozólag igen szívesen szolgálok neki felvilágosítással. Hajói fogom fel azt, a mit ő mondott: teljesen osztozom abban, a mit előadásának utóbbi részében volt szíves kijelenteni, hogy tudniillik az államnak azok irányában, kik az adóhivatalba pontosan befizették adójukat, kötelességében áll megnyugtatást szerezni, hogy az adóhivatalnál netalán beállott rendetlenség ne legyen oka annak, hogy másodszor is követeljék tőlük az adót. Madarász József; Kérdésem az volt, hogy vajon, miként a községnél kötelesek a polgárok adójukat befizetni, és ha egyszer befizették ós hanyagság és mulasztás által ez a pénz elvész, ők újra tartoznak fizetni: vajon azon összegre nézve is, mely a királyi adóhivatalba befizettetett, és az adóhivatalnok által netalán elkövetett sikkasztás, vagy hanyagság folytán ez a pénz elvész: megtérittetik-e egész mérvben ? kik által és miként téríttetik meg ? Széll Kálmán pénzügyministerí T. képviselő ur bővebb magyarázata folytán ón csak azt vagyok bátor mondani, hogy előbb is helyesen értettem. Most kérdését azzal bővítette a t. képviselő ur, hogyha valaki a községnél fizeti az adót: vállal-e az állam evictiót a községi elöljáróért, vagy nem? A kérdés tehát két részből áll. A községnél befizetett adóra nézve nem lehet követelni, hogy az állam kötelezettséget vállaljon azért: ha a községi előljáró elsikkasztja a pénzt. Áll e tekintetben az, hogy első sorban felelős az illető elöljáró, és aztán következik a felelősség, a mint a §-ban meg van határozva a községre nézve. Azonban, — és ez képezi a kérdés súlypontját, — az adóhivatalnál előforduló rendetlenségek képezhetnek-e jogezimet, és okozhatják-e azt, hogy kétszer fizettessék meg valakivel az adó? (Fölkiáltások : Nem ez a kérdés!) Nem tudom, helyesen fogtam-e fel véges eszemmel a kérdést; de én ngy hiszem, hogy ezt méltóztatott kérdezni. A ki az adóhivatalnál pontosan befizette adóját: azt többé semmi felelősség sem terheli s attól nem lehet másodszor megkövetelni az adót. A javaslat 2. §-ba be is vettem azon intézkedést, hogy a ki az adóhivatal vagy az illetókszabási hivatal nyugtáját birja: ez bizonyító okiratot képez, a mi anynyit jelent, hogy a kinek az adóhivataltól okmánya van az iránt, hogy nem tartozik adóval, attól az állam nem követelhet másodszor adó fejében semmit.