Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-112

380 112. országos ülés márczins 20. 1876. ket nem keresek, nem vadászok, melyek egyfelől kerestetnek és gyanittatnak; hanem egészen prosailag csak azt kívánnám, hogy a törvény kifejezése legyen praeeis és a czélnak megfelelő. Már most a központi bizottság szövegezése szerint az mondatik : a polgári avagy hitközségi hatóságtól; itt tehát egyfelől van a polgári hatóság, másfelől van a hitközségről szó, mely nem hatóság. De van egy más nehézség is és ez az, hogy ezen intézkedés igen sok esetben egy non senst tartalmaz. Teszem, hol a katholikus iskoláról van szó: ott az itt jelzett hitközségi hatóság, mint törvényesen létező nem található, hanem egy fogalomra appellálunk, a melynek ép a Zsedényi képviselő ur által ajánlott szöveg teljesen megfelel. Ugyanis az egyházi hatóság, mely ha első fokú egyházi hatóság, e hatóság a hitközség ott, a hol szervezve van. De ha ezt mondjuk „a polgári és egyházi hatóság": akkor az egészen eorreet, a törvényben kifejezett czélnak megfelel s mindenütt egyformán alkalmazható. Idejárul, hogy utóbb e pontban ugy is az van mondva, hogy „közvetlenül •' és igy magától értetik, hogy a hitközségtől is bekivánhatók ezen adatok, s azon aggálynak nincs helye, hogy a legfőbb egyházi hatóságtól kellessék az egész dolognak lemenni az illető plébánoshoz vagy felekezeti hatósághoz ; hanem az illető egyházi hatóság és az illető polgári hatóság fogják ez adatokat, mely beszolgáltatás igen természetesen kívánatos, minél egyszerűbb utón nyújtani. Minthogy pedig Zsedényi képviselő ur szövegezését e czélnak tökéletesen megfelelőnek tartom, annak elfogadását ajánlom. Molnár Aladár előadó: Kénytelen vagyok fölvilágositásul megjegyezni, hogy Zsedényi és Zichy Nándor képviselő urak egészen mást értenek a módositvány alatt, Zichy gróf t. képviselő ur azért ajánlja, javasolja az „egyházi hatóság" szót: mert a katholikusoknál ez alatt a plébános értetik, tehát közvetlenül ez szolgáltatja be az adatokat. Zsedényi képviselő ur azonban azért akarja a „hitközség" szót mellőzni és az „egyházi hatóság" szót alkalmazni: mert az ő egyháza szerint, a hitközség nem egyházi hatóság. Tehát ha ugyanazon szóval fejezzük ki, nem csak nem fogjuk tisztázni a dolgot; hanem még más fogalmat is teszünk alá; azért kell oda tenni, hogy igenis hitközségi hatóságról van szó. A törvény igy nevezi el, az azután magán dolog, hogy miként nevezik az egyes felekezetek. Papp Gábor: T. ház! Nem szólaltam volna föl, de fel kell szólalnom a miatt, mert a t. előadó ur olyant mondott, a mit egyátalában nem hallgathatok el. Azt mondja t. előadó ur, hogy nem szólaltak fel a felezetek eddig, mikor a szolgabíró irt a katona ujonczozások érdekében ; azonban itt már sértve látják az autonómiát: mikor statisztikai adatok beszolgáltatása követeltetik. Bocsánatot kérek a t. előadó úrtól, én az anyakön}

T

veket nem csak egyházi, hanem polgári közokmányoknak is tekintem. Az anyakönyvi kivonatokat az illető lelkész nem csak az állam, hanem a magán polgár kívánatára is kötelesek kiszolgáltatni. De az egyháznak vagyona az, nem a polgári társadalomé és nem az államé, hanem kizárólag az egyházé; különben ,a mint előbb is megjegyeztem, a protestánsoknál semmi iskolai vagyon nem létezik, mert minden vagyonnak forrása az egyház. Épen azért, mert az egyes közegektől kívánják a statisztikai adatokat és azok gyakran igen hibás adatokat szolgáltatnak be, — mert van előzetes eset, hogy ily hibás adatok miatt egy egész község vagyona veszett el, — épen ez adott alapot a féltékenységre. Ezt szükségesnek tartottam a t. előadó úrral szemben megjegyezni P. Szathmáry Károly: T. ház! Előttem a kérdés nagyon tisztának tűnik. A kérdés az, akarunk-e statisztikát Magyarországban és lehetőleg hű statisztikai adatokat közelről és első kézből, — a midőn azok egyedül becsesek, — vagy nem? Ha akarunk : akkor a törvényjavaslatnak ezen pontját fenn kell tartanunk; különben oly forrna esetek fordulhatnak . elő, mint midőn a közelebbi években a kormány statistikai adatokat kért be az aratásról és azok csak a harmadik évben érkeztek fel; természetesen, hogy azok alapján jól lehetett a kormánynak az intézkedéseit megtenni azon irányban Ha annyi kézen, annyi autonómia közegen mennek át a statistikai adatok, a melyek mindegyike saját nézpontjából vagy a féltett érdek szempontjából talál rajta valami igazítani valót, és igy jutnak az adatok a kormány kezébe: akkor soha sem fogják megközelíteni azok a valót. Mai korban midőn nem csak a politikának, hanem bizonyos tekintetben a történelemnek is alapját a statistika képezi: azt hiszem hogy a statistikának előmozdítása egy oly fontos állami szempont, a melylyel szemben ily autonómiai, — valljuk meg őszintén — kicsinyes féltékenység fen nem állhat.* Azért kérem a t. házat méltóztassék ezen pontot fenntartani. Elnök : Méltóztassanak meghallgatni a módositványt. Gulner Gyula jegyző: (olvassa a módositványt.*) Elnök: Kérdem a t. házat, hogy ezen módositványnyal szemben elfogadják-e a 7. pontot a központi bizottság szövegezése szerint? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a 7- pontot a központi bizottság szövegezése szerint fogadta el.