Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-113

113. országos ülés márczias 21. 1876. 389 fog ülni az iskolaszékben. Ezt véleményem szerint sem a méltányosság, sem a közoktatás érdekében nekünk sanetionálnunk nem lehet. Továbbá hibát találok abban is, hogy nincs gondoskodva arról, hogy a leánytanitók is mindenesetre beválasztathassanak az iskolaszékbe és pedig nőmre való tekintet nélkül. Mert ha vannak tanítónők, ha azt akarjuk, hogy a leánynevelés is előmozdittassék: akkor lehetetlen kizárni azon közegeket, melyek a leányneveléssel foglalkoznak, akár legyenek azok férfiak, akár asszonyok. Ehhez képest t. ház, ón ezen kikezdést következőképen kérem módosíttatni: (Halljuk !) „A hol az iskola községben 10-nél több tanitó van: a tanítók magok közül két képviselőt; a hol pedig a tanítók száma a 30-at meghaladja: hármat választanak, a kiknek egyike ott, a hol leány-tanító, vagy tanítók vannak, ez utóbbiak közül nemre való tekintet nélkül választandók." Elnök: Méltóztassanak meghallgatni Irányi Dániel képviselő ur indítványát. Beőthy Algernon jegyző: (újra felolvassa Irányi Dániel indítványát.) Zsedényi Ede: T. ház! Miután arra, hogy a népiskola a hitközség által vezettessék, igazgattassák, okvetlenül szükséges, hogy a hitközség egyszersmind létezzék; már pedig a római katholika egyháznak eddig autonómiája nincs és bár az illető hívek részérői megtétettek a lépések, de még eddig a kormány a szervezetet nem terjesztette a törvényhozás elé: Paczolay János: (közbeszól: Elég rósz!) Zsedényi Ede: Az én vélekedésem szerint tehát ott a hitközségekre bízni az iskola vezetését egyátalában nem lehet: azért én Szivák Imre t. képviselőtársam indítványát pártolom és azt hiszem, hogy ez Kállay Béni t. képviselő ur indítványának is megfelel. Egyszersmind felhasználom az alkalmat arra, hogy a t. háznak tájékozásul kijelenthessem, (Halljuk!) hogy a protestáns egyháznál mindig a presbyterium egyszersmind az iskolaszék is. A presbyterium választatik és ennek tagjai tanítók és lelkészek is; és igy ezekre nézve nem szükséges, hogy külön alakittassék az iskolaszék, hanem midőn a presbyteriumot választja, az iskolaszéki tagok is megválasztatnak. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási minister: T. ház! Én részemről igen helyesnek találom Szivák Imre t. képviselőtársam módosítását és motivatióját is és kérem a t házat, hogy méltóztassék azt elfogadni. Hegedűs László: T. ház! Én igen jól tudom azt, hogy a törvényhozás nem akart és nem :akar beleavatkozni egyik egyháznak belügyeibe .sein. (Halljuk!) Minden egyháznak legfőbb joga az, hogy maga határozza el, hogy micsoda alkotmányt adjon magának, micsoda szerkezet szerint igazgattassék. Én igen jól tudom, hogy vannak egyházak — és ilyen a katholika egyház is — mely nem a községi alapon épült fel; de bármennyire igaz is ez, a törvény ezen rendelkezése még sem lehet rájuk nézve sérelmes; sőt igen szükséges, a mennyiben ilyen egyházban is kell lenni községnek, hívek gyülekezésének, a mely község családból és családfőkből áll, kiknek első kötelességök a gyermekek neveléséről és oktatásáról gondoskodni. És épen midőn igy rendelkezik a törvény, különösen a szülők jogát látom ezzel megvédve: miért is azt kívánom, hogy 1 adassék meg az eredeti szöveg. (Helyeslés.) Ami pedig Zsedényi Ede t. képviselő ur szavait illeti, igaz hogy nálunk az iskolaszék a presbyterium, vagy consistorium, vagy egyháztanács ; de teljesen nem áll az, hogy itt kivétel nem volna és az iskolaszéket a presbyteriumon kívül álló tagokból is nem lehetne megválasztani. Én például egy concret esetet hozok fel. Azon egyházgyülekezet, melyhez és is tartozom, midőn 18ö8-ban meghozatott és a megváltozott viszonyok megkövetelték, hogy az iskolák igazgatására nézve ujabb rendszabályok készíttessenek, bár a törvény kötelezőnek nem mondotta, hogy mindenütt iskolaszékek állíttassanak föl: mégis állíttattak. Az már természetes, hogy ezen iskolaszékek, közvetlenül is összeköttetésbe hozattak az úgynevezett presbyteriumokkal s azoknak ezekkel van együtt aztán hatósági joguk. Ugyanazért én a törvénynek szövegezését egész átalánosságban helyesnek tartom. (Helyeslések.) Madarász József: T. ház! Fölöttébb sajnálom, hogy a közoktatási minister ur, Irányi és előbb Kállay Béni képviselőtársaim előadásuk ellenére ezen módosítást elfogadta; sajnálom, mert ezen hozzájárulása ellenkezik az eredetileg általa beadott s a központi bizottság által is előterjesztett azon nézettel, mely az 1868. XXXVIII. t.-cz. kifolyása s ez hátramenés az 1868. XXXVIII. t.-ez. szabadelvű irányával szemben. Méltóztassék t. ház, megengedni, hogy helyesen és jogosan vitattassék meg: vajon a módositvány elfogadása haladás vagy pedig visszamenós lenne-e? Vajon fog-e a hitközségek irányában valamely beavatkozás történni ? vagy pedig az 1868. törvény értelmében fognak-e maguknak a hitközségeknek és azok egyes tagjainak is csorbittatni azon jogaik, melyeket nekik az 1868. törvény megadott. Miről van szó t. ház? A tanodák fölötti felügyeleti s rendelkezési jogról. Mit mond az 1868. XXXVIII. t.-cz. 47. §-a? Azt mondja, hogy: „a hitfelekezetek mindazon hitközségekben, hol hiveik laknak, saját erejökből tarthatnak fenn és állit-