Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-93

56 í)3 országos ülés február 18. 1$76. fjenként az évnegyed közepén legyen kénytelen adóját lefizetni. A minister ur ugyan oda méltóztatott nyilatkozni, hogy a fizetés csak esedékes, azaz, a késedelmi kamatokat a be nem fizetett adó után az illető adófizetők csak az évnegyed közepétől számítva lesznek kénytelenek fizetni. De én, t. ház, a törvényeket határozottaknak szeretem, olyanoknak óhajtom, melyek alól kibúvás ne legyen lehetséges, s ha egyszer kimondatik az eszme, hogy az adókat az évnegyed ekjén kell kifizetni: az illető adózók ne számítsanak arra, hogy a törvény rendelete ellenére büntetlenül még másfél hónapig várakozhassanak adójuk lefizetésével. E szempontból kiindulva, pártolom Madarász József képviselőtársam módositvanyát. Elnök: Méltóztassanak azok felállani, kik a 40. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, Madarász József képviselő ur indítványa ellenében, elfogadják. (Megtörténik.) A többség a pénzügyi bizottság szövegezése szerint fogadja el a 40. §-t, ós a módosítás e szerint mellőzve van. Vidovieh Ferencz: T. ház! A későbbi 45. §-ban meg van adva a községek részére azon kedvezmény, hogyha beszedett adójukat küldik be: azt postádijmentesen tehessék; viszonosság szempontjából azt hiszem, hogyha e kedvezmény a községeknek megadatik, még akkor is, ha 100 forinton alul fizetnek adót: méltányosság szempontjából meg kellene adni azt a 100 forinton felül fizetőknek is. Ezen értelemben bátor vagyok egy módositványt benyújtani. B. Orbán Balázs jegyző: (Olvassa Vidovics Ferencz módositványát.) „Az utolsó előtti bekezdésben ezen szavak: „az ily küldemények után járó postadijakat ők tartoznak fizetni" kihagyandók, helyettük teendő: „postadijmentesen." Jordán István: T. ház! Felszólalásom az utolsó előtti bekezdésre vonatkozik. Ebben meg van engedve, hogy az adófizetők adójukat posta utján küldhessék. Ez igen helyes, mert ezáltal igen sok költségtől kiméltetnek meg; de midőn a törvényhozás ezt kimondja : egyszersmind ki kell mondania, hogy azon postavevényck, a melyekkel a pénz beküldetik, mily bizonyító erővel fognak bírni. Ugyanazért bátor volnék azon módosítást tenni, hogy azon postavevények, melyekre pénz beküldetik, mindaddig bizonyító erővel bírnak: míg az adóhivataltól az hivatalosan nem nyugtáztatik. Módosításom a következő: „A királyi adóhivatal czimére postán átolvasva, feladott adóösszegekről kiállított szabályszerű postavevény, az adófizető részére a feladott adóösszeg lefizetéséről nyugtául szolgál mindaddig : mig az a királyi adóhivatal által hivatalosan nem nyugtáztatik." B Orbán Balázs jegyző: (Újra felolvassa Jordán István módositványát.) Széll Kálmán pénzügy minister: A mi a postamentessógct illeti, a melyet Vidovics Ferencz képviselő ur meg kivan adatni azoknak is, kik mint közvetlen adófizetők nem személyesen, hanem posta utján küldik be adójukat: erre nézve nem vagyok abban a helyzetben, hogy elismerhessem az analógiát, a mely szerinte ezek közt és a községek közt van, és ennek folytán a módosítást sem fogadhatom el. A községek évnegyedenként tartoznak illető közegük által személyesen beszállittatni az adót és csak az időközbeni beszállításra nézve van megengedve a postai szállítás, s ekkor élvezik a postadíj-mentességet. De azok, kikre nézve nincs kimondva absolute a személyes beszállítás, kik egész éven át mindig csak postán küldik be a maguk adóját és nagy kényelemben részesülnek, ezeknek a posta-dijrnentcsséget megadni nem tartanám méltányosnak. Egészen más az, ha a község birája küldi be a beszedett adót díjmentesen; mert az nem magánosok pénzét küldi be, hanem beküldi a község pénzét: annak tehát joga van a posta-díjmentességet igénybe venni; de a magános embernek, a kinek épen a saját kényelmére van megengedve, hogy ne Jegyen kénytelen személyesen menni az adóhivatal szókhelyére, hanem adóját postai utón is beküldhesse: nem lehet megengedni a postadíj-mentességet . tekintve különösen azt, hogy a posta-intézmény oly nagy költséggel jár, ós így a díjmentesség kérdése mindenkor nagyon megfontolandó. Kérem tehát a t. házat, hogy ezen módositványt elvetni méltóztassék. A mit Jordán képviselő ur indítványba hozott, hogy t. i. mindaddig, mig az adóhivatal nyugtája meg nem érkezik, a postavevény szolgáljon nyugtául, azt természetesnek találom. Mihelyest megengedtetik az, hogy postai utón is küldethessék az adó: az adóhivatalban a postavevény mindenesetre nyugtául szolgál — ugy hiszem, hogy igy vau szövegezve ezen módositvány, — mindaddig, mig az adóhivatal a nyugtát ki nem szolgáltatja. Kérem ezt a szakasz végére igtattatni. Ragályi Gyula: T. ház! Csak egy kérdést vagyok bátor intézni a t. pénzügyminister úrhoz. Eddig az volt a szokás, hogy ha valakinek több községben kellett az adót fizetni: valamennyi községből való tartozását fizethette egyenesen az adóhivatalban? Nem tudom, hogy jövőre miként fog ezen §. értclmeztetni. Ha valakinek például az egyik községben 1000 frt adója van, a másikban pedig 100 írtnál kevesebb: vajon ez esetben csak az egyik községben lévő adóját küldheti posta utján, a másik községből való kisebb adóját pedig a községi bíró kezéhez tartozik-e lefizetni? E tekintetben kérném az igen t. pénzügyminister urat, ha megnyugtató