Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-113

113. országos ülés márczius 21. 1876. 391 folyással hozzájárultak a többi egyházi felekezetek, a mikor az ő jogaik megállapításáról volt szó. Molnár Aladár előadó: A 9. §-hoz három módositvány adatott be. Az egyik Kállay képviselő uré, de a ki ugy tudom visszavette módositványát és csatlakozott Szivák képviselő ur módositványához, tehát esak két módositvány fekszik előttünk, t. i. Szivák és Irányi képviselő uraké. Irányi képviselő ur módositványa a §. intentiójával nem ellenkezik; mert hiszen a központi bizottság is épen azért módosította oda a § rendelkezését, hogy a tanítók ne csak képviselve legyenek, hanem bizonyos számot vett fel, hogy t. i. a hol 20 tanító van : ott kettő ; a hol pedig 30 van : ott három, hogy aránylagosan legyenek képviselve. Irányi képvisilő urnák módosítása tehát nem lesz kárára a tanügynek. A másik már lényegesebb módositvány, t. i. Szivák képviselő uré. (Halljuk !) Mikor a t. képviselő ur előadta módositványát és kifejtette indokolását: megvallom, más szöveget, más szerkezetet vártam, mint a milyet végre javasolni méltóztatott. Mert ha azt akarja a képviselő ur mondani, hogy a hol az egyházi községekben, vagy hitközségekben van valamely testület alakítva a szülőkből és az érdekelt felekből álló, mely az iskolaszéknek megfelel és ez azt pótolja és ezen gyakorlat tartassák fön : ez ellen kifogásom nem lehet. Ha például van egyház-község, melyben a protestáns presbyterium egyszersmind iskolaszék: ez tökéletesen azon elvnek és eszmének felel meg, mely itt ki van fejezve. Ha a katholikus egyház-községben akár mily módon a szülőkből vagy a felekből álló bizottság vagy comité van, vagy bárminek neveztetik az és ezen gyakorlat fentartatik : ez megfelel a törvény intentiójának ; mert ez esak az, hogy midőn a felekezeteknek a törvényhozás önkormányzati jogot engedett és adott, ezt adta az ország polgárainak és nem azon illető testület bizonyos hatóságának vagy tisztviselőinek, hanem az illető felekezet összes tagjainak mint állampolgároknak. A nevelés iránti jogot gyakorolják az illető hitfelekezet tagjai, mint a nemzet tagjai. Ezen eszmének akart kifejezést adni a törvényjavaslat, (Helyeslés.) midőn az egyes akár polgári községi, akár felekezeti iskolák fölött első hatóságul a polgári községet, vagy az egyházi községet teszi. Ha tehát a módositványban azt méltóztatnék mondani, hogy a mely egyház-községben a különböző felekezetek szervezete szerint iskolai hatóságok léteznek: ezek hagyassanak meg és ismertessenek el iskolaszékül, — az ily módositványt elfogadnám és ugy hiszem, a t. ház is megnyugodnék benne. De ezen szerkezetben más van mondva, az van mondva: „Azon hitközségek, illetőleg felekezetekre nézve, melyek képviseleti szervezettel nem bírnak: az ezt tényleg pótló közegek tekintetében (tehát nem a testület) a fennálló gyakorlat fentartatik." Továbbá azt mondja: „Azon hitközségek, illetőleg felekezetek pedig, melyeknél az iskolaszék teendőinek ellátására az eddigi gyakorlat szerint szervezett közegek vannak, tehát ismét közegek — tehát megint nem testület, nem iskolaszék vagy presbyterium van, — ezek mind felekezeti iskolaszékek a jövőre is működésükbe meghagyhatok. Én nem kételkedem, hogy a képviselő urnák intentiója az volt; de a szerkezet egészen mást involvál s épen azért; vagy méltóztassék egy olyan módosítást tenni, mely ez eszmének megfelel és a gyakorlati viszonyokra tekintettel van ; vagy pedig a szerkezetet megtartani. (Felkiáltások: Marad a szerkezet.) Szivák Imre: Én t. képviselőház Elnök: Nem szólhat a t. képviselő ur e tárgyhoz ismételten, mert világosan meg van mondva a szabályokban, hogy az indítványozó, ki indítványt tett : csak akkor szólhat utólag, ha indítványát kivüle még 9 képviselő aláirta. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatási minister: Én kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ón azon eszméket, melyeket Szivák Imre képviselő ur előadásában kifejezett — elfogadtam ; de indítványának szerkezetét nem fogadhatom el. Gorove István: Hogy e nevezetes indítványra, a dolognak teljes ismeretével és meggyőződésünk megnyugtatásával szavazhassunk,minthogy magára a szerkezetre nézve is a minister, az indítványozó, valamint a háznak többi tagjai közt differentiák vannak: én kérem a t. házat, méltóztassék e szerkezetet ujabb szövegezés végett a központi bizottsághoz visszautasítani. (Helyeslések és ellenmondásoh.) Elnök: A 9. §. ellen három rendbeli módositvány adatott be, minthogy Kállay képviselő ur a magáét visszavonta. Az egyik indítvány az, melyet Gorove István képviselő ur tett, hogy t. i. a szakasz a központi bizottsághoz utasíttassák vissza. A másik két indítvány vonatkozik a 2-ik és 3-ik bekezdésekre. Először is azt a kérdést leszek kénytelen feltenni: kívánja-e a t. ház, hogy a §. a központi bizottsághoz visszautasittassék. Azután, ha e kérdés ugy döntetik el, hogy a központi bizottsághoz nem utasiitatik vissza a szakasz: akkor nem tehetem fel a kérdést ugy, hogy a 9. §. egészen elfogadtatik-e vagy nem: mert elágazók a vélemények, hanem pontonként leszek bátor szavazásra feltenni a kérdést azon alineákra, a melyekre módositvány illetőleg észrevétel tétetett. Méltóztassék meghallgatni Gorove István indítványát.