Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-113

113. országos ülés márczius 31. 1876. 383 azt végrehajtsa a nélkül, hogy tudnók előre mit fog határozni: azt hiszem, az administratió menetével sem egyezik meg. A mi ozélt pedig elérni szándékozik, a t képviselő ur módositványával, a mely czélt én is szükségesnek, jogosultnak látom : azt hiszem, az iránt van már intézkedés, van pedig intézkedés a közigazgatási bizottságokról szóló, most már szentesitett folyó évi VI. törvényczikk 32. §-ban, mely igy szól: „A közigazgatási bizottság felügyel arra, hogy a ministernek a 30. g-ra vonatkozó intézkedései végrehajtassanak ós a felekezeti iskolákat órdeklőleg azok illetékes hatóságainak az idézett 30. §-ban említett ügyekre vonatkozó rendeletek végrehajtásában, — a mennyiben e rendeletek törvényeken alapulnak ós az állam illetékes hatóságainak és szakközegeinek törvényes intézkedésével nem ellenkeznek, •— a közigazgatási közegek segédkezet nyújtsanak " Itt tehát meg van mondva hogy ne az iskolaszékek határozatainak, hanem az illetékes egyházi hatóság rendeleteinek végrehajtására nyújtsanak segédkezet a közigazgatási bizottság hatósága alatt álló tisztviselők; de egyszersmind a zavar elkerülése végett meg van mondva, hogy micsoda esetekben. A leglényegesebb dolgok: a tankötelesek iskolába járása, tanítók fizetése, tankönyvek használása s az épületek kellő karban tartása, ez a négy pont az, a mi fenn van tartva. A menynyiben ezen czól a törvény segélyével elérhető volt: azt hiszem, ez ezen szakaszszal eléretett. Mivel tehát nem tudjuk, hogy a felekezeti iskolaszék hatásköre minő lesz és a módositvány által benyúlnánk a felekezetek belső ügykörébe: a módositványt nem tartom elfogadhatónak s kérem e pont változatlan megtartását. {Helyeslés.) Zichy Nándor gróf: T. ház! A t. előadó maga is elismeri, hogy azon hatóságnak, mely a felekezeti iskolák ügyeit kormányozni, intézni hivatott, bizonyos ügyekre vonatkozólag a törvényben meghatározott hatásköre van. Ha van ily hatásköre, ha van hivatottsága arra, hogy intézkedjék : ezen intézkedési hatáskör és hatalom ephemerré válnék, meghiúsulna: ha egyszersmind annak végrehajtására hatóságot nem adnánk ; ez pedig más utón nem gyakorolható, mint a közigazgatási s átalában az állami hatóságok utján. AH ez mind az iskolai, mind más társulati s felekezeti ügyekre nézve, a melyekben az állam az illető hatóságoktól s testületektől a segélyt meg nem vonja, meg nem vonhatja. El lévén e szerint ismerve az, hogy az ily hatóságok végzéseinek végrehajtást akarunk biztosítani és hogy ezen határozati hatáskörnek törvényes körvonalozása meg van adva s ott a hol nincs megadva, meg lesz törvényesen adva: nem látom át, hogy azon törvényben, mely épen e tárgyra vonatkozik s melyet az illető közegek kezökben tartanak akkor, mikor ezen ügyek elintézéséről van szó: tüzetesen ne legyen kimondva az, a mit más helyen is kimondani kell: mert hiszen az, a mi itt kimondva nincs, csak további vonatkozás, utalás és szóváltásokra adhatna alkalmat s az ügyeknek rendes, azonnal való elintézését késleltetné. De különben is azt várni, hogy a felekezeti iskolai hatóság ez ügyeket erélyesen, a népnevelés érdekében hatályosan elintézze; más részről azonban azon elvnek kimondását megtagadni, hogy az ezen czól elérésére szükséges intézkedésekre a végrehajtás biztosíttatik: ez annyi volna, mint a czélt akarni és az eszközöket a czél elérésére meg nem adni. Én tehát a módositvány elfogadása által veszélyeztetve semmit se látok, mert az elv olyan, hogy meg nem tagadható. Minden hatóságtól, mely intézkedni hivatott: a maga körében megadott cselekvésre nézve a végrehajtó hatalmat nem lehet megtagadni ós hogy ezt itt is kimondjuk, az szerintern szükséges a kételyek elenyósztésóre. Ez semmit sem veszélyeztet s a közoktatási ügyek előmozdítására nézve csak üdvös lehet. Ajánlom ennélfogva a módositvány elfogadását. {Helyeslés a szélső jobbon) Elnök: Méltóztassék még egyszer meghallgatni a módositványt. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a módositvdnyt) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tí. g. 2. pontját a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja s igy a módositvány mellőztetik. Baross Gábor: T. képviselőház! Egy indítványt, vagy ha ugy tetszik, módositványt bátorkodom előterjeszteni, a melynek czélja a 2-ik és 3-ik pont közé egy uj pont fölvétele. Ugyanis t. ház, sem az 1868. évi XXXVIII. törvényezikk, sem ezen törvényjavaslat nem tartalmaz határozott intézkedést a tanköteles gyermekek összeírására nézve; pedig, ha számba veszszük az 1868: XXXVIII. törvényezikk 4. §-ban megállapított iskoláztatási kényszert, a melyhez a tanköteles gyermekek összeírása alapot szolgáltat; ha számba veszszük az iskola-rendészetet, melynek főfeladata a mulasztók megállapítása és ez alapon a kényszernek foganatosítása; ha végül számba veszszük a statistikai adatok szükségességét, melyek most már tényezőkkint szerepelnek a közoktatás terén mindenütt és ha végül számba veszszük az ezen törvényjavaslat 13. §-a 1 pontjában megállapított azon rendelkezést, mely szerint a községi és felekezeti iskolai székek kötelesek lesznek jövendőre a gyermekek beiratására ós azok iskolába való járása fölött felügyelni : mindenki meg fogja engedni azt, hogy a tanköteles gyermekek össze-