Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-93
54 93. országos Ülés febrmír 18. 1876. reményében. Minden esetre azt tartom, hogy a pénzügyminister ur feJvilágositása netán az ez iránt jelentkező aggályaimat képes lesz eloszlatni, A módositvány igy szól: A 38'. §. első bekezdésének 5. és G. sorában lévő közbeeső eme szavak helyett, „tekintettel a kölcsönadó hitelintézetnek nyújtandó alább érintett kedvezményre, továbbá ugyanezen bekezdés utolsó pontja, valamint az egész 2. bekezdés kihagyassék " Gulner Gyula jegyző: (Újra felolvassa a módositványt) Széll Kálmán pénzügy min ister: T. ház! E szakasz vonatkozik arra, hogy azon községek, melyek ma mint erkölcsi testületek nevezetes adóhátralékkal tartoznak az államkincstárnak, azon helyzetbe hozassanak, hogy c hátralékokat könynyen törleszthessék ; de ez csak azon az utón történhetik, hogyha el akarunk tekinteni attól, hogy ezen hátralékok egyszerűen behajtassanak a községektől, mint erkölcsi testületektől, a mely hátralékok esetleg pót-adóképen kellene, hogy kivettessenek az egyes adózó polgárokra. Ha megengedtetik a községeknek, hogy kölcsönök által törleszszék a hátralékokat, de nem csak megengedtetik, hanem kötelezőleg rájuk nézve kimondatik, hogy a mennyiben a kölesönök fölvétele által törleszthetik a hátralékokat, annyiben azt kölesönök által teljesíthessék: én azt hiszem, hogy ez érdekében van a községeknek, hogy ez által szabaduljanak egy nevezetes részétől az adóhátralékoknak; a mi kétségtelenül a vagyoni viszonyokra bizonyos nyomással bir. Másodszor érdekében van ez a községi lakosoknak is, kik mindig kitéve lehetnek annak, hogy egyszerre végrehajtás utján vétetik be rajtok az egész adó hátralók; mert a községre nézve egyéb lehetőség nincs, minthogy a község beveszi azt, a mit rajta az állam bevett az illető községi lakosokon. Hogy ezen kölcsön és adóhátraléktörlesztés ily módokon realizálhatóvá váljék: szükségesnek tartottam a törvényjavaslatba azon rendelkezést felvenni, a melyet a t. képviselő ur kihagyatni akar. Az a község, a melynek ingatlan vagyona megengedi, hogy a törlesztésre kölesönt vegyen fel: az fog kapni; de az oly község, a mely nem bir ingatlan vagyont lekötni jelzálogul, szintén kaphat kölcsönt a pénzintézetektől nézetem szerint: ha az illető pénzintézet biztosítva van, hogy nem a perlekedés bonyodalmas, hosszas utján, hanem a közigazgatási közegek közvetítésével fogja megkaphatni a törlesztési részleteket és a kamatokat. Ez által a községeknek előnyt akarok nyújtani, módot, segélyt, eszközt akarok adni arra, hogy kölcsönt kapjanak. Kényszeríteni a pénzintézeteket nagyon természetesen nem lehet, — és ez _ nem juthat esze-ágába senkinek, — hogy valakinek kölcsönt adjanak. De fog akadni pénzintézet, a mely ezen feltételek alatt hajlandó ily kölcsönt adni, s azért nem látom okát, hogy miért ne adjuk meg a községnek annak lehetőségét, hogy az illető pénzintézetnek biztosíték nyújtassák törlesztési részleteinek és kamatainak megkap hatására. Ezt pedig csak akkor nyerheti meg a községtől, ha a törvényben megadatik a felhatalmazás arra, hogy a tartozás a törlesztési részletek, és a kamatok esedékes összegeit a közadók behajtásának módjára a közigazgatás utján lehet beszedni. Mondom, ezt mint módot, eszközt tekintem arra, hogy a községek könnyebben törleszszék adójukat, állam iránti tartozásaikat. Ha a pénzintézetek megelégesznek: nem látom át, miért ne nyújtsunk a községeknek erre módot. Az állam ebből nem károsod hátik; mert hiszen, ha nem sikerül a részleteket behajtani, hogyan sikerüljön az: az egészet egyszerre behajtani a hátralókban levő községtől ? Azért az államra nézve mindenesetre kedvezőbb állapot fog előállani; mert könnyebb egy 30 évre felvett kölcsönnek évi járadékait behajtani, mint az egészet egyszerre. Ezen szempontból vettem fel e §-t, mint oly rendelkezést, a mely első sorban az illető községek érdekében áll. E kedvezést az állam méltányosan megadhatja, midőn a régi adó s egyéb tartozásokból felszaporodott 7—8 millióra rugó összegről van szó. A községek nagy része ezen az utón azt hiszem képes lesz törleszteni tartozásalkat részletekben : mig ezen tartozásokat egyszerre behajtani a községek tönkre tétele nélkül alig lehet. Azért kérem e szakaszt megtartani, ugy a mint van. A szakasz utolsó bekezdése ugy is megengedi a pónzügyministernek azt, hogy eltekintsen ezen rendelkezéstől oly esetekben, hol az ki nem vihető. Itt a ministernek meg van adva e latitude, hogy ha czélszerüen nem lehet alkalmazni a rendelkezést : attól elállhasson. Ezen szempontból szövegeztem ezen javaslatot, a mint van és esen szempontból méltóztassék a szöveget elfogadni ugy, a mint van. Elnök: Méltóztatik-e a t. ház a 38. §-t, a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, Tomcsányi László képviselő ur által beadott indítvány ellenében, elfogadni? {Igen! N'emY) A kik e szakaszt elfogadják a pénzügyi bizottság szövegezése szerint: méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A 38. §. a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogad tátik. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 39. §-t.) Baross Gábor: T. ház! 1871. XVIII. törvényczikk értelmében nemcsak községi, hanem egyúttal körjegyzők is vannak, községi jegyzők a nagy községekben, körjegyzők a többi egyesitett kisebb községekben végzik a teendőket; minthogy
